Orbán-Magyar párharc: szombaton Nyíregyházán folytatódik a „közös” országjárás

Ahogy arról pénteken írunk, estére kiderült, hogy kik lesznek a Tisza Párt képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

A jelöltek mögött több izgalmas életút is felsejlik: ezek közül az egyik legkiemelkedőbb Kátai-Németh Vilmosé, aki a többek között Csepelt is magába foglaló 9-es választókerület jelöltje lesz. A Dívány.hu két évvel ezelőtti cikke szerint Kátai kamaszkorában, édesanyja halála előtt tudta meg, hogy egy örökletes betegség miatt teljesen meg fog vakulni, és bár a látása elvesztése után mély válságon, sőt öngyilkossági gondolatokon is átment, végül az elfogadást és az újrakezdést választotta. Vakon gyógymasszőr lett, majd visszatért a küzdősportokhoz, a világon elsőként vált danos vak aikidomesterré, thai box edzőként és önvédelmi trénerként látóknak és látássérülteknek egyaránt tart edzéseket, róla szól a Fehér kard film, és a para-karate világbajnokságon is a magyar válogatott tagjaként indul.

Harmadik „életeként” elvégezte a jogi egyetemet, gyakorló ügyvéd, és egyik ügyfele szerint azért bízza rá az ügyeit, mert bár az életben „háromszáz méter hátrányból indul”, a rajt után mégis mindenkit lehagy.

Bár szinte biztosnak mondható, hogy a Fidesz nem a párt csepeli legismertebb emberét, Németh Szilárdot indítja ellene, most mégis a rezsibiztos állt bele Kátai-Némethbe a Facebookon. Németh azt írta:

„Ne engedjük, hogy Brüsszel bábjai a pénzünket és a fiainkat Ukrajnába vigyék! A Tisza-jelölti előválasztási komédia, Magyar Péter brüsszelita haszonélvezője a csepeli baloldali jelölt. Brutális adóemelés, a nyugdíjak megadóztatása, a 13–14. havi nyugdíj elvétele, a fogyatékkal élők és a családok kedvezményeinek csorbítása, a rezsicsökkentés kinyírása, valamint kötelező sorkatonaság vár minden magyarra, ha ezek jönnek! Ne dőlj be nekik!”

A körzetben 2014-ben, 18-ban és 22-ben is nyert a függetlenként indult Szabó Szabolcs, aki már korábban bejelentette, hogy 2026-ban is indulni tervez a választáson és döntetlen közeli eredményt vár.

Péntek este, az utolsó pillanatban nyúlt bele a kormány a hétfőn induló szabályozásba, és váratlanul módosította a kiterjesztett árrésstop szabályait a Magyar Közlönyben. A rendeletmódosítás értelmében törölték a félkemény sajtokat az árkorlátozás alá eső termékek köréből,

Kivételek azonban vannak: a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista, valamint a sajtkrémek és kenhető sajtok továbbra is a listán maradtak. A változást a HVG vette észre először. Az új rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik.

Nemcsak az árrésstop változott, hanem a behozatali szabályok is szigorodtak. A kormány kiterjesztette a bejelentésköteles termékek körét, így a gouda és az edami sajt importját is jelenteni kell a Nébih felé. Szigorítás lépett életbe a tejtermékeknél is: eddig csak az UHT és ESL tejek voltak érintettek, mostantól azonban minden tej, a nem sűrített tejszín és a vaj behozatala is bejelentéskötelessé válik.

A kibővített árrésstop-lista december 1-jén, hétfőn lép hatályba, és a jelenlegi tervek szerint 2026. február 28-ig tart. A mostani módosítás egy korábbi döntést írt felül: november 13-án még úgy tűnt, a félkemény sajtok széles köre bekerül a szabályozás alá.

A trappista külön kezelése illeszkedik a korábbi törekvésekhez, hiszen ez a legnépszerűbb sajtféleség Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök még augusztusban így fogalmazta meg a célt: „Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel.”

A kereskedők ezzel szemben régóta kérik a hatósági beavatkozások kivezetését. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint „a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését”. A kisebb boltokat különösen érzékenyen érinti az adminisztráció és az árrés szűkítése.

Hétfőtől tehát életbe lép az új rendszer a boltokban. A vásárlók a trappistánál és a sajtkrémeknél találkozhatnak az árréskorlátozás hatásaival, míg az importőröknek a holland sajtok és a vaj esetében új adminisztrációs feladatokra kell felkészülniük.

„Micsoda fatális véletlen: a mezőhegyesi ménesbirtok házi tervezője nyerte a Lázár János minisztériuma által kiírt tervpályázatot a debreceni Közlekedési Múzeumra” – ezzel a felütéssel kommentálta Vitézy Dávid fővárosi képviselő azt a pénteki hírt, amely szerint a DAW Építész Stúdió Kft. nyerte a múzeum új épületére kiírt meghívásos tervpályázatot.

A győztes cég hátterére a 444.hu hívta fel a figyelmet: a DAW Építész Stúdió a cégnyilvántartás szerint Katona András építészé, aki számos szállal kötődik Lázár János miniszterhez. Katona nemcsak a mezőhegyesi ménesbirtok sportcsarnokát tervezte, de a birtok havi 700 ezer forintért bízta meg főépítészi feladatokkal, és három további tervezési szerződést is kötött vele. Az építész korábban a Lázár János vezette Miniszterelnökségen a józsefvárosi Palotanegyed megújításáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedett, emellett Hódmezővásárhelyen és Makón is kapott megbízásokat.

Vitézy Dávid a bejelentés után feltette a kérdést:

A fővárosi képviselő szerint a terv továbbra is abszurd, mert „Debrecen külterületére, egy autópálya-csomópont mellé, egy tömegközlekedés nélküli szántóföldre száműznék a Közlekedési Múzeumot.” Vitézy úgy látja, a koncepcióval a teljes magyar vasúti, városi közlekedési, hajózási és repülési gyűjtemény bemutatására hivatott intézményből „egy csak autókról szóló múzeum lenne – mert Lázár János szerint a jövő az autóké.”

A díjátadón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára és országos főépítésze arról beszélt, hogy a szemlélet „végre egészben látja az országot, nem központ és vidék ellentéteként, hanem összekapcsolódó városok hálózataként.” A minisztérium korábbi közleménye is ezt az irányt erősítette, amikor arról írtak, hogy az új múzeum nem lehet a múlt relikviáinak őrzője, hanem a jövő közlekedésének világát kell elhoznia, és kiemelt szerepet szán az autóiparnak, valamint a mobilitás jövőjének.

A múzeum leendő helyszíne a debreceni BMW-gyár szomszédságában, egy autópálya-lehajtó mellett fekszik. A most lezárult, bruttó 78 millió forintos díjalapú tervpályázaton a győztes DAW Építész Stúdió 25 millió forintos díjat nyert. A debreceni költözés ügye régóta vita tárgya: bár Lázár János korábban úgy nyilatkozott, hogy ha a társadalom a budapesti helyszín mellett dönt, azt tudomásul veszi, a minisztérium májusban mégis megerősítette, hogy a terv nem változott.

Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.

A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.

A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült november 24. és 26. között – írja a Telex.

aminek keretében meghirdette az Otthon Start-programot, a 14. havi nyugdíjat, a vállalkozói terheket csökkentő csomagot, valamint fegyverpénzt fizetett és elengedte a háromgyermekes anyák jövedelemadóját. Az intézet szerint ezek, valamint a Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal való találkozók hírei is kedvezően hatottak a kormány megítélésére.

Ezzel szemben úgy látják, a Tisza Párt nem tudott a napirendet meghatározó témával előállni, és a támogatottságuk plafonba ütközött: a nyár eleji 39 és a nyár végi 38 százalék után most 40 százalékon áll. A Nézőpont augusztusi mérésében a biztos szavazóknál még 46-38 arányú Fidesz-előnyt mértek.

Ugyanakkor a kutató a Tisza népszerűségének enyhe csökkenését mérte szeptember elejéhez képest. Néhány nappal korábban a Publicus is a Tisza Párt előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben a biztos szavazó pártválasztóknál, 48-39 arányban. Szerintük az előző hónaphoz képest mind a választani tudók, mind a biztos szavazást ígérők csoportjában erősödött a Tisza Párt támogatottsága.