HÍREK
A Rovatból

Orbán: „nincs B terv munkahely-teremtésre, három hónap után mindenkinek lesz munkája”



Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint a már munkanélkülivé vált 60 ezer ember sorsa további 100 ezerre várhat még. A munkaadók csak nagyjából két hónapig tudják tartani a jelenlegi létszámukat, miközben korábbi bevételeiket leghamarabb hat hónap múlva nyerhetik vissza - mutatott rá, hozzátéve: szakemberek szerint gyenge a kormány gazdasági csomagja.

Azt kérdezte: a kormány miért nem foglalkozik azokkal, akik már elvesztették az állásukat?

Orbán Viktor közölte, hogy aki elveszti az állását, az három hónapig jogosult a munkanélkülieknek járó segélyre. Mire ez lejár, mindenkinek lesz munkája, nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ezután ne kapna munkaajánlatot akár a gazdaságból, akár a magyar államtól.

A nagyberuházásokról szólva hangot adott azon meggyőződésének, hogy ha valamikor, akkor most kell azokkal megalapozni az ország jövőbeli versenyelőnyét.

"Nincsen „B” forgatókönyvünk munkahelyteremtésre. „A” forgatókönyvünk van, azt fogjuk megvalósítani." - ezt mondta a kormányfő még.

Kocsis-Cake Olivio a Párbeszédtől olyanok példáit sorolta, akiknek szerinte nem segít érdemben a kormány. Katás vállalkozókat említett a turizmusból, a vendéglátásból vagy a filmiparból, akiknek március óta nincs munkája, így számlát sem tudott adni.

Milyen segítséget ajánl azoknak, akik a tartalékaik végén járnak? - kérdezte a kormányfőtől.

Orbán Viktor megismételte korábbi válaszát: az álláskeresési támogatás három hónapja után mindenki állás- és munkalehetőséghez jut majd.

A vállalkozókról szólva közölte: támogatásukra egy 50 milliárd forintos alapot nyitott a kormány, amelynek összege növelhető. Úgy fogalmazott: az Európai Unió, ha pénzt nem is adott, de azt megengedte, hogy ezeket a vállalkozásokat az állam a költségvetésből támogassa.

A Fideszes Dunai Mónika a Pesti úti idősotthonban történt visszásságokról szólva lesújtónak ítélte, hogy az otthon járványügyi gócponttá vált. Eddig 29 ember veszítette életét, az egész országban a járvány miatt elhunytak mintegy tíz százaléka, és a fertőzöttek 13 százalékát is ez az egyetlen intézmény adja.

Szerinte mindez elkerülhető lett volna, ha a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat, mint intézményfenntartó betartja a járványügyi hatóság előírásait, biztosítja a védőfelszerelést és a fertőtlenítést. Ezen hiányosságokat a többi között kormányhivatal, az országos tisztifőorvos vagy a honvédség volt kénytelen pótolni, ahogy az is kiderült, nem igaz, hogy folyamatosan volt orvos az intézményben - mondta, és a fenntartó felelősségét firtatta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte: a fenntartó felelőssége, hogy az intézményekben gondoskodjon a megfelelő ellátásról, beszerezze a védőfelszereléseket. A kormány ehhez 6 milliárd forintot nyújt - mondta -, és amikor már látható volt, hogy a fővárosi önkormányzat nem alkalmas a saját intézménye megvédésére, további védőfelszereléseket is biztosított: 5700 maszkot és 4700 pár gumikesztyűt. Szerinte gondtalanul járt el a főváros. Karácsony Gergely legfeljebb az interneten posztolt az intézményről, míg a tisztifőorvos felkereste azt, és öt szúrópróbaszerű vizsgálat során négyszer nem volt orvos az otthonban.

Steinmetz Ádám a Jobbiktól azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy támogatja-e azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a társasági adót az állami egészségügyi intézményeknek is fel lehessen ajánlani. A sportot valóban kiemelten kell támogatni, de ennél fontosabb a magyarok egészsége, anélkül ugyanis nincs sport, gazdaság és jövő - fogalmazott.

Megjegyezte: a miniszterelnök korlátlan felhatalmazást kapott, így ő határozhatja meg a játékszabályokat, és hazaküldhetnek a kórházból olyanokat is, akiknek az ellátása otthon nem megfelelően megoldott.

Orbán Viktor kijelentette: a korlátlan felhatalmazásról nem ő dönt, a parlamentet illeti meg a döntés joga, az ottani arányokat pedig a magyar választók állapították meg. "Legyenek kedvesek ezzel a ténnyel együtt élni a következő választásokig"

- tette hozzá.

