444: Orbán Viktor öccse egy oroszokhoz bekötött ügynökkel járt fegyvergyárakban, fegyverekről tárgyalni
A miniszterelnök testvére 2019-ben a Multi Shoot Zrt. képviselőit kísérte el Csehországba és Szlovákiába. Bár az útból nem lett üzlet, Orbán Áron 2024 decemberében a fegyvercég egyedüli tulajdonosa lett.
Gépkarabélyokat és lőszereket gyártó üzemekkel tárgyalt Csehországban és Szlovákiában 2019-ben a Multi Shoot Zrt. nevű magyar fegyverkereskedelmi cég. A vállalat egy 444 birtokába került dokumentum szerint fegyvereket, lőszereket, hírszerzési eszközöket és repülőgépeket akart beszerezni „fegyveres erőknek, légierőnek, tengerészetnek, rendőrségnek és hozzá köthető ügynökségeknek, valamint más gyártóknak és cégeknek”.
A körúton ott volt Orbán Áron, a miniszterelnök öccse is, aki az úton szintén részt vevő forrás szerint „mindenütt elmondta, hogy a miniszterelnök testvére”
A tárgyalásokat a cég megbízásából az a Mikuláš Nádaši szervezte, aki a csehszlovák titkosszolgálat, az ŠtB egykori, orosz kapcsolatokkal is rendelkező ügynöke volt. Nádaši 1936-ban született a Felvidéken, majd állami gondozottként beszervezte az állambiztonság. JEGE fedőnéven futott, és a hírhedt Omnipol állami külkereskedelmi vállalat ügynökeként a csehszlovák hadiipar termékeivel kereskedett. Ügynöklisták szerint dolgozott az orosz KGB-nek és a német BND-nek is, utóbbitól a források szerint nyugdíjat is kapott.
Nádaši a rendszerváltás után is fegyverkereskedő maradt, idős korában magyar nőt vett feleségül, és Cegléden telepedett le. Három éve halt meg Prágában, hamvai azóta is egy ügyvédi irodában vannak letétben.
Bár a 2019-es körútból végül nem született üzlet, Orbán Áron szerepvállalása a cégben a 444 szerint nem volt véletlen. Papíron csak 2022-ben lett a Multi Shoot Zrt. ügyvezetője, majd 2024 decemberében a tulajdonosa, de a kötődése korábbra nyúlik vissza.
A Multi Shoot 2018-ban olyan telephelyet jegyzett be, ami 2021 óta Orbán Áron hivatalos lakcíme is, 2021-ben pedig lőteret kezdtek építeni a miniszterelnök öccsének szécsénkei földjén. Orbán Áron a közösségi médiában már azelőtt sajátjaként beszélt a cég által üzemeltetett Global Arms Hungary nevű fegyverboltról, hogy formálisan bármilyen tisztsége lett volna a vállalkozásban.
Gépkarabélyokat és lőszereket gyártó üzemekkel tárgyalt Csehországban és Szlovákiában 2019-ben a Multi Shoot Zrt. nevű magyar fegyverkereskedelmi cég. A vállalat egy 444 birtokába került dokumentum szerint fegyvereket, lőszereket, hírszerzési eszközöket és repülőgépeket akart beszerezni „fegyveres erőknek, légierőnek, tengerészetnek, rendőrségnek és hozzá köthető ügynökségeknek, valamint más gyártóknak és cégeknek”.
A körúton ott volt Orbán Áron, a miniszterelnök öccse is, aki az úton szintén részt vevő forrás szerint „mindenütt elmondta, hogy a miniszterelnök testvére”
Kómában fekszik és a lábát is elveszthette Irán új vezetője, miközben már megjelent az első közleménye
Modzstaba Hameneit a teheráni Sina kórházban kezelik a február 28-i légicsapás óta. Állapotáról hivatalosan hallgatnak, de amerikai és brit források is csonkolásos sérülésekről számoltak be.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter: pénteken újságírói kérdésre arról beszélt, tudomásuk szerint Hamenei megsebesült, sőt, valószínűleg csonkolásos sérülést szenvedett.
Már két nappal korábban, szerdán is megerősítette a pletykákat az iráni rezsim egyik képviselője. Alireza Szalarian, Irán ciprusi nagykövete azt mondta, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérült abban a légicsapásban, amelyik az apját, az anyját és a feleségét is megölte. A diplomata szerint a vezető azóta is kórházban fekszik, a lábán, a karján és a kezén sérült meg, és szerencsés, hogy egyáltalán túlélte. Az 56 éves vezető a nagykövet szerint azért nem mondott még beszédet és azért nem jelent meg a nyilvánosság előtt, mert egyelőre nincs olyan állapotban.
Modzstaba Hamenei a családtagjaival együtt látogatta meg az apját, Alit, a ramadán 10. napján, amikor az USA és Izrael által indított háború első napján, február 28-án találat érte a Teherán központjában található komplexumot.
A támadásban Ali Hamenei mellett meghalt a felesége, Mansour, valamint egyik lánya, annak férje és 14 hónapos gyermekük is. Az áldozatok között volt Modzstaba felesége, Zahra, és a pár tizenéves fia, Mohammad Bagher is. Szalarian szerint a vallási vezető, a családtagjai és a hozzájuk meghívott katonai vezetők a Hamenei család rezidenciáján belüli, a vezetői iroda közelében álló házában haltak meg. A diktátornak a háború kezdete előtt négy fia és két lánya volt.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jönnek a kisméretű IKEÁ-k, húsz új áruház nyitását jelentették be
Az Ingka Group a következő hat hónapban húsz kompakt boltot nyit Európa és Észak-Amerika kisebb városaiban. Az új formátum a korlátozottabb, azonnali kínálat mellett a teljes választékot átvétellel teszi elérhetővé.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Ez a formátum nemcsak jóval költséghatékonyabb a hagyományos áruházaknál, de lényegesen gyorsabban is megnyitható, ráadásul jellemzően olyan helyszíneken, ahol az emberek amúgy is intézik a napi bevásárlásaikat.
Franciaországban például nyárig adják át az első, mintegy 2000 négyzetméteres kompakt üzletet Limoges-ban, amit további helyszínek követnek majd. Portugáliában Coimbra lesz az első város, ahol egy több mint 4000 négyzetméteres egység nyílik a Mondego Retail Parkban. Lengyelországban pedig év végéig Białystokban hozzák létre az ország második ilyen áruházát, a Carrefour Polska hálózatával együttműködve.
A vállalat tapasztalatai szerint a vásárlók értékelik, hogy az IKEA földrajzilag közelebb kerül hozzájuk, ugyanakkor a cég számára fontos tanulság volt a tiszta kommunikáció jelentősége is.
„Előre tudatosítani kell a vevőkben, pontosan mire számíthatnak a kompakt üzletekben, hiszen ezek értelemszerűen nem nyújtják a hagyományos áruházak kínálatát”
– áll az Ingka Group közleményében.
A kisebb egységekbe történő beruházás az Ingka Group hároméves, ötmilliárd eurós fejlesztési programjának része, amelynek célja új helyszínek nyitása és a meglévők korszerűsítése a vállalat 32 piacának többségén. A cég a 2026-os üzleti év augusztus végi lezárása után értékeli majd az új boltok teljesítményét, és az eredmények alapján dönt a terjeszkedés további lépéseiről.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Öt és fél órán át kérdezte ki a 24.hu tudósítóját az ukrán titkosszolgálat a Barátság kőolajvezetéknél
A 24.hu újságíróját egy helyi lakos jelentette fel, miközben a januárban lebombázott Barátság-vezetékről tudósított. Az eset rávilágít a kritikus infrastruktúra körüli feszültségre.
Öt és fél órás vallatás lett a vége annak, hogy a 24.hu tudósítóját egy helybéli ellenséges ügynöknek nézte, és mindez csupán pár száz méterre történt attól a brodi szivattyúállomástól, amelynek lebombázása miatt január vége óta nem érkezik kőolaj a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába. A kritikus infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai kisvárosban több tucatnyi, gépkarabéllyal felszerelt katona és rendőr őrzi, a lebombázott területhez vezető utat pedig lezárták.
„Ez itt lezárt terület és egy teljesen átlagos ellenőrzőpont, mint mindenhol máshol az országban, tudja, háború van!”
– szögezte le egy katonai parancsnok.
A helyiek gyanakvók és szűkszavúak. „Nem hallottam semmit, nem láttam semmit, és nem akarok magával beszélgetni” – zárta rövidre a lakótelepi bolt egyik vásárlója, majd miután megtudta, hogy magyar újságíróval áll szemben, csak ennyit vetett oda az eladónak: „Orbániszt”. A feszült légkörben mégis akadt valaki, egy Mihajlo nevű férfi, aki készségesen beszélt a támadásról, mielőtt végül éppen ő riasztotta a hatóságokat.
„Előbb ide, a garázsok közé esett le egy rakéta, vannak még a környéken fémdarabok belőle meg egy négy-ötméteres lyuk. Aztán a tartályba is belerepült egy. Azt akarja a vezetőtök, hogy szivattyúzzunk tovább, de nem lehet.”
A férfi szerint a tartály két hétig égett, és mindent fekete korom borított. Nem sokkal később már a rendőröket hívta. „Fogják el azt a fickót, ezt a fickót őrizetbe kell venni. Már úton vannak a szolgálatok.”
A kiérkező rendőröket hamarosan a titkosszolgálat követte, a tudósítót pedig öt és fél órán keresztül hallgatták ki
– írta a 24.hu.
A Barátság vezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás, miután ukrán közlés szerint orosz dróntámadás érte a brodi infrastruktúrát. A leállás okáról és a helyreállításról azóta is éles vita folyik. Az ukrán fél szerint a támadásban Európa legnagyobb, 75 ezer köbméteres olajtartálya sérült meg, és a rendkívüli hő a belső berendezéseket is tönkretette, ezért a tranzit lehetetlen. Ezzel szemben a magyar kormány lassúnak tartja a javítást, és úgy véli, nem történt a működést akadályozó sérülés, ezért politikai okokat sejt a háttérben.
A kihallgatás végül oldott hangulatban zárult, miután a hatóságok meggyőződtek arról, hogy nem kémről van szó. Indoklásuk szerint a lakosok idegesek, egy külföldi pedig kamerával a nyakában azonnal gyanút kelt a kritikus infrastruktúra közelében, az oroszok által verbuvált szabotőrök pedig komoly problémát jelentenek.
Az egyik tiszt a beszélgetés végén arról beszélt, hogy a háború előtt szeretett volna Magyarországra utazni egy gyógyfürdőbe, majd elköszönéskor meghívta a riportert a városba, ha egyszer béke lesz. „Látogasson meg minket, ha majd egyszer béke lesz. Körbevezetem a városban.”
Öt és fél órás vallatás lett a vége annak, hogy a 24.hu tudósítóját egy helybéli ellenséges ügynöknek nézte, és mindez csupán pár száz méterre történt attól a brodi szivattyúállomástól, amelynek lebombázása miatt január vége óta nem érkezik kőolaj a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába. A kritikus infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai kisvárosban több tucatnyi, gépkarabéllyal felszerelt katona és rendőr őrzi, a lebombázott területhez vezető utat pedig lezárták.
„Ez itt lezárt terület és egy teljesen átlagos ellenőrzőpont, mint mindenhol máshol az országban, tudja, háború van!”
– szögezte le egy katonai parancsnok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány nagyobb dízelpiaci válságra készül, ezért mérik fel, hol tankolhatnának soron kívül az állami szervek - írja a Telex
A rendőrség országszerte méri fel a gazdák és fuvarozók üzemanyag-tároló kapacitását. A cél a kritikus szervezetek ellátása, miután az árstop miatt szűkül az import és fogynak az állami készletek.
Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni – számolt be róla elsőként az RTL. A Telex úgy tudja, ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek azzal a kérdéssel, hogy el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.
A lépés hátterében az áll, hogy az állam felkészülten szeretné fogadni az esetlegesen elmélyülő dízelpiaci válságot. A cél az, hogy az ország működését biztosító kritikus szervezetek – mint a mentősök, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a honvédség vagy a közműcégek karbantartói – mindenképpen üzemanyaghoz jussanak.
Biztos ellátásukhoz olyan kutakra van szükség, ahol egy esetleges hiány vagy pánikvásárlás esetén is soron kívül tankolhatnak. Források szerint „az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.”
Orbán Viktor hétfőn jelentette be az üzemanyagárstop visszavezetését, aminek eredményeként aznap éjféltől a benzin literenkénti ára legfeljebb 595, a dízelé pedig 615 forint lehet. Az intézkedést a közel-keleti konfliktus súlyosbodása és az olajár meredek emelkedése előzte meg.
Hogy a kereskedők ne értékesítsenek veszteséggel, a kormány 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel a stratégiai készletekből, és olyan áron adta tovább, hogy a nagy- és kiskereskedőknek is maradjon árrésük.
A helyzetet itthon az is nehezíti, hogy a Barátság kőolajvezeték egy orosz támadás után január végén leállt, azóta pedig akadozik Magyarország olajellátása, miközben az ország egyetlen finomítója, a Dunai Finomító is alacsonyabb kapacitással dolgozik. A piaci szereplők úgy látják, „a kormány válságra is készül, de ezt részben maga generálta, csak aztán ettől megijedt.”
Szakmai körökben felmerült a kérdés, miért kellett bevezetni a védett árat és felszabadítani a készleteket, amikor a probléma még nem ellátási jellegű volt, csupán a magas árakat jelentette. A kormány a választások előtt vélhetően »meg akarta védeni a családokat« a világpiaci áremelkedéstől és az inflációtól, de a lépés a dízelimport jelentős szűkülését eredményezte.
Amikor egy piacon kettős ár van, az importőrök elkerülik az országot, mert nem akarnak veszteségesen értékesíteni.
A dízelimport hiánya pedig tovább növelte a bajt, mivel a Dunai Finomító korlátozott kapacitással nem képes kielégíteni a teljes magyar dízeligényt.
A kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetet törvény definiálja. Eszerint akkor van válsághelyzet, ha a behozatal a belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7 százalékot, és a hazai igényt csak a biztonsági készlet terhére lehet kielégíteni. Válsághelyzetnek minősül az is, ha az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energiaügynökség válságintézkedéseket rendel el. Utóbbi szerdán összesen 400 millió hordó olaj felszabadításáról döntött, ami a tagországok tartalékainak harmada. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása önmagában nem minősül válsághelyzetnek.
Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni – számolt be róla elsőként az RTL. A Telex úgy tudja, ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek azzal a kérdéssel, hogy el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.
A lépés hátterében az áll, hogy az állam felkészülten szeretné fogadni az esetlegesen elmélyülő dízelpiaci válságot. A cél az, hogy az ország működését biztosító kritikus szervezetek – mint a mentősök, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a honvédség vagy a közműcégek karbantartói – mindenképpen üzemanyaghoz jussanak.
Biztos ellátásukhoz olyan kutakra van szükség, ahol egy esetleges hiány vagy pánikvásárlás esetén is soron kívül tankolhatnak. Források szerint „az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
