Orbán tiltakozása miatt elhalaszthatja az orosz olajembargót az Európai Unió
Diplomáciai források szerint egyre több tagország támogatja az embargóról való döntés eltolását, hogy a szankciós csomag többi intézkedését elfogadhassák.
Több európai uniós tagállam is úgy véli, meg kellene fontolni az orosz olaj betiltására irányuló intézkedések elhalasztását, ha Magyarország nem támogatja az embargót, hogy legalább a javasolt szankciócsomag többi lépését el tudják fogadni - írja a Bloomberg.
A lap diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy
bár az EU-országok továbbra is azt szorgalmazzák, hogy a teljes csomagról (az orosz olajexport fokozatos betiltását is) szóló megállapodás szülessen hétfőig, egyre többen gondolják úgy, hogy el kellene tolni az olajembargó bevezetését Magyarország elutasító hozzáállása miatt.
Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott, az Európai Bizottság javaslata egy atombombával érne fel Magyarország energiaellátása számára, ezért ezt a javaslatot ebben a formában nem tudják megszavazni. Azt is felvetette, hogy az embargóról egy csúcstalálkozón kellene tárgyalniuk az uniós vezetőknek. Szijjártó Péter külügyminiszter a napokban azt mondta, akkor tudja a kormány támogatni az olajembargót, ha az alól a csővezetékes szállítás mentességet kap.
Az uniós szankciók elfogadásához mind a 27 tagállam támogatása szükséges, ezért javasolják egyes tagországok diplomatái azt, hogy az olajembargóról való döntést halasszák el, hogy a csomag többi részét elfogadhassák.
Más országok viszont attól tartanak, hogy a gyengeség jelét mutatná az EU azzal, ha ezt a fontos pontot eltávolítanák a csomagból.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Orbán Viktorral tárgyalt Budapesten, a Karmelita kolostorban. A megbeszélés eredményéről azt mondta: "előrelépés történt, de további munkára van szükség". A bizottsági elnök a hét elején videóhívásban szeretett volna egyeztetni az embargóról Orbánnal és a régió többi vezetőjével, ezt azonban végül elhalasztották.
Több európai uniós tagállam is úgy véli, meg kellene fontolni az orosz olaj betiltására irányuló intézkedések elhalasztását, ha Magyarország nem támogatja az embargót, hogy legalább a javasolt szankciócsomag többi lépését el tudják fogadni - írja a Bloomberg.
A lap diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek esti rendelettel húzta ki a kormány a félkemény sajtokat az árrésstop alól
Alig pár nappal a hétfői bővítés előtt jött a fordulat, a rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik. A cheddar, a gouda, az emmentáli, az edam és a maasdamer kihullottak a listáról.
Péntek este, az utolsó pillanatban nyúlt bele a kormány a hétfőn induló szabályozásba, és váratlanul módosította a kiterjesztett árrésstop szabályait a Magyar Közlönyben. A rendeletmódosítás értelmében törölték a félkemény sajtokat az árkorlátozás alá eső termékek köréből,
így a cheddar, a gouda, az emmentáli, az edami és a maasdamer árrését mégsem maximálják 10 százalékban.
Kivételek azonban vannak: a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista, valamint a sajtkrémek és kenhető sajtok továbbra is a listán maradtak. A változást a HVG vette észre először. Az új rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik.
Nemcsak az árrésstop változott, hanem a behozatali szabályok is szigorodtak. A kormány kiterjesztette a bejelentésköteles termékek körét, így a gouda és az edami sajt importját is jelenteni kell a Nébih felé. Szigorítás lépett életbe a tejtermékeknél is: eddig csak az UHT és ESL tejek voltak érintettek, mostantól azonban minden tej, a nem sűrített tejszín és a vaj behozatala is bejelentéskötelessé válik.
A kibővített árrésstop-lista december 1-jén, hétfőn lép hatályba, és a jelenlegi tervek szerint 2026. február 28-ig tart. A mostani módosítás egy korábbi döntést írt felül: november 13-án még úgy tűnt, a félkemény sajtok széles köre bekerül a szabályozás alá.
A kormányzat továbbra is az infláció elleni küzdelemmel és a fogyasztóvédelemmel indokolja a lépéseket.
A trappista külön kezelése illeszkedik a korábbi törekvésekhez, hiszen ez a legnépszerűbb sajtféleség Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök még augusztusban így fogalmazta meg a célt: „Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel.”
A kereskedők ezzel szemben régóta kérik a hatósági beavatkozások kivezetését. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint „a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését”. A kisebb boltokat különösen érzékenyen érinti az adminisztráció és az árrés szűkítése.
Hétfőtől tehát életbe lép az új rendszer a boltokban. A vásárlók a trappistánál és a sajtkrémeknél találkozhatnak az árréskorlátozás hatásaival, míg az importőröknek a holland sajtok és a vaj esetében új adminisztrációs feladatokra kell felkészülniük.
Péntek este, az utolsó pillanatban nyúlt bele a kormány a hétfőn induló szabályozásba, és váratlanul módosította a kiterjesztett árrésstop szabályait a Magyar Közlönyben. A rendeletmódosítás értelmében törölték a félkemény sajtokat az árkorlátozás alá eső termékek köréből,
így a cheddar, a gouda, az emmentáli, az edami és a maasdamer árrését mégsem maximálják 10 százalékban.
Kivételek azonban vannak: a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista, valamint a sajtkrémek és kenhető sajtok továbbra is a listán maradtak. A változást a HVG vette észre először. Az új rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.
A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.
A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült november 24. és 26. között – írja a Telex.
A Nézőpont úgy értelmezi az eredményeket, hogy a kormányoldal megkezdte „győzelmi terve” végrehajtását,
aminek keretében meghirdette az Otthon Start-programot, a 14. havi nyugdíjat, a vállalkozói terheket csökkentő csomagot, valamint fegyverpénzt fizetett és elengedte a háromgyermekes anyák jövedelemadóját. Az intézet szerint ezek, valamint a Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal való találkozók hírei is kedvezően hatottak a kormány megítélésére.
Ezzel szemben úgy látják, a Tisza Párt nem tudott a napirendet meghatározó témával előállni, és a támogatottságuk plafonba ütközött: a nyár eleji 39 és a nyár végi 38 százalék után most 40 százalékon áll. A Nézőpont augusztusi mérésében a biztos szavazóknál még 46-38 arányú Fidesz-előnyt mértek.
Ezzel a képpel éles ellentétben állnak más kutatóintézetek friss adatai. A Medián szerdán közzétett felmérése szerint 50 százalékon áll a Tisza Párt, és 40 százalékon a Fidesz.
Ugyanakkor a kutató a Tisza népszerűségének enyhe csökkenését mérte szeptember elejéhez képest. Néhány nappal korábban a Publicus is a Tisza Párt előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben a biztos szavazó pártválasztóknál, 48-39 arányban. Szerintük az előző hónaphoz képest mind a választani tudók, mind a biztos szavazást ígérők csoportjában erősödött a Tisza Párt támogatottsága.
Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.
A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.
A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombat hajnalban ismét robbanások hallatszottak Kijevben, miközben orosz drónok és rakéták csapódtak be a főváros több lakóövezetébe.
A helyi hatóságok legfrissebb összesítése szerint egy ember meghalt, legalább tizenegyen megsérültek, köztük egy gyermek.
A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket lakóépületekben. A hatóságok szerint legalább hat különböző helyszínen keletkezett kár többlakásos házakban és egyéb lakóingatlanokban. Hajnal után nem sokkal újabb légiriadót rendeltek el a fővárosban, a mentés és a romeltakarítás ezzel párhuzamosan zajlott.
A támadás különösen a Solomjanszkij, a Sevcsenkivszkij és a Darnyickij kerületeket érintette. A hatósági jelentések szerint törmelék csapódott egy 14 emeletes házba a Sevcsenkivszkij kerületben, ahol a harmadik és negyedik szinten tűz keletkezett, amit a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk. Egy 25 emeletes solomjanszki lakóház homlokzata az alsó szinteken leomlott, az udvaron parkoló több autó megrongálódott, egy 17 emeletes épület tetejét pedig szintén találat érte. A holttestet egy tűzben megrongálódott lakóház romjai közül emelték ki. Az állami katasztrófavédelem közlése szerint a mentők legalább négy embert mentettek ki az égő épületekből, köztük egy gyermeket és egy mozgásában korlátozott személyt. A kombinált csapás idején a főváros nyugati részén áramszünet volt, a szolgáltatók megkezdték a helyreállítást.
„Ez lakóövezeti infrastruktúra – toronyházak és otthonok. Vannak sérültek” – mondta az Ukrainska Pravda szerint Tümür Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.
„Az egyiküket kórházba vitték. A többieket a helyszínen látták el” – nyilatkozta Vitalij Klicsko a Reutersnek.
A mostani csapás négy napon belül a második volt a főváros ellen. November 25-én, kedden nagy erejű kombinált támadás érte Kijevet, akkor 7 halottról és 21 sérültről számoltak be a hatóságok, a támadás akkor is komoly károkat okozott az energia-infrastruktúrában.
Mindeközben a Kreml pénteken közölte, hogy megkapta az Egyesült Államok és Ukrajna által finomított békevázlatot, és jövő héten Moszkvában megtárgyalja az elképzeléseket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a részleteket átadták, Vlagyimir Putyin korábban pedig úgy fogalmazott, a javaslat „kiindulási alap” lehet, de ha nem fogadható el, Oroszország folytatja a hadműveleteket.
