News here
hirdetés

HÍREK

Orbán: 200 ezer forintos minimálbér a cél

A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a gyereket nevelő szülők visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor, Matolcsy György, Áder János és Varga Mihály is beszélt a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján szerdán Budapesten.

Matolcsy György kijelentette: már júniusban kamatemelés jöhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és "kötelezővé is teszi" az inflációs veszély.

Megjegyezte: az 5,9 százalékra tervezett jövő évi magyar hiányadat a harmadik lemagasabb lenne az Európai Unióban. Nem szerencsés ilyen rangsorban előre kerülni - tette hozzá.

Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a koronavírus-válság előtti szintet. Szerinte a következő időszakban a gazdasági lendület a foglalkoztatás, a bérek növekedése, az újonnan kiépült vállalati kapacitások beindulása és az uniós transzferek segítik.

Magyarországon a GDP 30 százalékát tette ki a gazdaságvédelmi intézkedéscsomag, több mint 4 ezer milliárdot ebből a beruházásokra fordítottak, tette hozzá.

Az infláció megugrását a miniszter átmenetinek nevezte, ami ezután enyhül és a 3 százalék körüli tartományban marad.

hirdetés
Varga kritizálta a globális minimumadóról szóló elképzelést, emlékeztetett, hogy Magyarország társasági adószintje a legkedvezőbb az unióban, a magyar kormány hibának tartaná, ha az adóversenyt kiiktatnák a globális gazdasági versenyből.

A költségvetési hiány 8,1 százalék volt 2020-ban, idén 7,5 százalék lehet, jövőre pedig 5,9 százalékot szeretnének - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a 3 százalékos hiányt egy lépésben, jövőre nem tartja elérhetőnek, az ugyanis akkora megrázkódtatást jelentene a reálgazdaságnak, amelyet "aligha bírnánk ki".

Hozzátette: egyetért Matolcsy György jegybankelnökkel, aki szerint el kell kerülni a "poszt-covid szindrómát" a gazdaságban is. Ehhez fontos eszköz a teljes foglalkoztatás, amely a járvány utáni bizonytalanság ellen hat, továbbá a hitelmoratórium, óvatos kivezetési forgatókönyv kell, és ez még tárgyalások kérdése - fűzte hozzá.

A kormányfő kijelentette: kétszázezer forintos minimálbérnek kell lennie a horizonton.

Azonban ha "rázúdítunk" egy lépésben egy 200 ezer forintos minimálbért a magyar kis- és középvállalkozásokra, akkor azok tönkre fognak menni, elbocsátások lesznek és nem teljes foglalkoztatás, hanem munkanélküliség várható - magyarázta.

Ezért, ha magasabb minimálbért akarunk - 200 ezer forintot egy vagy két lépésben - akkor ehhez a kis- és középvállalkozásoknak segítséget kell adni az őket terhelő adók érzékelhető csökkentésével - mondta.

A jelenlegi helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni, mert akkor nem lesz gazdasági újraindítás - szögezte le a miniszterelnök.

"Válságból nekem újat senki nem tud mutatni", de ez a világjárvány most mindenki számára teljes új helyzet - mondta.

Lezárul a gazdaságvédelem szakasza, és a gazdaság újraindításának szakasza jön, két új operatív törzs jön létre - jelentette be a miniszterelnök.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével létrejön a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs.

Hozzátette: el kell térni a szereplők azonos kezelésének elvétől és azokat kell különösen és másképpen kezelni, akik vagy a legtöbbet szenvedtek, vagy legtöbbet tudják nyújtani a válságból történő kilábaláshoz.

A globális vállalati adóról elmondta: a munkahelyek megvédése miatt kell ellenezni. Orbán szerint az alacsony magyar vállalati adókulcs azért jó, mert tényleges beruházásokat hoz Magyarországra. Aki ezt el akarja venni, az a valódi beruházások idevonzásának képességét veszi el - fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt: a külkapcsolatokban nem lehet, hogy Magyarország csak a nyugati lábán álljon, a keleti irány is fontos, ez gazdaságpolitikai tény. A világgazdaság súlypontja folyamatosan keletre helyeződik, ehhez nekünk alkalmazkodni kell - mutatott rá.

Budapest turizmusa 90 százalékban külföldiekre, 10 százalékban a magyarokra épül. Ez nem lesz versenyképes - hangsúlyozta.

Kifejtette: nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy "mellőzze a saját polgárait".

Orbán Viktor szerint Budapestnek ki kell építenie olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. Ehhez egy turisztikai üzleti modellváltást kell végrehajtani - közölte.

Arról is beszélt: Magyarországon nagyok a területi egyenlőtlenségek, ezért ha forrás lesz az EU-ból, akkor mindet ezekbe a régiókba kell elküldeni. Nemcsak azért, mert így igazságos, gazdaságilag így észszerű, hanem azért, mert nem akarják "megavárosokká" átalakítani Magyarország településszerkezetét, meg akarják őrizni a falvakat, a kisvárosokat és a városokat - mondta.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Vége az ukrajnai „népszavazásoknak”: csaknem teljes támogatottság az Oroszországhoz való csatlakozás mellett
Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
MTI, fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2022. szeptember 27.


Link másolása

hirdetés

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott "népszavazásról".

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján.

A szakadár Donyecki Népköztársaság "állampolgárainak" a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy

hirdetés
a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.

A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe.

Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.

A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Dán miniszterelnök: szabotázs történt, szándékosan rongálták meg az Északi Áramlat gázvezetéket
A dán és svéd szeizmológusok azt közölték, hogy robbanásokat észleltek az Északi Áramlat vezetékeknél.

Link másolása

hirdetés

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

szándékos rongálás eredménye az Északi Áramlat gázvezetékben tapasztalható szivárgás

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

hirdetés

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Penészes falak és vizes mennyezet – annyira beázott a gödöllői Török Ignác Gimnázium, hogy haza kellett küldeni a gyerekeket
A tanárok méltatlannak érzik a helyzetet és azt mondják, hogy így nem lehet minőségi munkát végezni.

Link másolása

hirdetés

Penészes falak és vizes mennyezet - annyira beázott a gödöllői Török Ignác Gimnázium épülete, hogy hétfőn az igazgató kénytelen volt hazaküldeni a gyerekeket - írja az RTL.hu. Az épületet felújítják, ezért az épület tetejét csak egy fólia takarja, ami nem védett az esőtől. Hétfőn a beázás miatt elmaradtak az órák.

Azóta kitakarítottak és a tankerület oktatásra alkalmasnak találta az épületet. A termek nagy része használható, de a kazán nem működik. Hideg van, fűtés nincs - árulta el az igazgató. Több osztály ezért a művelődési házban tanul.

Kedden megtartották az órákat, de nem minden szülő engedte iskolába a gyerekét. És olyan is volt, aki takarót csomagolt a tankönyvek mellé.

Volt olyan szülő, aki azért nem engedte az épületbe a gyerekét, mert veszélyesnek találta a lógó vezetékeket és az azbeszt tartalmú pala is még ott van - mondta el.

A tanárok méltatlannak érzik a helyzetet. Egyikük szerint büdös van a beázás miatt. A diákok közül volt aki a stábnak elmondta, hogy a felújítás zaja zavarta őket.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Mfor: Veszélyben az idei nyugdíjprémium, jövőre már szinte biztos, hogy nem is lesz
A portál szerint a nyugdíjemelés metódusa nem kedvez az időseknek, mert a jelenlegi 8,9 százalékkal emelt nyugdíjból kell fedezniük a több mint 15 százalékos inflációt.

Link másolása

hirdetés

Az eddigi adatok alapján jelentősen rontottak a jegybanki szakemberek a várakozásaikon. Ez pedig a nyugdíjasok számára sem jó hír - írja az Mfor.

A nyugdíjakat ugyanis a törvény szerint a várt infláció mértékével emeli a kormány. Ha ez elmaradna a tényleges inflációtól, akkor novemberben korrekciót hajt végre a kormány. Ez biztos szükséges lesz, a kérdés, hogy az augusztusi állapotnak megfelelően 10,7 százalékig korrigálnak-e, vagy figyelembe veszik az őszi hónapokra vonatkozó előrejelzéseket is, ami már a 20 százalékot is meghaladhatja.

A portál Varga Mihály előadása alapján úgy véli, hogy a kormány 14 százalékos éves inflációval számolhat. Vagyis 5,1 százalékos kiegészítés lenne indokolt.

A jövő évre vonatkozó számítások szerint pedig a kormánynak akár 10 százaléknál is nagyobb mértékben kellene emelnie a nyugdíjakat.

hirdetés

Az infláció mellett a gazdasági növekedés mértéke is fontos tényező a nyugdíjak emelése szempontjából. Ha a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor nyugdíjprémiumot fizet a kormány. Idén júniusban a jegyban 4,5-5,5 százalékos gazdasági növekedést jósolt, de ezt már módosította, és 3-4 százalék közé teszik. Jövőre pedig már csak 0,5-1,5 százalék közötti bővülést lát reálisnak a jegybank.

Ha ez beigazolódik, akkor jövőre kizárt, hogy nyugdíjprémiumot kaphassanak az idősek. De már az idei is kérdéses lehet, mert nem látszik reálisnak, hogy a törvényben rögzített 3,5 százaléknál jobban nőjjőn a gazdaság

- írja a portál.

Az Mfor véleménye szerint ez különösen rossz hír lehet a nyugdíjasoknak. A nyugdíjemelés metódusa egyáltalán nem kedvez számukra, mert jelenleg 8,9 százalékkal emelt nyugdíjakból kell fedezniük a több mint 15 százalékos inflációt. A jelenlegi gazdasági helyzet és a válság miatt igen nagy szükség lenne a nyugdíjprémium nyújtotta pluszjuttatásra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: