Orbán Viktor, Matolcsy György, Áder János és Varga Mihály is beszélt a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján szerdán Budapesten.

Matolcsy György kijelentette: már júniusban kamatemelés jöhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és "kötelezővé is teszi" az inflációs veszély.

Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a koronavírus-válság előtti szintet. Szerinte a következő időszakban a gazdasági lendület a foglalkoztatás, a bérek növekedése, az újonnan kiépült vállalati kapacitások beindulása és az uniós transzferek segítik.

Magyarországon a GDP 30 százalékát tette ki a gazdaságvédelmi intézkedéscsomag, több mint 4 ezer milliárdot ebből a beruházásokra fordítottak, tette hozzá.

Az infláció megugrását a miniszter átmenetinek nevezte, ami ezután enyhül és a 3 százalék körüli tartományban marad.

A költségvetési hiány 8,1 százalék volt 2020-ban, idén 7,5 százalék lehet, jövőre pedig 5,9 százalékot szeretnének - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a 3 százalékos hiányt egy lépésben, jövőre nem tartja elérhetőnek, az ugyanis akkora megrázkódtatást jelentene a reálgazdaságnak, amelyet "aligha bírnánk ki".

Hozzátette: egyetért Matolcsy György jegybankelnökkel, aki szerint el kell kerülni a "poszt-covid szindrómát" a gazdaságban is. Ehhez fontos eszköz a teljes foglalkoztatás, amely a járvány utáni bizonytalanság ellen hat, továbbá a hitelmoratórium, óvatos kivezetési forgatókönyv kell, és ez még tárgyalások kérdése - fűzte hozzá.

A kormányfő kijelentette: kétszázezer forintos minimálbérnek kell lennie a horizonton.

Azonban ha "rázúdítunk" egy lépésben egy 200 ezer forintos minimálbért a magyar kis- és középvállalkozásokra, akkor azok tönkre fognak menni, elbocsátások lesznek és nem teljes foglalkoztatás, hanem munkanélküliség várható - magyarázta.

A jelenlegi helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni, mert akkor nem lesz gazdasági újraindítás - szögezte le a miniszterelnök.

"Válságból nekem újat senki nem tud mutatni", de ez a világjárvány most mindenki számára teljes új helyzet - mondta.

Lezárul a gazdaságvédelem szakasza, és a gazdaság újraindításának szakasza jön, két új operatív törzs jön létre - jelentette be a miniszterelnök.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével létrejön a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs.

Hozzátette: el kell térni a szereplők azonos kezelésének elvétől és azokat kell különösen és másképpen kezelni, akik vagy a legtöbbet szenvedtek, vagy legtöbbet tudják nyújtani a válságból történő kilábaláshoz.

A globális vállalati adóról elmondta: a munkahelyek megvédése miatt kell ellenezni. Orbán szerint az alacsony magyar vállalati adókulcs azért jó, mert tényleges beruházásokat hoz Magyarországra. Aki ezt el akarja venni, az a valódi beruházások idevonzásának képességét veszi el - fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt: a külkapcsolatokban nem lehet, hogy Magyarország csak a nyugati lábán álljon, a keleti irány is fontos, ez gazdaságpolitikai tény. A világgazdaság súlypontja folyamatosan keletre helyeződik, ehhez nekünk alkalmazkodni kell - mutatott rá.

Kifejtette: nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy "mellőzze a saját polgárait".

Orbán Viktor szerint Budapestnek ki kell építenie olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. Ehhez egy turisztikai üzleti modellváltást kell végrehajtani - közölte.

Arról is beszélt: Magyarországon nagyok a területi egyenlőtlenségek, ezért ha forrás lesz az EU-ból, akkor mindet ezekbe a régiókba kell elküldeni. Nemcsak azért, mert így igazságos, gazdaságilag így észszerű, hanem azért, mert nem akarják "megavárosokká" átalakítani Magyarország településszerkezetét, meg akarják őrizni a falvakat, a kisvárosokat és a városokat - mondta.

A Menedzsment fórum kiszámolta, hogy mennyi plusz pénzre számíthatnak a nyugdíjasok novemberben. Ebben a hónapban ugyanis nemcsak az infláció alultervezése miatt érkezhet pénz a számlákra, hanem nyugdíjprémium címén is. Az utóbbi mértékét az ország gazdasági teljesítménye határozza meg.

Ebben az esetben a lap 6 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Ehhez képest viszont a Magyar Bankholding 5,7 százalékos növekedésre számít, ebben az esetben 44 ezer forint lesz a nyugdíjprémium.

És ott van még az infláció miatti kiegészítés

A Menedzsment fórum úgy számolt, hogy emiatt egy átlag körüli ellátásban részesülő 76 ezer forintot kaphat.

Putyin az Ukrajna ellen viselt háború mellett más gondokkal is kénytelen szembesülni, többek között az ország népességfogyása - írja a 24.hu.

Oroszország népessége folyamatosan csökken. 2022 elején 400 ezerrel lettek kevesebben. 145,1 milliós volt a lélekszám, melyhez a koronavírus-járvány is hozzájárult.

Putyin úgy nyilatkozott, hogy eljött az idő arra, hogy ezt a gondot orvosolják. A szociális helyzet javítása helyett az orosz elnök hétfőn aláírt egy rendeletet. Ebben

Ezt mintegy 400 ezer nő kapta meg a Szovjetunió 1991-es összeomlásáig.

Harminc év után éleszti most fel ezt a szokást Putyin. A Moscow Times cikke szerint kardinális intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megoldják a népességfogyás egyre égetőbb problémáját.

A kitüntetést azok a nők kaphatják meg, akik legalább tíz orosz állampolgárságú gyermeket szülnek. Jutalmuk mindezért egymillió rubel (6,5 millió forint), amit egy összegben fizetnek ki, amikor a tizedik gyermek betölti az első életévét. Az is feltétel, hogy a többi gyerek is életben legyen, ez alól kivétel, ha egy gyerek terrorcselekmény vagy más fegyveres bűncselekmény következtében halt meg.

Az anyák még egy orosz zászlóval ellátott aranyérmet is kapnak majd - teszi hozzá a lap.

A költségtakarékosságra hivatkozva a kormány 1150 milliárd forintnyi beruházást függesztett fel, de a felcsúti mesterséges szigetre vezető hattyúhíd és az üvegfalú étterem tovább épül. Erre Hahdázy Ákos hívta fel a figyelmet.

amelyből megtekinthető például a felcsúti kisvasút állomása is. A tó partján pedig üvegfalú étterem épül, ez is kilátóterasszal. Minderre a magyar állam adott 1,5 milliárd forintot - hangzott el az RTL Híradóban.

Hadházy Ákos szerint a mostani gazdasági helyzetben derül ki, mennyire felesleges Felcsútra mesterséges szigetet és hattyúhidat építeni.

"Korábban csak legyinthetett az ember, meg mosolyoghatott ezen, amikor a nemzetközi jó környezet miatt viszonylagos stabilitás volt Magyarországon. Most viszont sok ember fog nagyon nehéz helyzetbe kerülni, és amikor ránézünk ezekre a jelképekre, nem fogunk tudni mosolyogni, csak sírni" - mondta.

A felcsúti polgármester szerint a legújabb felcsúti látványosság praktikus célokat is szolgál. Mészáros László még 2019-ben, azt mondta: "ez egy záportározó volt, és egyszer fel lett töltve, hogy megmentsük a lejjebb lévő falvakat, és akkor az itt a helyi pincékben megjelent a víz, és ezért pályáztunk erre, hogy meg tudjuk oldani a szigetelését a tónak, hogy ne károsítsuk a környező lakókat. Röviden ez egy ilyen beruházás is, és mellette egy kettős célja is van. A másik célja, hogy fejlesszük az idegenforgalmat itt a térségben".

A híd és étterem támogatási szerződését a Transparency International Magyarország perelte ki a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Ekkor derült ki, mennyibe kerül az adófizetőknek a beruházás. A munka kivitelezője a Fejér-Bál Zrt, ez Mészáros Lőrinc gyermekeinek családi vállalkozása. A munkával várhatóan még idén télen végeznek.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Mint arról korábban beszámoltunk, tüntetés volt Budapesten a kormány fakivégést engedélyező rendelete ellen. Az Akadémia előtt több száz fős tömeg gyűlt össze a Ne vágj ki minden fát! címmel meghirdetett rendezvényen.

Az eseményen többen is felszólaltak és műsoros betétek is voltak.

Az első a greenpeaces Rodics Katalin úgy vélte, hogy az erdők a kedden megjelent miniszteri utasítás ellenére is továbbra is veszélyben vannak. Szerint nem csak a fák, hanem a gyerekeink és az unokáink is védelemre szorulnak.

Molnár Áron aktivista, a NoÁr alapítója a szolidaritás és cselekvés fontosságáról beszélt. Azt kérte a részt vevőktől, hogy legyenek ott a katások, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók mellett kiálló megmozdulásokon is. Arról is beszélt, hogy aki passzív hallgatóból cselekvő állampolgárrá akar válni, az álljon be erdőőrnek. "Nincs az a fűrész és balta, ami ezt a sok csodálatos embert megállítja" – mondta.

Jane Goodall etológus, környezetvédő üzenetét Döbrösi Laura színész olvasta fel magyarul. "Arra kérlek benneteket, tegyetek meg mindent a fák védelmében, a lelkem veletek van!" - üzente.

Bojár Iván András pedig úgy fogalmazott: "Mi tízmillió fát akarunk ültetni, miközben Európa Bolsonarója százmillió fát akar kivágni".

A 10 Millió Fa Egyesülete képviselője emlékeztett rá, hogy nemsokára gazdatüntetés is lesz: „Forró ősz lesz” – figyelmeztetett. Úgy vélte, hogy civil ellenállásra van szükség.

A beszédek végén a tömeg egy része átsétált a közeli Széchenyi térre, ahol Budapest legöregebb fája található.