Szombat hajnalban ismét robbanások hallatszottak Kijevben, miközben orosz drónok és rakéták csapódtak be a főváros több lakóövezetébe.
A helyi hatóságok legfrissebb összesítése szerint egy ember meghalt, legalább tizenegyen megsérültek, köztük egy gyermek.
A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket lakóépületekben. A hatóságok szerint legalább hat különböző helyszínen keletkezett kár többlakásos házakban és egyéb lakóingatlanokban. Hajnal után nem sokkal újabb légiriadót rendeltek el a fővárosban, a mentés és a romeltakarítás ezzel párhuzamosan zajlott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán-Magyar párharc: szombaton Nyíregyházán folytatódik a „közös” országjárás
Délelőtt a Fidesz zárt térben gyűlésezik, délután a Tisza Párt a Búza téren. A miniszterelnök frissen érkezik a moszkvai tárgyalásról, ellenfele pedig a nyílt utcán várja.
Két színpad, egy város, egy nap: Nyíregyházán folytatódik az Orbán–Magyar-országjárás, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását.
Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz tartja a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését” Rákay Philip és Szabó Zsófi vezetésével, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólal, délután kettőtől pedig Magyar Péter lép színpadra a Búza téren.
Magyar Péter tudatosan rászervezi a saját megmozdulásait Orbán Viktor októberben meghirdetett országjárására, hogy megmutassa, „milyen a valódi országjárás, és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni”
– írta a Telex. Két hete Győrben Orbán Viktor zárt körben, a sajtótól elzárva beszélt, míg Magyar a nyílt utcán állt ki az emberek elé.
A miniszterelnök győri fellépése mégis feszültté vált, miután Váczi Gergő, a TV2 műsorvezetője több váratlanul kritikus kérdést is nekiszegezett. Rákérdezett például, hogy a kivetített „aki békét akar, velünk tart” felirat azt jelenti-e, hogy aki nem a kormánypártokkal van, az nem akar békét, illetve hogy „nincs az az érzése, hogy a béke szó kisajátításra került?”. Amikor pedig a Donald Trumppal kötött szankciómentesség időtartamáról kérdezték, a miniszterelnök annyit felelt: „Nem mindegy?”. Orbán Viktor egy ponton meg is elégelte a helyzetet, és félbeszakította a párbeszédet:
„abban maradtunk, hogy majd egy élő és izgalmas, oda-vissza válaszokból álló beszélgetést próbálunk összehozni, de ha ilyeneket kérdez, akkor ez nem fog menni,
mert egy-két dolgot mélyebben is meg kell világítanom”.
Győrben a miniszterelnök ugyanakkor meglepően békülékeny hangot is megütött az ellenzékkel szemben. Azt mondta, szerinte a baloldalon is biztosan sokan vannak, akikkel a béke ügyében nincs vitájuk. „Az lenne jó, ha ők is velünk tartanának. Nem a Fidesszel, hanem mondjuk a magyarokkal vagy a békeszerető magyarokkal” – fogalmazott. A nyíregyházi eseményre Orbán Viktor egy gyors pénteki moszkvai kitérő után érkezik, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt az energiaellátásról.
A DPK helyszínválasztásait Nagy János, a miniszterelnök titkára és a körök koordinátora korábban azzal indokolta, hogy „ezeken a helyeken számos és sokfajta digitális polgári kör található. Ráadásul ezeken a településeken vannak olyan modern, multifunkcionális csarnokok, amelyekben egy-egy ilyen eseményt meg tudunk rendezni”.
A Tisza Párt eközben a nyílt utcai jelenlétre épít, eseményüknek pedig különös apropót ad, hogy péntek este bemutatták a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.
A teljes lista azonban még nem állt össze: a két nyíregyházi központú választókerület egyikében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-esben családi és egészségügyi okok miatt néhány héttel elhalasztották a jelöltállítást.
Nyíregyháza politikailag is fontos helyszín: a tavalyi európai parlamenti választáson a Tisza Pártra többen szavaztak a városban, mint a Fideszre, 38,94 százalékot kaptak a kormánypárt 37,28 százalékával szemben.
Az előző országgyűlési választáson az 1-es választókerületben a fideszes Szabó Tünde mindössze 1400 szavazattal kapott többet az összellenzéki jelöltnél.
A párhuzamos Fidesz-Tisza események sora decemberben is folytatódik: a DPK december 6-án Kecskemétre, 13-án Mohácsra, 20-án pedig Szegedre látogat, és ahogy eddig, a Tisza Párt is követi őket.
Két színpad, egy város, egy nap: Nyíregyházán folytatódik az Orbán–Magyar-országjárás, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását.
Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz tartja a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését” Rákay Philip és Szabó Zsófi vezetésével, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólal, délután kettőtől pedig Magyar Péter lép színpadra a Búza téren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