Közölte: a társasági nyereségadót a kormány begyűjti és közcélokra, így például az egészségügyre adja, és ha nem szedi be, máshova fog menni. Ha ezt az összeget nem a kormány osztja szét az egészségügyi intézmények között, kaotikus helyzet jön létre, ahol az egyik intézmények több lesz, a másiknak pedig kevesebb - vélte.

Harangozó Tamás (MSZP) a Pesti úti idősotthonnal kapcsolatban azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a tragédiát politikai eszközként használják politikai ellenfelük lejáratására. A kormányt támogató média már "gyilkosozza" a főpolgármestert - tette hozzá. Úgy vélte:

miközben a miniszterelnök "szkafanderben" járja a kórházakat PR-videókat készítve, egy nyugat-magyarországi orvos beszámolója szerint három maszkot kaptak csak, a többi saját költségen vásárolták. Azt is számon kérte a kormányfőn, hogy miért vesznek el forrásokat önkormányzatoktól.

Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Pesti úti szabálytalanságok ne uralják el belpolitikát, egészen addig, amíg a járványon nem vagyunk túl. Ezért azt javasolta, hogy minden esetben - ahogyan eddig is történt - a hatóságok végezzék a dolgukat, tárják fel az eseményeket, a politikai vitát pedig akkor folytassanak a felelősség kérdéséről, ha vége a járványnak.

Ugyanakkor rámutatott: talán érthetővé teszi a helyzetet az a tény, hogy ebből az egyetlen intézményből kerül ki az elhalálozott betegek 10 százaléka. A válság végén lesz itt erről majd mit beszélni - jegyezte meg.

A kórházak felszereltségével kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: minden egyes kórházban a védekezéshez szükséges összes eszköz egy heti, illetve már 10 napi mennyisége a raktárban készen áll. Ezt mindennap ellenőrzöm, mindennap meghallgatom a kórházparancsnokok összesített jelentését - közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy minden ezzel ellentétes állítás "tényszerűen hamis".

Harangozó Tamás erre úgy reagált:

"egy kicsit erős," amikor a miniszterelnök lehazugozza az orvosokat, szociális munkásokat, háziorvosokat, az eszközhiányról ugyanis ők számoltak be.

Orbán Viktor viszonválaszában Harangozó Tamás egy korábbi nyilatkozatát idézte, amelyben az MSZP-s politikus arról beszélt, hogy 2002 és 2010 között a saját szavazóikat árulták el, így amíg kifelé nem tudnak elszámolni, senki sem hallgat rájuk. "Ne csodálkozzon, ha én sem" - jegyezte meg a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Migránsnak nem adunk gyereket” – pokollá tették egy örökbefogadó család életét, majd elvették tőlük a kislányt
A gyámhivatal vezetője az anya afgán származása miatt akarta megakadályozni a koraszülött csecsemő örökbeadását. A családot ezután zaklatták és feljelentették, a szülők pedig hiába nyertek több bírósági eljárásban is, végül nem maradhatott náluk a kislány.


Egy hideg januári estén, 2023-ban egy brit házaspár visszaadott egy csecsemőt a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében. A kislányt hónapokig nevelték, a sajátjuknak tekintették, de egy hatósági döntés elszakította őket egymástól. Két nappal korábban a Belügyminisztériumban egy magas szintű egyeztetésen Sára Botond főispán szájából hangzott el a mondat, amely megpecsételte a sorsukat:

„ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek”.

A megrázó történetet a Válasz Online tárta fel: egy Budapesten élő brit házaspár 2022 októberében kapta a hírt, hogy örökbe fogadhatnak egy koraszülött roma kislányt.

A feleség afgán menekült szülők gyermekeként nőtt fel Angliában, de férjével együtt évek óta Magyarországon éltek és dolgoztak, korábban már örökbe fogadtak egy roma kisfiút.

A szakmai protokoll szerint lezajlott a „barátkozás” szakasza, a kötődés kialakult, a gyám pedig a jogszabályoknak megfelelően, a végleges határozat előtt átmenetileg a családnál helyezte el a csecsemőt. Az örökbefogadást véglegesítő jegyzőkönyv felvételét azonban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya az utolsó pillanatban lemondta.

„Az örökbefogadási tanácsadónk hívott fel minket a jegyzőkönyvfelvétel lemondásának hírével a fővárosi Tegyesztől. Azt mondta, nem tudja, mi lehet az időpont lemondásának oka, de maradjunk nyugodtak, ők intézkednek”

– emlékezett vissza az édesanya. A háttérben azonban Lengyel Judit, a Tegyesz akkori osztályvezetője szerint a gyámhivatal vezetője, Kálmándy-Pap Ágnes akadt ki teljesen, mondván, „nem akarja engedélyezni, hogy egy migránsnak adjunk gyereket”.

A hatóságok ezután azonnal léptek: a kislány eredeti gyámját, Szarvas Erikát elmozdították, az ügyet a fővárosi Tegyesztől a Nógrád megyeihez helyezték át, és új gyámot jelöltek ki, aki a Nógrád megyei szakszolgálattal együtt már nem javasolta az örökbefogadást.

Az események néhány nappal karácsony előtt eszkalálódtak, amikor a család épp vidéken volt. Az új gyám, Kárpáti László telefonon közölte velük:

„Az örökbefogadást megszüntették, másfél óra múlva megyek önökhöz, hogy elvigyem a gyereket. Kérem, készítsék össze a holmiját.”

Mivel a család nem volt otthon, a gyám másnap feljelentést tett a rendőrségen, azt állítva, hogy a szülők veszélyeztetik a gyereket, és körözést adtak ki ellenük. A gyámhivatal vezetője felhívta a pár idősebb, örökbefogadott fiának óvodáját is, és azt állította az igazgatónak, hogy a szülők bűnözők, akik elraboltak egy magyar kislányt. Az ügyvéd tanácsára a család végül visszaadta a gyermeket, hogy a bíróságon folytassák a harcot.

Több bírósági eljárás indult, amelyeket a szülők sorra megnyertek. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a kormányhivatal diszkriminatívan járt el és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bírósági ítéletek ellenére a hatóságok nem engedtek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nem zárta ki az eljárásból az elfogultnak minősített gyámhivatalt, azzal érvelve, hogy a hivatalvezető időközben nyugdíjba ment. A Helsinki Bizottság által képviselt család ügyvédje, Győző Gábor szerint „Sára Botond a főosztályvezető nyugdíjazása után is kiállt amellett, amit az addig képviselt”.

A kormányhivatal hivatalos közleményében azzal védekezett, hogy minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva jár el. „A gyermek örökbe adását bírósági eljárások akadályozták, amelyek 2025 decemberében – önkéntes elállás következtében – lezárultak. Az örökbeadás jogi akadálya ezzel elhárult. Az örökbefogadási eljárás jelenleg folyamatban van” – írták. A hatóságok a családot is folyamatosan zaklatták.

„A gyámhivatal arra kért minket, hogy a főbérlő által aláírt írásos meghatalmazást nyújtsunk be annak igazolására, hogy törvényes joga van a lakás bérbeadására. Azt mondták, minderre azért van szükség, mert a Tegyesz csecsemőket árul a feketepiacon. Ez is hazugság volt. Folyamatosan hazudtak”

– mondta az apa.

A hároméves küzdelem után, 2025 végén a pár feladta a harcot, hogy a kislánynak esélye legyen egy másik családnál új életet kezdeni. A kislány addigra betöltötte a harmadik életévét, amivel az örökbefogadási esélyei jelentősen csökkentek. A család elhagyta Magyarországot, a Tegyesz több, az ügyben érintett szakembere pedig felmondott.

„Olyan volt, mintha egy feneketlen üvegben lebegnénk” – foglalta össze az átélteket az édesanya, aki a történtek után feltette a kérdést:

„Miben reménykedhet a közember Magyarországon, ha a bíróságok döntéseit minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyhatja a kormány?”

A család megőrizte a kislány személyes tárgyait arra az esetre, ha a gyermek egyszer felkutatná őket, mert ahogy mondják: „ő mindig a családunk része marad”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter mégsem találkozik roma vezetőkkel, úgy tudja, hogy fideszes lejárató videót akartak készíteni róla
A politikus azt állítja, Sztojka Attila megbízásából akartak felvételt készíteni róla. A Tisza Párt elnöke szerint a szervezet nem méltó a roma honfitársaink képviseletére.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be szerda reggel, hogy lemondja a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatával (MROÖ) másnapra tervezett találkozóját.

A politikus posztjában azt írta, találkozót kért a magyarországi nemzeti kisebbségi önkormányzatok vezetőitől, hogy meghallgassa a kéréseiket és javaslataikat a leendő TISZA-kormány felé.

A Tisza Párt elnöke a találkozó lemondását két dologgal indokolta. Az egyik, hogy szerinte megdöbbentő, hogy az MROÖ nem szólította fel azonnali távozásra Lázár János minisztert a „vérlázító mondatai” után, ehelyett a szervezet „félreérthető üzenetről” beszélt.

Másrészt Magyar Péter azt állítja, eljutott hozzá egy videó, amelyben az önkormányzat vezetői kifejtik, hogy a találkozót fideszes propagandacélokra akarják felhasználni. Szerinte a felvételen elhangzik, hogy

az érdemi párbeszéd helyett a megbeszélést arra akarják kifuttatni, hogy „a fideszes propagandahazugságokkal szembesítsenek és erről a Fidesz és Sztojka Attila megbízásából felvételt készítsenek.”

Magyar a fentiek miatt mondta le a találkozót, és hozzátette, a Tisza Párt kiáll minden magyarországi őshonos nemzeti kisebbség mellett, „akkor is, ha a saját megválasztott vezetőik megfeledkeznek arról, amivel megbízták őket.” A bejegyzése végén Magyar Péter név szerint megszólította Aba-Horváth István elnököt, akit emlékeztetett Lázár János szavaira: „Orbán Viktor minisztere, Lázár János azt találta mondani, hogy ha nincsenek migránsok, akkor helyettük a magyar romáknak kell tisztítaniuk a vonatokon a sz*ros mosdókat.”

Lázár János építési és közlekedési miniszter egy balatonalmádi lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek migránsok, akkor a „belső tartalékot”, vagyis a magyarországi cigányságot kell bevonni például a vonatok „szaros” mosdóinak takarításába. A kijelentés után a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) közleményt adott ki, amelyben nem a miniszter távozását követelték, hanem a szerintük „félreérthető, félresikerült” megfogalmazásának pontosítását kérték. Lázár János a bírálatokat visszautasította, hangsúlyozva, hogy régóta foglalkozik a roma integrációval. Az óriási felháborodás után azonban végül bocsánatot kért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vádat emeltek Karácsony Gergely ellen a betiltott Pride miatt
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt emelt vádat. A bíróság tárgyalás nélkül, büntetővégzésben dönthet a főpolgármesterre kiszabandó pénzbüntetésről.


Vádat emelt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a főpolgármester ellen, amiért a rendőrségi tiltás ellenére szervezett és vezetett nyilvános gyűlést.

A kerületi ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabjon ki pénzbüntetést a vádlottra – írja az ügyészség.

A vádirat szerint a főpolgármester 2025. június 16-án videóüzenetben jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat június 28-án Budapest Büszkeség Menet (Budapest Pride) néven rendezvényt szervez.A Budapesti Rendőr-főkapitányság három nappal később, június 19-én megtiltotta a gyűlést, hivatkozva a módosított gyermekvédelmi törvényre, valamint arra, hogy a helyszínre és időpontra már bejelentettek egy másik eseményt.

Az ügyészség szerint a főpolgármester a tiltó határozatról még aznap tudomást szerzett, de nem élt jogorvoslattal, így az véglegessé vált. A vád szerint ennek ellenére ismételten nyilvános felhívásokat tett közzé, majd június 28-án vezette is az V. kerület Városháza Parkból induló és a XI. kerület Műegyetem rakparton befejezett gyűlést.

Az ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségével vádolja a főpolgármestert. A tavalyi esemény előtt Tuzson Bence igazságügyi miniszter is figyelmeztetett a jogi következményekre. „Aki a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltott gyűlést szervez, vagy arra másokat felhív, az bűncselekményt követ el, és

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető” – közölte a miniszter, aki a tiltásról a budapesti nagykövetségeket is értesítette.

A főpolgármester korábban abszurdnak nevezte a gyanúsítást, és azzal érvelt, hogy az önkormányzat a saját közterületén nem gyűlést, hanem rendezvényt tartott, ami nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá.

A 2025. június 28-i felvonulás végül a tiltás ellenére, rendőri biztosítás mellett, békésen és óriási részvétellel zajlott le. A rendőrség később közölte, hogy a résztvevőkkel szemben a jogi bizonytalanság miatt nem indít eljárást.

A vádemelésre Karácsony Gergely a Facebookon reagált:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sírva nevetős emojikkal reagált a Tisza Párt Jakab Péter interjújára
A Tisza Párt sajtóosztálya új fejezetet nyitott a politikai kommunikációban kedd este, amikor összesen három karakterrel reagált a Telex megkeresésére Jakab Péter ügyében.


Tisza Párt sajtóosztálya összesen három sírva nevető emojit küldött hivatalos reakcióként a Telex megkeresésére, amelyben a Demokratikus Koalíció miskolci jelöltjének, Jakab Péternek az interjújáról kérdezték őket.

A párt egyrészt arra reagált, hogy Jakab átigazolt a DK-hoz, másrészt arra a kedden megjelent interjúra, amelyben a Jobbik volt elnöke, a Demokratikus Koalíció frissen bejelentett jelöltje lényegében visszalépésre szólította fel a Tiszát. Jakab Péter az ellenzéki szavazatok megosztásának elkerülésére hivatkozva azt mondta:

„várja a Tisza Párt és az ismeretlen tiszás katona bejelentését, hogy visszalép”.

A Jobbik korábbi elnöke, Jakab Péter a Demokratikus Koalíció színeiben indul a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületben. A miskolci választókerületben a Tisza Párt jelöltje Juhász Roland.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk