Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádiónak, amely során az európai uniós háborús politika és a határvédelem is szóba került.

Az EU nagy része azonban hisz abban, hogy a szankciókkal el lehet érni valamit, a kormány pedig nem akarja megbontani az egységet. Orbán szerint ez vállalhatatlan lenne egy olyan közösségben, amely az együttműködésre, a lojalitásra, az egységességre épül.

- fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem engednek, például az energetika kérdésében, de ami nem életbevágó Magyarország számára, abban hajlandóak engedni.

Orbán ismét elmondta, hogy ha nincs béke, akkor a gazdaságunk menetel a recesszióba. Éppen ezért nem szankciónkra volna szükség, hanem azonnali tűzszünetre, majd béketárgyalásokra. Kérdésre válaszolva azt mondta, ő az egyetlen európai vezető, aki ezt az álláspontot képviseli, szerinte néha furán is néznek rá emiatt.

- fogalmazott.

A miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, mert a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak úgy, ha a háborúnak véget vetünk.

A hét eleji parlamenti ülésre is kitért, ahol azt látta, hogy nem mindenki érti még, milyen nehéz a mostani helyzet. Orbán azt próbálja elmagyarázni a képviselőknek, akik részben fejlesztési, részben fizetésemelési igényekkel hozakodnak elő, hogy most háborús helyzet van, mi meg védekezünk, és nem most van az ideje annak, hogy előrelépjünk egyet vagy kettőt.

- jelentette ki.

A kormányfő a határvédelmi egység kiépítéséről is beszélt. Elmondta, hogy Magyarország különleges helyzetben van, mert egyszerre sújt minket a 800 ezer menekült Ukrajnából és több mint 100 ezer illegális határátlépő délről. Szerinte példátlan, hogy egyszerre két ilyen nyomás nehezedjen egy országra. Mint mondta, próbálja jelezni az EU-nak, hogy ez nem csak magyar ügy, hiszen a bevándorlók nagy része továbbmegy nyugat felé, így a "belső nyugalmas Európában élő minden nemzetnek érdeke visszatartani őket". Ehhez jól jönne pénzügyi támogatást, "de azt nem szoktunk kapni". Orbán szerint elvárható lenne az uniótól, hogy Magyarország ezen sajátságos helyzetét elismerje.

A határvédelemre kanyarodva elmondta, hogy tavaly 400 embecsempészt fogtak el a déli határnál, idén már 750-et. Jelezte, hogy a háború gazdasági következményei már Ázsiába és Afrikába is elértek, ahol éhínség, élelmiszerválság fenyeget, ami miatt egyre többen indulnak el Európába. Orbán szerint már nem tudjuk úgy megállítani a bevándorlókat, ahogy eddig képesek voltunk rá. Most ugyanis háború van, és minden perc, amit a katonák nem a felkészüléssel töltenek el, elvesztegetett idő. A kormányfő azt mondta, a katonákat ki kell venni a határvédelemből, de ha a rendőröket vezényelik oda, ők is hiányoznának onnan, ahol egyébként dolgoznának. Ez átmenetileg jó megoldás volt, de erre már nem lehet építeni, ezért kell megszervezni egy határvadász rendszert, egy olyan határőrséget, amely határvadászokból áll.

A fizikai felkészítés mellett a jogszabályokat is meg kell tanítani nekik, Orbán pedig azt szeretné, ha civilizált módon viselkednének a bevándorlókkal. Hozzátette, hogy ehhez persze az kell, hogy ők se erőszakosan lépjenek fel a határvédőkkel szemben.

Orbán terve szerint ezt a határvadász rendszert a belügyminisztériumon belül építik fel, de ha mégsem megy, akkor azon kívül, erre is van terve.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:

Elhalasztotta a lakossági napelemes EU-pályázat második fordulóját a kormányzat – írja a Portfolio.

A második fordulót jövő tavaszra halasztották, tovább kell tehát várniuk azoknak, akik a napelemes pályázat segítségével akartak faragni a rezsiszámlájukon.

Ezt a Technológiai és Ipari Minisztérium múlt heti közleményében jelentették be, indoklást azonban nem fűztek a döntéshez.

A Portfolio szerint azért nehezen érthető a halasztás, mert őszig kiderül, hogy az első fordulóban kik nyertek, és mekkora támogatási keretet kötnek le a 201 milliárdos teljes keretből, így elvileg rögtön lenne lehetőség újra kinyitni a pályázatot.

Most tehát azzal, hogy a második fordulót ismeretlen okból elhalasztotta jövőre a tárca, későbbre tolta annak a kezdetét is, amikortól a rezsiszámlát tényleg érdemben tudnák faragni a családok az állami programmal – írja a Portfolio.

Ha esetleg nem lenne elég baj, hogy háború és energiaválság van, még Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is "készül" - írta a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a Facebook-oldalán.

Kocsis Máté arra reagált, hogy a DK vezetője szintén Facebook-oldalán azt fejtegette, hogy "rendetlenség lett". Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: "Ti tettétek. Mi meg készülünk".

Kocsis Máté azt írta: Gyurcsány Ferenc "amikor tehette", elvett egy havi nyugdíjat, és egy havi bért a közigazgatásban dolgozóktól, a tanárokról, és "úgy emelte az adókat, mintha nem lenne holnap". Elvette az otthonteremtési és a családtámogatásokat, az adókedvezmény, s akkor is tizenötször emelte a rezsiárakat, amikor nem volt energiaválság Európában - sorolta a fideszes politikus.

A kormánypárti politikus szerint Gyurcsány Ferenc "egyszer már tönkretett mindent, de ő most is készül". "Mindenkinek jobb, ha nem teszi" - írta bejegyzésében Kocsis Máté.

Már száz körül van azoknak a benzinkutaknak a száma, ahol nem lehet tankolni – írja az atv.hu.

Az egyik balassagyarami benzinkút üzemeltetői elmondták, hogy utoljára péntek este kaptak üzemanyagot, ami azonban pillanatok alatt elfogyott, így hétfőn már ki sem nyitottak.

Emellett sok helyen korlátozásokat vezettek be. Az OMV-nél legfeljebb 50 litert lehet tankolni, a Shellnél pedig 80 ezer forintért lehet üzemanyagot vásárolni.

Az ATV által megkérdezett szakértő szerint az érdekes kérdés, hogy ezeket a korlátozásokat a fogyasztók a fogyasztóvédelemnél vagy bíróság előtt megtámadhatják-e, de ő ilyenről még nem tud. Balogh József energiapiaci szakértő hozzátette, hallott olyan szabolcsi faluról is, ahol naponta csak 8 ezer forintig lehet tankolni.

És országszerte egyre több üzemeltető kerül hasonló helyzetbe. Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője már száz körülire becsüli azoknak a kutaknak a számát, amelyek nem üzemelnek, mert nem kapnak üzemanyagot.

Példátlan lépésre kényszerül Ausztrália legnagyobb légitársasága: vezető beosztású embereket kértek fel arra, hogy ideiglenesen segítsenek a földi kiszolgálásban, mert nincs elég munkaerő - írja a Guardian.

Hetente 3-5 napot kellene dolgozniuk 4-6 órás műszakokban. A feladataik közé tartozna a poggyászok pakolása, valamint a poggyásszállító járművek kezelése. Éppen ezért figyelmeztették azokat, akik hajlandóak ideiglenesen munkát váltani, hogy képesnek kell lenniük 32 kilós csomagokat is emelni. Akik jelentkeznek a feladatra, képzésen kell részt venniük.

Mint a légitársaságok többsége, a Qantas is a koronavírus-járvány miatt került nehéz helyzetbe.

A szövetségi bíróság ezt jogellenesnek ítélte, a Qantas azonban fellebbezni kíván a döntés ellen.

de bíznak benne, hogy fel tudnak venni új alkalmazottakat, hogy ne az irodai dolgozóknak kelljen a csomagkezelést végezni.

A probléma súlyosságát a Qantas ausztráliai és nemzetközi vezérigazgatója, Andrew David is elismerte. A cég szóvivője azt közölte, számukra is egyértelmű volt, hogy a működési teljesítményük nem felelt meg az utazók elvárásainak és a saját elvárt normáiknak sem, ezért intézkedtek. Elmondta azt is, hogy tavasz óta mintegy 200 irodai alkalmazott segítette ki a földi kiszolgálást a csúcsidőszakokban.