Orbán nagybőgőséből államtitkár lesz, a „nemzeti vízkincs védelme” lesz a feladata

V. Németh Zsoltnak a vezetésével az Energiaügyi Minisztériumon belül új államtitkárság jön létre, feladata a víziközmű-ágazat megerősítése lesz.

Szöveg: MTI, SZMO, Fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2023. február 09.

Az Energiaügyi Minisztériumban önálló államtitkárság jön létre, amely a víziközmű-ágazat megerősítéséért felel. Az államtitkárságot 2023. február 8-ától V. Németh Zsolt vezeti - közölte a tárca az MTI-vel.

A döntést a minisztérium azzal indokolta, hogy

"a kormány célja a közműszolgáltatások színvonalának emelése, az ágazat köztulajdonú vállalatai működőképességének biztosítása, a nemzeti vízkincs védelme és hatékony hasznosítása".

"A víziközmű-szolgáltatások megbízhatósága és fenntarthatósága hosszabb távon is alapvetően befolyásolja a magyar emberek életminőségét, ezért az új szervezeti egység kiemelt feladata a víziközmű-szolgáltatások szabályozása és felügyelete, valamint az ágazatban jelentős szereppel bíró önkormányzatokkal való együttműködés" - áll a közleményben.

V. Németh Zsolt 25 éve országgyűlési képviselő, 2010-től a Vidékfejlesztési Minisztériumban, azt követően 2014 és 2018 között a Földművelésügyi Minisztériumban töltött be államtitkári tisztséget. Tavaly óta a magyar életmód és nemzeti értékek védelméért felelős miniszterelnöki biztosként tevékenykedik. Megírták róla, hogy több évtizede népi hangszerek gyűjtője, több hangszeren is játszik, a Kármentő népzenei együttes nagybőgőse.

A 24.hu felhívta rá a figyelmet, hogy a Magyar Közlöny hivatalos értesítője szerint a miniszterelnök utasítására

V. Németh Zsolt tevékenységét mostantól Nagy István agrárminiszter közbeiktatása nélkül irányítja Orbán Viktor.

A biztos munkáját már nem segíti titkárság, a miniszterelnöki biztos tevékenységének ellátásáért díjazásra, juttatásokra már nem jogosult.

A lap emlékeztet rá, hogy a frissen kinevezett államtitkár eredeti szakmája földmérő üzemmérnök, a politizálást az MDF-ben kezdte 1989-ben. Kétszer volt Vasvár polgármestere, 1998-2006 között Fidesz-MDF, 2006-tól Fidesz-KDNP jelöltként lett országgyűlési képviselő. Országgyűlési képviselőként tagja volt a gazdasági, a rendészeti, az idegenforgalmi, az önkormányzati, valamint a foglalkoztatási bizottságnak.

Kapcsolódó

Lemondott hat miniszter – jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón – a vagyonkezelői alapítványok kuratóriumainak éléről

Az Európai Bizottság sérelmezte, hogy fideszes politikusok is fontos pozíciókat kaptak egyetemi kuratóriumokban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter mindezt mosolyogva közölte az újságírókkal a sajtótájékoztatón.

KÖVESS MINKET:

Orbán Balázs: Támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást is, de van egy kis bökkenő

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Szöveg: MTI, címlapkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2023. március 26.

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról.

Orbán kifejtette:

„a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”.

„A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot” - mondta.

Orbán azt is hozzátette, hogy nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében.

„A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival”.

Orbán Balázs szerint Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, „úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.

Svédország és Finnország az Ukrajna elleni tavaly februári orosz támadás után döntött úgy, hogy feladja több évtizedes semlegességét és csatlakozik a NATO-hoz. A kérelmüket már csak két ország nem hagyta jóvá: Magyarország és Törökország.

A kormánypártok februári balatonfüredi frakcióülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy komoly vita alakult ki a kérdésben a kormánypárti politikusok között. Ezért később egy tárgyalódelegációt is küldtek a két országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.

Múlt pénteken Kocsis már azt mondta, hogy a két ország kérelmét különválasztják:

a finnek csatlakozásáról március 27-én döntenek, a svédekéről azonban csak később.

Ugyanezen a napon jelentette be a török elnök is, hogy a török parlament is később fog csak dönteni a svéd csatlakozásról.

Gulyás Gergely erről a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy „nem tudja, mi baja a Fidesz-frakciónak a svédekkel”. A miniszter szerint azonban „komoly realitása” van annak, hogy még tavasszal szavaznak a kérdésről.

Kapcsolódó

Magyarázatot vár Orbántól a svéd miniszterelnök, hogy miért nem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat

A finn csatlakozásról március végén döntenek, a svédek kérelme azonban csak később kerülhet a Paralment elé.

KÖVESS MINKET: