HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Nem vagyok bolond, hogy elzárjam magam az utazástól”

A miniszterelnök pénteki rádióinterjújában többek között arról beszélt, hogy szerinte a keleti vakcinákkal is lehet majd utazni.


Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában elmondta, az elmúlt napon 25 ezer első, és 117 ezer második oltást adtak be. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy

hosszú idő után 1000 alá csökkent a kórházban lévők száma, 121-en vannak lélegeztetőgépen.

Csökkent az aktív fertőzöttek száma is, 84 719 ember fertőzött jelenleg.

Orbán hosszasan beszélt arról, hogy szerinte, akik nem oltatják be magukat, azok sem jó kedvükből hárítják el az oltást. Attól tart, hogy kialakult egy tévképzet, sokan azt gondolják, hogy ha elérjük a nyájimmunitást, akkor ez őket is megvédi.

"Ez a vírus nem fog elmenni, ez itt marad, előbb-utóbb mindenkit meg fog találni, aki nem védett"

- fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is megjegyezte, hogy ő nem szeretné "lottókkal, szerencsejátékokkal csalogatni az embereket".

Arról is beszélt, hogy az oltás megszervezése hatalmas kihívás a kormány, az orvosok, ápolók, a szállítást végzők számára, ezért van jelentősége, hogy például az első oltások tekintetében az USA-nál is jobb eredményeket érünk el. A második oltás tekintetében utolértük az Egyesült Királyságot.

Az interjúban a vírusvariánsok is szóba kerültek. Orbán azt mondta, mindenki félt az indiai mutánstól, ezért ő is konzultált a szakemberekkel.

"Most az a szakmai álláspont, hogy azok az oltások, amiket itthon használnak, kivétel nélkül mind alkalmasak arra, hogy az indiai mutánst legyőzzék"

- mondta a miniszterelnök.

A műsorvezető arra is kitért, hogy a WHO után az amerikai orvosi kamara is megosztotta, hogy a kínai Sinopharm-oltás biztonságos és hatékony, ennek ellenére több uniós ország azt mondja, nem biztos, hogy beengedik azt, aki keleti vakcinát kapott. Orbán szerint ez meg fog változni.

Hozzátette, őt is kínai vakcinával oltották be.

"Nem vagyok bolond, nem estem a fejemre, hogy elzárjam magam az utazástól"

- fogalmazott a kormányfő, aki szerint nekünk ez napi téma, de "a nyugati világban még nem erről beszélünk", ott még javában korlátozások vannak és nincsenek védettségi igazolványok sem.

"Mi azt hisszük, hogy ők is ott tartanak, ahol mi, de ez nem így van"

- mondta Orbán.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy júliustól lesz közös EU-s kártya, így kötelező lesz elfogadni az EMA által elfogadott oltásokat, és ami nem az EMA által jóváhagyott, azt pedig elfogadhatják az országok. Nincs olyan ország, ami elzárná magát a turistáktól, ezért ő is bizakodó.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy most a védekezésről át kell állni a gazdaság újraindítására. Amikor a járvány "csúcsra járt", a védekezés volt a fontos a gazdaságban is, meg kellett védeni a munkahelyeket, a fizetést, de most, hogy a harmadik hullámot "leszorítottuk a földre", már nem védekezni kell, hanem újraindítani a gazdaságot - fogalmazott. Hozzáfűzte: a 2022-es költségvetés is erről fog szólni.

„Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom”

- fogalmazott a miniszterlenök.

Orbán megjegyezte: a 2. negyedév számai már biztató eredményeket mutathatnak.

A kormányfő a napokban megtartott EU-csúcsról elmondta: a klímavédelmet mindenki fontosnak tartja, de a terhek szétosztása tekintetében eltérnek az álláspontok. Az országok nem tudnak ugyanannyi terhet viselni, és az a gondolat, hogy a klímaváltozás árát az emberekkel fizettessék meg, Nyugaton természetesnek tűnhet, mert ott a jólét hagy mozgásteret, de Magyarországon nem tudnak és nem akarnak emiatt adót fizettetni az emberekkel, itt évekig küzdöttek, hogy a rezsit leszorítsák - jelentette ki.

Hangsúlyozta: a klímavédelem költségének szétterítése nem fogadható el; a közép-európai országok szerint a klímarombolást leginkább a nagy cégek végzik, ezért nem az emberekkel kell megfizettetni ennek az árát. A következő két-három év a klímavédelemről is szól majd, és a rezsiharcot is folytatni kell - mondta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy csütörtökön a spanyol jobboldali VOX párt vezetőjével tárgyalt. Közölte: a járvány elleni védekezés miatt hátra sorolt régi témák megint előkerülnek, ilyen a klímavédelem és az illegális bevándorlás. 2015-ben, amikor Magyarország a kerítés megépítése mellett döntött, a spanyol kormány is bírálta, de most magasabb kerítésük van a határukon - mondta. Hozzátette: egy feltörekvő, komoly párttal erősödött a bevándorlásellenesek csoportja.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy pénteken Londonban tárgyal Boris Johnson brit kormányfővel. Kifejtette: nem jó, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, mert sok dologban értettek egyet. Nagy-Britannia most alakítja a kétoldalú kapcsolatait, és Magyarországnak is ki kell építeni egy együttműködést az országgal, keresik ennek területeit - mondta.

Orbán Viktor az őszödi beszéd 15. évfordulóját illetően kiemelte: a történteket aligha lehet elfelejteni, emlékszik, amikor kitörtek a lázadások miatta. Hangsúlyozta: mindig megdöbben az ember, nem is azon, hogy mindez megtörtént, hanem azon, hogy aki miatt megtörtént, az ugyanúgy ott van a magyar politikában, mintha mi sem történt volna. Senki nem vállalta a felelősséget, nem kért bocsánatot, és most ugyanezzel az emberrel harcol, hiszen "ő a főnök a másik oldalon" - fogalmazott. Hozzátette: a Városházán is feltűnnek olyan emberek, akiket a Gyurcsány-kormányból ismer, "a főpolgármester háta mögött szinte újjáalakult a Gyurcsány-kormány". Közölte: a fiataloknak a szüleik mondhatják el, mi történt.

A gyermeknapról Orbán Viktor azt mondta: a járványhelyzet a gyermekeket is megviselte, és remélhetőleg szebb ünnep vár rájuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Index: kitiltották Magyarországról azt a férfit, aki Magyar Péter ukrán útját segítette
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint a döntés mögötti részletek nem nyilvánosak. A férfit korábban többször látták együtt a Tisza Párt elnökével, de korábban Magyar Levente fideszes államtitkárral is fotózkodott.
F. O. - szmo.hu
2025. május 16.



Ceber Roland beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll Magyarországon – ezt a Kormányzati Tájékoztatási Központ erősítette meg az Index megkeresésére. Azt, hogy mióta figyelik a titkosszolgálatok, nem közölték, arra hivatkozva, hogy ez kizárólag a Nemzetbiztonsági Bizottság hatáskörébe tartozik.

Ceber Roland az online térben Ceber Roland Ivanovics néven is aktív. Közösségi oldalán következetesen támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikáját, bejegyzéseit pedig célzott hirdetésekkel népszerűsíti Ukrajnában. Posztjaiban többször is megemlíti Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, akit közeli barátjaként mutat be, és akivel – saját állítása szerint – közösen képviselnek bizonyos ukrán érdekeket.

Ceber Roland több közös fotót is közzétett Magyar Péterrel, valamint Kirill Budanovval, az ukrán hírszerző szolgálat vezetőjével. Képeken szerepelt Kulja András is, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője.

A férfi 2024 júliusában elkísérte Magyar Pétert Ukrajnába, ahol dokumentálta a látogatást. Később Magyar Péter közölte, hogy az utat a Tisza Párt koordinálta, nem Ceber Roland vagy az ukrán titkosszolgálat. Hozzátette, hogy valóban találkoztak Ceberrel, ahogy korábban más magyar kormányzati szereplők is kapcsolatba kerültek vele, köztük Magyar Levente külügyminiszter-helyettes. Arra a kérdésre viszont nem reagált, miért nevezi őt közeli barátjának Ceber Roland, és miért nem a magyar kormány tagjait.

Az Index információi szerint Ceber ukrán-magyar kettős állampolgár, aki a kárpátaljai Katonai Közigazgatás magas rangú tisztviselője, valamint Volodimir Zelenszkij pártjának képviselője a Kárpátaljai Megyei Tanácsban.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint „Ceber Roland beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. Minden egyéb információ megismerésére kizárólag a Nemzetbiztonsági Bizottság jogosult.”

Ahogy már írtunk róla, Orbán Viktor kedden, a Védelmi Tanács üléséről beszámolva kijelentette: „egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban”. Magyar Péter erre közösségi oldalán reagált, és közölte, hogy feljelenti a miniszterelnököt. A Tisza Párt vezetője szerint Orbán Viktor a titkosszolgálatokat próbálja felhasználni, hogy „hazaárulónak nevezhesse a legerősebb magyar politikai pártot, pusztán azért, mert félti a saját és a 3000 bűntársa hatalmát”. Szerinte a miniszterelnök rémhírterjesztést követett el, és elmulasztotta feljelenteni egy állam elleni bűncselekményt. Úgy véli, nem Facebook-videót kellett volna készítenie, hanem hivatalos feljelentést kellett volna tennie. Titkosszolgálati források megerősítették az Indexnek, hogy drónokat észleltek Tokaj térségében, amelyek információk szerint Ukrajnából érkezhettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor ősz hajú csecsemő lett Albániában – furcsa módon köszöntötték az Európai Politikai Közösség megnyitóján
A tiranai csúcson igazi meglepetés várta az európai vezetőket: mindegyikük babaként jelent meg egy vicces videóban. Meloni őszintén nevetett, Erdoğan egy gyenge mosolyt préselt ki magából.


Több mint negyven európai vezető érkezett pénteken Tiranába, az Európai Politikai Közösség találkozójára. A megnyitó ünnepségen egy különös AI-kisfilmmel fogadták őket:

mindegyikük babaként jelent meg a képernyőn, és saját anyanyelvén mondta, hogy „Üdvözöljük Albániában”

– írta meg a Politico.

Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke hangosan felnevetett, amikor meglátta a jelenetet. Mette Frederiksen dán kormányfő mosolygott, és döbbenten figyelte a vetítést. Recep Tayyip Erdoğan török elnök végig komolyan nézte a filmet, de amikor megjelent a saját bajuszos babaváltozata, csak halványan mosolyodott el. A portál arról nem számolt be, hogy Orbán Viktor mit szólt megfiatalított önmagához.

Meloni a film után beszédet mondott. Megköszönte Edi Rama albán miniszterelnöknek a videót, és hozzátette: „köszönöm, hogy újra egészen fiatalnak érezhettem magam”.

Rama, aki a héten kényelmes többséggel nyert újraválasztást, sportcipőben fogadta a vendégeket. Amikor Meloni megérkezett, letérdelt előtte.

A találkozó témái azonban komolyak voltak. Az európai vezetők – akik többségükben Ukrajna támogatói – arról tárgyaltak, hogyan tudnák fokozni a nyomást Vlagyimir Putyinra újabb szankciókkal.

Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktort az albán fővárosba elkísérte Gönczi Gábor, a Tények híradósa is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fej-fej mellett két jelölt a Romániai elnökválasztáson – a magyarok akadályozhatják meg a szélsőjobb hatalomra jutását
Simion magabiztos előnye elfogyott, Dan meglepetésre akár győzhet is vasárnap. Ez sokban múlik a határontúli magyarok aktivitásán és döntésén.


A román elnökválasztás második fordulóját május 18-án, vasárnap tartják. A választáson a bukaresti főpolgármester, Nicusor Dan és az AUR szélsőjobboldali párt elnöke, George Simion csap össze. Simion az első fordulóban a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, míg Danra a szavazók 21 százaléka voksolt. Az első forduló után Simion számított esélyesebbnek, a kampányidőszak elején a közvélemény-kutatások is az ő előnyét mutatták. Dan még maga is egy olyan kutatásra hivatkozott, amely szerint tíz százalékponttal maradt el Simion mögött.

Az elmúlt két hétben azonban Dan folyamatosan csökkentette hátrányát. A választás előtt két nappal nyilvánosságra hozott felmérés szerint már akár vezethet is. Az AtlasIntel Hotnews számára készített kutatása alapján jelenleg Danra a szavazók 48,7 százaléka szavazna, Simionra pedig 47,8 százalék. 3,5 százaléknyi válaszadó vagy nem tudja, kire szavazzon, vagy érvénytelenül adná le a voksát. A felmérés 5628 fős mintán készült, a hibahatár 1 százalékpont. A kutatások azt mutatják, hogy Dan az elmúlt két hétben folyamatosan csökkentette lemaradását.

Romániában a közvélemény-kutatások pontossága sokszor kérdéses. A tavalyi elnökválasztáson például egyik exit poll sem mérte továbbjutónak a végül győztes Calin Georgescut, akinek megválasztását utóbb érvénytelenítették.

