Orbán: „A magyar sajátos teremtmény, egyedül áll a világban”
Magyarország és Szlovákia polgárai kölcsönös tiszteletet akarnak, együtt akarnak működni, vagyis együtt szeretnének sikeresek lenni - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, miután hivatalában fogadta Igor Matovic szlovák kormányfőt.
A tárgyalás után tartott közös nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor megköszönte szlovák kollégájának többek között a felvidéki magyaroknak küldött üzeneteit és gesztusait, valamint a koronavírus-járvány alatt kialakított együttműködést. Szintén köszönetet mondott azért, hogy a kormányprogramot magyar nyelvre is lefordították Szlovákiában.
Közölte azt is, hogy Magyarország büszke az itt élő szlovák közösségre, amely nagyszerű teljesítményt mutat, költségvetési támogatása pedig 2010 óta a négyszeresére nőtt. Megjegyezte, éppen a parlament előtt fekszik egy olyan törvényjavaslat, amely a magyarországi szlovákok által használt iskolák épületét a közösség tulajdonába adja.
A kormányfő fantasztikusnak nevezte a két ország közötti élénk kapcsolatrendszert, jelezte például, hogy Szlovákia Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. Kérte is a szlovák miniszterelnököt, hogy küldjön minél több szlovák befektetőt Magyarországra. Ennek érdekében Magyarország 600 millió eurós hitelkeretet nyitott az Eximbanknál.
A miniszterelnök a következő hónapok történelmi jelentőségű eseményei közé sorolta az új komáromi Duna-híd átadását, a 2022-ig megépülő hat új határátkelőt - amelyből három Ipoly-híd, és amelyekkel 40-re emelkedik az átkelők száma -, továbbá azt is, hogy két ponton is összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát és jelentősen, mintegy háromszorosára bővítik a korábban megépített magyar-szlovák gázvezeték volumenét. Mindezzel egész Közép-Európa stabilitásához hozzájárul Magyarország és Szlovákia - jelentette ki Orbán Viktor, aki kérte szlovák kollégáját a magyar-szlovák kapcsolatok támogatására és a szlovákiai magyar közösséggel szembeni jóindulatának megőrzésére.
A koronavírus-járvány utáni EU-s helyreállítási koncepcióra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta: az uniós terv filozófiája messze esik a magyar életösztönöktől, mert a magyarok szerint először dolgozni kell, megkeresni a pénzt, és utána elkölteni.
De a magyar kormány is megérti - folytatta Orbán -, hogy válság van, az európai gazdaságot újra kell indítani, és mivel nem sikerült másban megállapodni, csak egy hitelre épülő csomagban, „az életösztöneinken úrrá leszünk”, de csak akkor, ha a tartalom észszerű és igazságos, ellenkező esetben nem fog működni.
Igazságtalan tartalomra nem lehet sikeres gazdasági akciótervet építeni, ezért ha segíteni akarnak, akkor nem lehet, hogy a szegényebbeknek kevesebbet adjanak, mint a gazdagabbaknak
- jelentette ki a kormányfő.
A magyarok dolga, hogy együtt éljenek egy történelmi igazságtalansággal, Trianon ugyanis Magyarországról nézve sosem fog igazságosnak látszani - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a magyaroknak világos történelmi tudatuk van, és úgy látják, a kapcsolatokat a szomszédokkal úgy kell alakítani, hogy a száz éve történtek ne jelentsék az együttműködés akadályát.
Úgy fogalmazott, elfogadta azt a kezet, amelyet szlovák kollégája nyújtott neki, elfogadta azt a mondatát is, hogy a múlt mögöttünk van, és a jövőt kell építeni.
A magyar felfogás szerint társakat kell keresni a jövő megnyeréséhez, Szlovákia pedig természetes, kézenfekvő, baráti társa lehet ebben Magyarországnak - közölte.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar sajátos teremtmény, „egyedül áll a világban”, mert például szlávok, germánok, angolszászok, latinok és arabok mindig lesznek, de hogy magyar lesz-e, amelynek nyelvét nem beszéli senki és nincs kulturális rokonsága - legfeljebb valahol Közép-Ázsiában -, az a nyelvén és az erre épülő kultúráján múlik.
„A magyar népet nem a genetika konstruálja, hanem a nyelv és a kultúra”
- jelentette ki, ezért azt kérte Igor Matovictól, legyen jó miniszterelnöke a szlovákiai magyaroknak, ami azon múlik, érti-e, hogy a nyelvet és a kultúrát soha nem szabad háttérbe szorítani, mert „az a magyar számára fontosabb, mint az élete”.
Azt is mondta, ezt nem tekinti nacionalizmusnak, „ez egy megdönthetetlen erejű nemzeti identitás”, amely abból a történelmi tényből fakad, hogy a magyar az egyetlen megmaradt, keletről nyugatra indult nép, „mi vagyunk a legnyugatibb keleti nép”, „maradványok vagyunk, egy valaha volt, hatalmas sztyeppei világ utolsó maradványai, akik bejelentkeztek a túlélésre. Ezt menedzseljük”.
