Orbán: „Magyarország el tudja látni magát gázzal, a nyugatiak nem. Miért kéne összeállni velük?”
Mindenki idegesebb volt a szokásosnál a múlt heti EU-csúcson Brüsszelben, minden országban nő a feszültség - mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Úgy véli, mindenki bajban van az energiaválság és az infláció miatt, ezért világos, hogy valami megoldást kellene találni erre a helyzetre.
Szerinte Magyarországon eleve ez volt a kiindulópont, mert itt „józan emberek élnek”. Ugyanakkor még mindig vannak olyan vélemények Európában, amelyek szerint a háborút végig kell vinni, és akkor ér véget, ha valamelyik fél győz. A kormányfő úgy gondolja, hogy ez azt jelentené, hogy még hosszú évekig háború lenne.
Arról is beszélt, hogy „Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus, nehezen átlátható”, szerinte nem lehet mérget venni arra, ha az Unióban mondanak egy összeget valamire. Orbán úgy látja, három nagy kiadás körvonalazódik most a háború ügyében. Finanszírozni kell
– a háború költségeit (fegyverek, eszközök, gazdasági kiadások)
– Ukrajna újjáépítésének költségeit (ezek beláthatatlan számok a kormányfő szerint, de az biztos, hogy komoly teher lesz az adományozó országoknak)
– az Ukrajna működéséhez szükséges költségeket (havonta 5 milliárd euró).
Orbán szerint legutóbbi a leginkább kínzó kérdés. Szerinte Ukrajna már a háború előtt is működésképtelen állam volt, most pedig még inkább az: nem tudja működtetni a gazdaságát, nem tud annyi pénzt előállítani, amennyi az állami feladatok (nyugdíj, közbiztonság, oktatás, egészségügy) ellátásához kellene. A miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy az Ukrajna működéséhez szükséges havi 5 milliárd eurót ki fogja biztosítani, hogyan osszák meg a terheket Európa és az Egyesült Államok között. Mint mondta, Magyarországnak is döntenie kell arról, hogy adjon-e pénzt Ukrajnának, és ha igen, mennyit és milyen formában (az EU-val közösen, vagy külön, adományként vagy kölcsönként). Ebben a kérdésben a következő 2-3 hónapban látunk majd tisztán Orbán szerint.
Az interjúban szó volt az energiaárakról, illetve a gázbeszerzésről is. A kormányfő elmondta, hogy ma kevesebb energia érkezik az Európai Unió területére, mint amennyit egy évben el szoktunk fogyasztani. Két lehetőség van a hiányzó mennyiség pótlására: kevesebbet fogyasztunk, vagy máshonnan hozunk be, ennek viszont fizikai korlátai vannak.
- véli a miniszterelnök.
Elmondta, egyetlen megoldás van a magas energiaárakkal szemben: ha minél több gázt szállítunk be. Szerinte most átmeneti nyugalom van, aminek az az oka, hogy most mindenki feltöltötte a gáztárolóit. Amikor viszont a tél folyamán kitárazzuk a bepakolt mennyiségeket, akkor megint megindulnak felfelé az árak.
Orbán azonban megnyugtatott mindenkit: Magyarország olyan hosszú távú szerződést kötött Oroszországgal, ami garantálja, hogy a gázellátásunk rendben legyen. Az Északi Áramlat vezetékét „terroristák tönkretették”, de a déli vezeték működik, Magyarország pedig nem fogja hagyni, hogy azzal bármi történjen.
- mondta a miniszterelnök.
Arról is beszélt, hogy az EU-csúcson felmerült, hogy a tagállamok közösen vásároljanak gázt. Magyarország azonban nem akar részt venni ebben.
- véli Orbán.
Azt is elmondta, hogy sikerült elérni azt, hogy ne legyen kötelező az uniós tagállamoknak beszállni a közös gázvásárlásba, önkéntesen csatlakozhassanak, ha akarnak. Magyarország számára ez így már elfogadható.
Mint mondta, Magyarország igyekszik kivonni magát a rossz uniós döntések következményei alól, de ha az EU-ban romlik a helyzet, azt mi is megérezzük a közös piac miatt, valamennyit mi is elszenvedünk belőle. Ismét elmondta, hogy azért magas az energia és a gáz ára Európában, mert szankciókat vezettünk be, ezért most szankciós felárat fizetünk.
Beszélt arról is, hogy mivel rengeteg pénz mozog a háttérben, megjelentek a spekulánsok is. Szerinte minden ország mögött ott vannak azok a spekulánsok, akik úgy gondolják, hogy ebben a zavaros helyzetben extra profitra tehetnek szert. „Emiatt a hnagulat még inkább ködös, rosszkedvű” - mondta a miniszterelnök.