HÍREK
A Rovatból

Orbán: „A magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német”

A kormányfő a postoj.sk című szlovák hírportálnak adott nagyinterjút, amiben többek között az elmúlt évtizedek történései, az Európai Unió és Közép-Európa jövője, a migráció, a vakcinapolitika és a magyar sajtó helyzete is szóba került.


A postoj.sk című szlovák hírportálnak adott nagyinterjút nemrég Orbán Viktor. A miniszterelnök időszerű és nagyobb időtávlatokat átölelő témákról egyaránt nyilatkozott, köztük az elmúlt évtizedek történéseiről, az Európai Unió és Közép-Európa jövőjéről, a migrációról, és a vakcinapolitikáról is.

A miniszterelnök egy az "illiberális országépítés" kapcsán neki feltett kérdésre válaszolva azt mondta:

ma nem létezik liberális demokrácia, csak "liberális nem-demokrácia", mivel van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a liberálisok véleményhegemóniára törekednek, és erre szolgál a politikai korrektség, aminek segítségével megbélyegzik a konzervatívokat és kereszténydemokratákat, és igyekeznek ellehetetleníteni őket.

"Én harcolok a liberálisokkal szemben a szabadságért. Miközben én a szabadság oldalán állok, ők a véleményhegemóniáén"

- mutatott rá Orbán Viktor.

A kormányfő a magyar sajtószabadság helyzetéről is kapott kérdéseket. Orbán ennél a résznél közölte, hogy a szlovák közszolgálati tévét nem ismeri, de a német és a brit közszolgálati televíziót igen.

"Biztosan merem állítani, hogy a magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német"

- fogalmazott.

De a kormányfő részletesen beszélt arról is, hogy mennyivel több liberális kiadvány van Magyarországon, mint konzervatív. És szóba került az is, hogy Magyarországon miért nem engedték, hogy az újságírók a kórházakból tudósítsanak a COVID-helyzettel kapcsolatban.

"Nem az újságíróknak adtuk utasításba, hanem a kórházaknak. Utasításba adtuk, hogy az újságírók sem mehetnek be a kórházakba. Számos ország járt el hasonlóan. Világosan meghatároztuk, hogy a védekezésért felelős személyek megadnak minden információt minden nap a sajtónak. De amíg a kórházakban járványhelyzet van, addig oda senki sem teheti be a lábát. Ha nem mehetnek oda a rokonok, miért mehetnének be az újságírók?"

- mondta Orbán.

A miniszterelnök beszélt a Fidesz az Európai Néppártból (EPP) történt távozásáról, illetve ezzel összefüggésben arról, hogy mit akarnak elérni a jövőben az európai politikában.

"Meg akarjuk változtatni Brüsszelt"

- szögezte le a téma kapcsán Orbán Viktor. Kifejtette: Brüsszel a mai formájában nem alkalmas arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az emberek problémáira, amit a migráció is bizonyított, de nem volt meggyőző Brüsszel válasza a 2008-as pénzügyi válságra sem.

"Mi az EPP-vel szerettük volna megváltoztatni Brüsszelt, de ők erre nem vállalkoztak. Most létre kell hoznunk egy új politikai közösséget, amely hatást tud gyakorolni Brüsszelre"

- fűzte hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor a migráció témájában a magyar és a német álláspont között fennálló különbségekről beszélve azt mondta: a németek hisznek abban, hogy amennyiben az a bennszülött német társadalom, amely kezdi elhagyni a keresztény értékeket, amikor együtt fog élni a muszlim migránsok millióival, össze fog keveredni, és egy új társadalmat hoz létre. Rámutatott: ő nem hisz ebben, mivel így párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek egymás mellett fognak élni, és ebből nagy problémák jöhetnek létre. "Én ezt nem kívánom a saját hazámnak" - szögezte le Orbán Viktor.

A miniszterelnök egy az Európai Unió (EU) intézményeivel összefüggésben feltett kérdésre azt mondta: vannak elemek az unióban, amelyeket erősíteni kellene, ám ennek ellenkezője igaz az Európai Parlamenttel kapcsolatban, amely kimondottan káros szerepet játszik, mert az európai politikát pártalapra helyezi, és az európai baloldal az államok szuverenitásával szembeni támadásokra használja. A téma kapcsán rávilágított:

"a kérdés tehát nem az, hogy EU igen vagy nem, hanem az, hogy milyen EU?

Az unió lehetséges jövőjével kapcsolatban feltett kérdésre Orbán Viktor azt mondta: azt biztosan tudni lehet, hogy 2030-ra "nem jön létre semmilyen európai nép" s továbbra is fognak itt magyarok, szlovákok, németek, franciák élni, nemzetek és államok is lesznek és együttműködés is lesz, annak formáját pedig majd kitalálják, viszont kérdéses, hogy képesek lesznek-e "a posztkeresztény és posztnemzeti társadalmak" egy stabil Nyugat-Európát kiépíteni. Ezzel összefüggésben a magyar miniszterelnök kiemelte: sokkal jobban meg van győződve Közép-Európa jövőjéről.

"Hiszem, hogy a gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Egy nagy közép-európai reneszánszot fogunk megélni a gazdaságban, demográfiában, biztonságpolitikában, kultúrában"

- szögezte le Orbán Viktor.

Szólt az unió Oroszország-politikájáról is, amit primitívnek minősített, mivel az EU ebben a viszonylatban "csak igent vagy nemet képes mondani." Ezzel kapcsolatban rámutatott: "nekünk viszonyt árnyalt politikára van szükségünk, amelyik megérti azt, hogy Oroszország egy nagyon nagy erejű állam, amely szintén respektálja az erőt."

"Tehát ha katonailag nem vagyunk versenyképesek az oroszokkal, akkor veszélyt fognak ránk jelenteni. Másrészről a gazdaságban együtt kell működni. Csakhogy mi pont a fordítottját csináljuk, a szankciók politikájával gazdaságilag erőt demonstrálunk, katonailag meg puhák vagyunk. Pont fordítva kellene csinálni"

- fogalmazott.

A miniszterelnök a Magyarország koronavírus elleni vakcinapolitikáját firtató kérdésre azt mondta:

már tavaly tavasszal előre lehetett látni, hogy a vakcinák iránt nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat, és mivel jó a viszony Oroszországgal és Kínával, ezért előre érdeklődtek, hogy képesek-e Magyarországnak vakcinákat eladni.

Rámutatott: nem engedték automatikusan forgalomba hozni az orosz meg a kínai vakcinát, azt a magyar ellenőrző hatóságnak engedélyeznie kellett. Egy kérdéssel kapcsolatban hozzátette: miután Szlovákia segítséget kért a Szputnyik V vakcina bevizsgálásához, a magyar fél ezt a szakvéleményt ki fogja adni.

Orbán Viktor a 2022-es választásokkal kapcsolatban is kérdezték. A miniszterelnök azt mondta:

"Győzelemre készülök. Mi egy nagy párt vagyunk, amely mögött kultúra van, programok, víziók, és a magyarok többsége valami olyasmit érez és kíván, amit mi képviselünk. Az már más kérdés, hogy szerintük jól képviseljük-e őket".

A teljes interjút ITT lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megjelent a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvénytervezet: az is kiderült, milyen fizetést kaphatnak a hatóság vezetői
Miután Magyar Péter hétfőn részletesen beszélt róla, a kormány közzétette a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderült, hogy a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne, és szinte bármely, közpénzt kezelő szervet vizsgálhatna, a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az uniós projektekig.


Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.

Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.

A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.

A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthatna.

A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.

Egy vizsgálat során a hivatal munkatársai beléphetnének a vizsgálat tárgyához kapcsolódó irodákba, irattárakba, szerverhelyiségekbe vagy raktárakba. Megtekinthetnének bármilyen iratot, szerződést vagy elektronikus adatállományt, és ezekről másolatot vagy elektronikus mentést készíthetnének.

Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.

A hivatal élén egy elnök állna, akit az Országgyűlés választana hat évre, újraválasztás lehetősége nélkül. Munkáját négy elnökhelyettes segítené: egy közpénzügyi, egy nyomozati, egy vádemelésért felelős és egy fellebbviteli.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.

Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, helyetteseié az 5,5-szerese lenne, ami a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forintot jelent havonta.

Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.


Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.

Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:

„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése
A miniszterelnök röviden megüzente, mi a célja a hétfőn bejelentett jogi, politikai és gazdasági akciójuknak. Azt ígérte, felszámolják „a magyar Cosa Nostrát”.
DKA - szmo.hu
2026. június 23.



Magyar Péter kedd reggel a Facebookon üzent az úgynevezett Tisztítótűz-művelet kapcsán, amelyről hétfőn hosszasan beszélt a parlament ülésének kezdetén és később egy sajtótájékoztatón is.

„A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése. Felszámoljuk a magyar Cosa Nostrat” – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő hétfői napirend előtti felszólalásában az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg. Beszédében azt ígérte, megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Kihangsúlyozta, hogy csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.

Elmondása szerint az ún. „Tisztítótűz-művelet” egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.

Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. A Tisztítótűz-művelet részeként nyújtják be az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az "Orbán-bábokat", köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt.

Magyar Péter jelezte: nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, ugyanis szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk