Orbán: „Nem vagyok bolond, hogy elzárjam magam az utazástól”

Kormányzati propagandisták és a kormánymédia újságíróinak gyűrűjében érkezett és hagyta el a Külügyminisztérium épületét Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete, miután Szijjártó Péter bekérette. A külügyi tárca vezetője azért kért azonnali találkozót ukrán kollágjától, mert Orbán Viktor miniszterelnök szerint Ukrajna megpróbált beavatkozni a magyar választásokba, s a magyar kormánynak sértő üzeneteket fogalmaztak meg vezető kijevi politikusok.

Hadházy Ákos a Facebookon reagált a Mandiner videójára. A független képviselő azt írta:

Hadházy a posztjában „gyomorforgatónak” nevezte a felvételt, amelynek linkjét állítása szerint azért tette közzé, hogy minden jóérzésű magyar gondolkodhasson rajta: „hogyan lehet ezt a szégyent lemosni. És azt a tudatot elviselni, hogy az elmúlt 16 évben gyakorlatilag meg sem próbáltuk ezt a propagandagépezetet szétverni.”

A felvételen a kormánymédia riporterei kérdéseket tesznek fel Sándor Fegyirnek. A Mandiner riportere folyamatosan azt kérdezi, hogy „miért fenyegetik a magyar kormányt?” Valaki pedig azt is hozzáteszi:

A Patrióta-csatornától Bohár Dániel azt szerette volna tudni, hogy az ukránok „Miért szálltak be a választási kampányba?”, mások pedig azt, hogy: „Pénzt is fognak küldeni, hogy támogassák a Tiszát?; illetve „Magyar Péterrel tárgyaltak már? Önöknek belefér uniós tagjelölt országként, hogy nácizzák egy uniós ország vezetőjét?”, „Miért fenyegetik a magyarokat?”, „Valóban úgy gondolják, hogy olyan, mint Szálasi (Orbán Viktor)?”

Fegyir azért járt Szijjártó Péternél, mert Orbán Viktor miniszterelnök utasította a magyar külügyminisztert az ukrán nagykövet bekéretésére, mivel a kormány szerint ukrán politikai szereplők „durván sértő és fenyegető” üzenetekkel avatkoznának be a magyar választásokba. Szijjártó Péter később közölte, a kormány „nem fogja tűrni”, hogy Ukrajna a Tisza Párt oldalán avatkozzon be a választási folyamatba.

Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztban reagált az Index cikkére, amelyben egy volt Tisza-aktivista nyilatkozott a pártból történt távozásáról. A politikus szerint a portál egy „szánalmas lejárató kampány” folytatásába kezdett. Posztjában úgy fogalmazott:

Magyar Péter állítása szerint a TISZA-ból „sértődés miatt kiugrott” önkéntesnek állást kínáltak, cserébe pedig a Fidesz által korábban szó szerint megírt „propagandahazugságokat” mondatták vissza vele.

A bejegyzésben a politikus név szerint is megemlítette a volt aktivistát, Csercsa Balázst, akiről azt írta, hogy az egyházügyi munkacsoportban dolgozott önkéntesként, de munkája „rengeteg kivetnivalót hagyott maga után”. Magyar Péter szerint Csercsa ezután országgyűlési képviselőnek jelentkezett.

– áll a posztban.

Magyar Péter szerint Csercsa nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó „áruló”, majd úgy folytatta:

A politikus bejegyzése végén közölte, hogy jogi lépéseket tesznek Csercsa Balázs és az Index ellen, és köszönetet mondott annak a több tízezer önkéntesnek, akik szerinte nem hajlanak meg a nyomás alatt.

Az Index szerdai interjújában Csercsa Balázs, a Tisza Párt egykori egyházügyi munkacsoportjának vezetője arról beszélt, miért hagyta ott a pártot. A többi között autokratikus vezetési stílust, valamint a nyilvános üzenetek és a belső programok közötti ellentmondásokat rótta fel. A cikkben említést tett egy „600 oldalas” gazdasági anyagról is, mint a Tisza belső dokumentumáról.

- mondta a 600 oldalas "kiszivárgott" tervről, amire a kormány korábban egy 4 milliárd forintos kampányt húzott fel, majd további 8,29 milliárdot költött egy erről szóló konzultációra.

Ezt a dokumentumot szintén az Index hozta nyilvánosságra tavaly, a kormányoldal pedig azóta is a Tisza Párt megszorító csomagjaként hivatkozik rá. A Tisza Párt mindvégig tagadta, hogy az anyag tőlük származna, és mesterséges intelligencia által generált hamisítványnak nevezték. A Fővárosi Törvényszék január közepén első fokon ki is mondta, hogy az anyag nem köthető a Tisza Párthoz.

Csercsa az interjúban továbbá azt állította, a Tisza Párt belső működése és valós szándékai több ponton is eltérnek a nyilvános kommunikációtól. Szerinte a pártnak mindössze húsz-harminc tagja van, és egy

Azt is mondta, hogy az alulról szerveződő közösségek helyett a Tisza-szigeteknek és az önkénteseknek „szigorú rend szerint, pártutasításra kell működniük”. A jelöltállításról úgy vélekedett:

Nem ez az első, hogy Magyar Péter lejáratással, és kormányközeliséggel vádolja az Indexet, amelyet a kormány a Telex 2023-as elemzése szerint precíziós propagandafegyverként használ és az objetktivitás látszatát fenntartva igyekszik kormánypropagandával befolyásolni a gyanútlan olvasókat.

Az Index függetlenségét kétségbe vonja az a jelenség is, hogy a kormány egyre szívesebben hivatkozik a lapra forrásként. Orbán Viktor az utóbbi időben többször is arról beszélt, hogy mit írt az Index, holott korábban a lapot "fake news"-nak, kvázi álhírgyárnak nevezte. A miniszterelnök már meg is osztotta az Index Tisza-aktivistás cikkét, és Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédével kommentálta azt: „Hazudtak reggel, éjjel, meg este!”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán délben a Facebook-oldalán közölte, hogy az ukránok bekérették a kijevi magyar nagykövetet.

– írta, majd részletezte is, hogy mi volt az ukránok problémája: „Újra kifogásolták, hogy nemzeti petíció keretében fognak a magyar emberek véleményt mondani arról a brüsszeli-kijevi szándékról, miszerint a magyar emberek pénzét Ukrajna működtetésére és felfegyverzésére akarják költeni.”

Szijjártó Péter állítása szerint nem kapott magyarázatot sem arra, hogy miért sértegeti Zelenszkij elnök „alpári módon” Orbán Viktort, sem pedig arra, hogy miért „hitlerezik” az ukrán külügyminiszter.

„Arra viszont az ukránoknak fel kell készülniük, hogy mi megvédjük hazánk szuverenitását és nem engedjük, hogy befolyásolják a választás végeredményét” – szögezte le a miniszter. „Értjük, hogy az ukránok a Tisza Párt győzelmét szeretnék, de Magyarország jövőjéről, a béke vagy háború kérdéséről csak a magyar emberek dönthetnek” – zárta bejegyzését.

Az elmúlt napokban kölcsönös diplomáciai lépések fokozták a feszültséget Budapest és Kijev között. Január 21-én Ukrajna bekérette Magyarország kijevi nagykövetét, tiltakozva a magyar kormány új „nemzeti petíciója” ellen, amely az EU Ukrajnának szánt pénzügyi támogatását támadja. Kedden a magyar külügyminisztérium viszont berendelte Ukrajna budapesti nagykövetét, arra hivatkozva, hogy Kijev a Tisza Párt javára próbál beavatkozni a magyar választásba.

Orbán Viktor az elmúlt hetekben többször is kemény bírálatot fogalmazott meg Ukrajnával szemben, miközben Volodimir Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon nyilvánosan kritizálta a magyar miniszterelnök álláspontját. Az ukrán külügyminiszter egy friss interjúban azt mondta, szerinte Orbán fenyegetést jelent a saját népére, amire Szijjártó Péter azonnal reagált is.

Korhatár-ellenőrző eszközt vezet be a Shein online piactér, hogy a kiskorúak ne férhessenek hozzá a nem megfelelő termékekhez. A cég azután lépett, hogy tavaly novemberben óriási botrányt kavart, amikor gyerekszerű szexbabákat kezdtek árulni az oldalon – írta a Politico. A felháborodás és a szabályozói nyomás hatására az Európai Unió végrehajtó szerve magyarázatot követelt a cégtől, hogyan ellenőrzik a felhasználók életkorát.

„Természetesen teljesen elfogadhatatlan, ami történt” – mondta Zhu Yinan, a Shein főtanácsosa az Európai Parlament belső piaci bizottságának a botrányt kiváltó termékekre utalva.

A Shein az uniós digitális szolgáltatásokról szóló törvény alapján „nagyon nagy online platformnak” minősül, mivel több mint 45 millió felhasználója van az EU-ban.

A cég felügyeletét az Európai Bizottság látja el. A vállalat emellett teszteli a Bizottság saját életkor-ellenőrző alkalmazását, a „mini pénztárcának” is nevezett megoldást, amelyet jelenleg hat uniós országban próbálnak ki.

Zhu Yinan ugyanakkor hozzátette, hogy „nem ez az első alkalom, hogy ez egy piactérrel történt, sőt, több piactérrel is”.

A Sheint tavaly áprilisban minősítette az Európai Bizottság nagyon nagy online platformmá, ami szigorúbb kötelezettségekkel jár. Ősszel hat uniós tagállam közösen sürgette a digitális szolgáltatásokról szóló törvény keményebb végrehajtását az olyan piacterekkel szemben, mint a Shein és a Temu. A botrány után Franciaország uniós vizsgálatot is kezdeményezett, decemberben pedig egy párizsi bíróság úgy döntött, hogy bár a platform ideiglenes felfüggesztése aránytalan lenne, a felnőtt termékek árusítását csak megbízható életkor-ellenőrzés bevezetése után folytathatja. Eközben digitális jogvédő szervezetek adatvédelmi aggályaiknak adtak hangot az életkor-ellenőrző eszközökkel kapcsolatban, szerintük ezek komoly adatvédelmi kockázatokat hordoznak.