Az is kiderült, hogy George Simion Moldvában és a diaszpórában számíthat több szavazatra, míg Nicusor Dan Erdélyben, Bukarest–Ilfov régióban és Munténiában erősebb. Moldvában Simion 56,9 százalékon áll, a diaszpórában pedig 52,3 százalékon. Erdélyben Dan támogatottsága 55,2 százalék. A főváros és Ilfov régiójában 48,6 százalék szavazna Danra, 43,9 százalék Simionra. Munténiában is szoros az állás: 49–48 Dan javára.

Részben a diaszpórában élő románok dönthetnek a választás kimeneteléről. Ők jellemzően rendszerellenes jelöltekre szavaznak. Simion és Dan is sok szavazatot köszönhetett nekik az első fordulóban. Dan a külföldön élő románoknak köszönhette, hogy megelőzte a PSD–PNL–RMDSZ-kormány rendszerpárti jelöltjét, Crin Antonescut. A külföldön élő románok között az első fordulóban Simion 61 százalékot, Dan pedig 25,6 százalékot kapott.

A másik fontos választói csoport a magyar kisebbség. A legtöbb kérdés nem az, hogy ők kire szavaznak, hanem az, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni.

A magyarok lakta megyékben az első fordulóban alacsonyabb volt a részvétel az országos átlagnál. A Gemist szerint az RMDSZ az első fordulóban leginkább Dan ellen mozgósította a magyarokat, most viszont őt támogatja, és az ő megválasztását próbálja segíteni.

A részvételi arány kulcsfontosságú lehet vasárnap. Alacsony részvétel esetén Simion járhat jobban, mivel az ő szavazói ideológiailag elkötelezettebbek. A mérsékeltebb választók körében viszont Dan támogatottsága erősebb. Simion ezért az utóbbi időben próbálja magát visszafogottabb jelöltként bemutatni.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A társadalom háromnegyede elutasítja a nagytakarítási törvényt – de van, amiben nincs akkora ellenállás
Tüntetések jönnek, civilek tiltakoznak, az emberek pedig dühösek. Egy friss kutatás szerint a magyarok többsége szerint túlzás, amit a törvényjavaslat tartalmaz.


Gyorsan elterjedt a hír a Halász János által kedd éjjel benyújtott átláthatósági törvényjavaslatról. Az Europion friss közvélemény-kutatása szerint a 16 év feletti magyarok 71%-a már két nappal a benyújtás után hallott róla. A részletekkel 33% van tisztában. A leginkább tájékozottak a diplomások (51%), a csak független médiából tájékozódók (55%) és a Tisza Párt szavazói (65%).

A kutatás alapján a társadalom közel háromnegyede valamilyen formában ellenzi a javaslatot. 47% szerint teljesen elfogadhatatlan, míg 26% úgy gondolja, túl szigorú, de egyetért azzal, hogy korlátozni kell a külföldi finanszírozást.

A törvényt a megkérdezettek 25%-a támogatja, szerintük szükséges lépés történt az érintett szervezetekkel szemben.

A támogatók főleg az idősebbek (60 év felettiek – 30%), a falvakban élők (35%), a kizárólag kormánypárti médiából tájékozódók (52%) és a kormánypárti szavazók (60%) közül kerülnek ki. A Fidesz-KDNP szavazóinak 29%-a viszont túl szigorúnak tartja a javaslatot, 11%-uk pedig teljesen elutasítja. A Tisza Párt szimpatizánsainak 87%-a szerint elfogadhatatlan a tervezet.

A legnagyobb ellenállás a civil és társadalmi szervezetek listázásával kapcsolatban jelent meg. 45% teljesen elutasítja ezt az elemet, 31% viszont elfogadhatónak tartja. A kötelező vagyonnyilatkozat már megosztóbb: 39% támogatja, 37% pedig nem ért vele egyet.

42% szerint az ellenzéki pártoknak minden eszközzel tiltakozniuk kellene a törvény ellen, 34% pedig úgy véli, ha nem is ez a legfontosabb ügy, megszólalniuk akkor is kell. 24% szerint az ellenzéknek el kellene fogadnia a törvény új szabályait.

A kormánypárti szavazók 54%-a osztja ezt a véleményt.

A javaslat benyújtása után gyorsan megindultak a reakciók. Szerdán végigsöpört a hír a közéleten, péntek reggel több civil szervezet tiltakozott, hétvégére pedig több tüntetést is szerveznek Budapesten.

(via Magyar Hang)


Link másolása
KÖVESS MINKET: