Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, "válság ide vagy oda" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Zene Háza átadási ünnepségén, szombaton Budapesten.

A kormányfő kiemelte: nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást. "Az európai energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk" politikai, katonai, gazdasági és kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve - fogalmazott.

Orbán Viktor közölte: az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban - igaz, holtversenyben - az első helyen állnak az Európai Unióban. 2010-ben ugyan a középmezőnyben voltunk, "de jött a nemzeti alkotmányos fordulat", és sikerült visszakapaszkodni az élre - mondta. Hozzáfűzte: a magyarok önképének fontos része, hogy "mi kultúrnemzet vagyunk".

Kifejtette: minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szú kiváló munkát végzett.

Úgy látja, a japán tervező alkotta térben "mi, magyarok otthon érezzük magunkat", talán mert a két nép, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik. De az is lehetséges magyarázat - vélekedett -, hogy ez az épület "nem akarja megerőszakolni a környezetét", inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, "és ez a magyar szemnek szép", ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja.

A miniszterelnök elmondta:

Közölte: a baloldal védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő. "Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk", de "ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el", és inkább "áprilisban húzzuk el a nótájukat" - mondta.

A kormányfő felidézte: 2010-ben azt akarták, hogy a Liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává, és így született meg a Liget Projekt, amely Európa legnagyobb kulturális beruházása. Köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak, akinek főpolgármestersége alatt a beruházások elindulhattak, az ő idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, "amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet" - vélekedett.

Orbán Viktor megjegyezte: az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet "kiejti őket az emlékezetéből".

Kiemelte: jelenlegi formájában a Liget Projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várják már, hogy "a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát" - mondta.

Úgy vélte, ez nem egy Nyugat-Kelet, hanem egy új Nyugat-Nyugat konfliktus, és ennek következtében a kulturális elidegenedés fenyeget. "Mi viszont Európát szeretnénk egyben tartani, tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is" - jelentette ki.

Orbán Viktor szerint ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulni; a magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel "ebben a bábeli zűrzavarban". Ha van olyan magasabb rendű cél, amelynek az elérésére a zene - ideértve a magyar zenét is - alkalmas, akkor ez éppen az - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor egyébként a Facebook-oldalán is megosztott egy videót az eseményről. A felvételen azt hallani, ahogy Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész előadja a Piros volt a paradicsom, nem sárga című dalt.

Szombaton kora este ismét riasztást kaptak a Magyar Honvédség vadászgépei - írja közleményében a Honvédelmi Minisztérium.

A NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központ riasztását követően a légvédelmi készültséget ellátó Gripenek haladéktalanul felszálltak. Miközben azonosították a repülőgépet, annak vezetőjével a légiirányítás is felvette a rádiókapcsolatot.

A vadászrepülők a sárkányrepülőgép azonosítása után visszatértek a kecskeméti bázisukra.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze - tudatta a család szombaton az MTI-vel.

Haumann Péter 1973-ban került a Madách Színházhoz, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett. 1988-ban a Nemzeti Színházhoz, majd az Arizona Színházhoz, egy évre a Radnóti Színházhoz szerződött, 1994-től 2016-ig a Katona József Színház tagja volt.

A Kossuth-díjas színészt olyan darabokban láthatták a nézők, mint a Szókratész védőbeszéde, A fösvény, Az eltört korsó, Az ügynök halála, az Őrült nők ketrece és a Macskák. Játszott többek közt a III. Richárd, a Woyzeck, a Szenvedély, a Szürkület, az Indul a bakterház vagy a Kalandorok című filmekben, és olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Ádám Ottó, Ascher Tamás, Fehér György, Dömölky János és Mundruczó Kornél.

Művészi munkásságát 1970-ben és 1972-ben Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művész címmel, 1985-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

A Halhatatlanok Társulatának 1997-ben lett tagja, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Prima Primissima díjat, 2010-ben a nemzet színészévé választották.

A héten már a második olyan hidegfront vonult át fölöttünk, amely nem maradt nyomtalanul. Péntek éjjel főként a délnyugati határhoz közeli területeken tomboltak heves zivatarok, amelyek szombat reggelre esővé, záporokká szelídültek - írja az Időkép.

A mai javulás ellenére péntek éjjel komoly károkat okozott több településen a viharos időjárás. Több helyen kicsavarta az erős szél a fákat, így utak váltak járhatatlanná.

10-20 mm csapadék is hullott egyes településeken, Csurgón például extrém 37 mm eső esett.

Szakonyfaluban és Szentgotthárdon a hirtelen jött nagy mennyiségű csapadék villámárvizet is okozott.

Az Időkép szerint a következő napokban már hasonló ereje viharoktól nem kell tartanunk.

Hűvös idővel búcsúzik május, egyben a meteorológiai tavasz utolsó hétvégéje, ám jövő héten fordulat következik időjárásunkban - írja az Időkép.

A hét első napjaiban elszórtan még előfordulhatnak záporok, helyenként zivatarok, de ismét egyre többfelé meghaladjuk a 25 fokot. A hét közepén délnyugat felől egyre szárazabb, afrikai eredetű levegő érkezik, így a záporok, zivatarok megszűnnek, a hőmérséklet tovább emelkedik.

Várhatóan hőségriadó elrendelésére is sor kerül, hiszen az éjszakák enyhülésével és a nappali felmelegedés erősödésével a napi középhőmérséklet tartósan 25, helyenként 27 fok fölött alakul majd.

A megfelelő folyadék-utánpótlás mellett az UV-sugárzásra is figyeljünk, 10 és 16 óra között szinte az egész országban nagyon erős lesz, ezért könnyedén leéghetünk. Magas faktorszámú fényvédő krémek, szalmakalap használata, de leginkább a közvetlen napfény kerülése segíthet a leégés elleni védekezésben.