Operatív törzs: Egészségügyi válsághelyzet lép a különleges jogrend helyére
A kormány arról is döntött, hogy a rozsdamezős területeken épülő új lakások vásárlásának áfája 5 százalékra csökken, és gyorsabb lesz az engedélyezés, az építkezések megvalósítása.
A kormány elfogadta a rozsdaövezeti területeken elérhető árú új lakások építését ösztönző városi otthonteremtési programot - közölte a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
A kormány döntése alapján a rozsdamezős területeken épülő új lakások vásárlásának áfája 5 százalékra csökken, és gyorsabb lesz az engedélyezés, az építkezések megvalósítása.
Fürjes Balázs elmondta: a kormány az elérhető, megfizethető árú és bérleti díjú, új városi lakások építésének ösztönzése, építőipari munkahelyek teremtése és megmentése, valamint a lepusztult városi rozsdaövezeti területek megújítása érdekében hozott döntéseket és tesz javaslatot a parlamentnek.
Azt javasolják az Országgyűlésnek, hogy
a szaktörvényben hozza létre a barnamezős akcióterület fogalmát, csökkentse 5 százalékra az itt épülő új lakások áfáját, legyen továbbra is áfamentes a lakásbérlet, és a kormányt hatalmazza fel, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve jogszabályban állapítsa meg a barnamezős akcióterületeknek minősülő konkrét városrészeket
- közölte az államtitkár.
Müller Cecília országos tisztifőorvos a sajtótájékoztatón elmondta, hogy változatlanul alacsony az új igazolt koronavírusos megbetegedések száma az egész ország területéről.
Az elmúlt napon 22 új esetet regisztráltak, és 6 idős, krónikus beteg hunyt el. Az aktív fertőzöttek száma 1432, 430 beteget ápolnak kórházban, közülük 25-en szorulnak lélegeztetőgépre.
Mint mondta, az adatokból jól látszik, hogy az elmúlt napokhoz képest nem változott a 100 ezer lakosra jutó megbetegedési szám, ez most 39. Továbbra is Budapesten betegek a legtöbben, majd a sorrend Zala, Fejér, Komárom és Pest megye.
Azt is mondta, hogy
a járvány hazai áldozatainak körülbelül négy százalékának nem volt alapbetegsége, de olyan hirtelen és súlyos formában zajlott náluk a betegség, hogy meghaltak.
Jó hír viszont, hogy továbbra is kevés a fiatalkorú fertőzött. A 14 év alattiak közül eddig 50-en betegedtek meg, és a 14-19 év közöttiek közül 80 kamasznál mutatták ki a fertőzést.
Az is pozitív tény, hogy
a járvány ideje alatt eddig még nem regisztráltak 30 évnél fiatalabb elhunytat, aki a koronavírusba halt bele.
A kormány elfogadta a rozsdaövezeti területeken elérhető árú új lakások építését ösztönző városi otthonteremtési programot - közölte a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
A kormány döntése alapján a rozsdamezős területeken épülő új lakások vásárlásának áfája 5 százalékra csökken, és gyorsabb lesz az engedélyezés, az építkezések megvalósítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy banános képpel reagált a Tények megszűnésére
A leendő miniszterelnök a magyar média valaha volt leghitványabb műsorának nevezte a Tényeket, amely hamarosan eltűnik a TV2-ről. Felidézte, hogy a hírműsor külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészének.
Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.
A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:
„Megszűnik az orbáni propaganda zászlóshajója: a TV2 »Tények« című műsora. A »híradó«, amely külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészemnek. Ezzel a képpel búcsúzom a magyar média valaha volt leghitványabb műsorától és a fideszes öntökönszúrás koronázatlan bajnokaitól.”
Végül utóiratként azt üzente: „Nagyot akart a szarka, de nem bírta a farka.”
A leendő miniszterelnök arra utalt a fotóval, hogy a Tényekben korábban külön riportot mutattak be arról, hogy Magyar Péter egy európai parlamenti ülésen megigazította a péniszét. "Sokatlátott szakértőként" Deák Dániel megafonos influenszert is megszólaltatták erről, aki a választás után egy interjúban elismerte, hogy hülyeség volt ezzel foglalkozni. A két és fél perces riportért később meg is büntették a csatornát. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint ugyanis a Tv2 megsértette a hírek és vélemények elválasztására vonatkozó törvényi rendelkezést. Mivel a riportot később a Tények este című műsorban is leadták, majd a műsor online felületén háromszor is megosztották, öt alkalommal követtek el jogsértést. A TV2-t összesen 220 ezer forintra büntette a hatóság.
Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.
A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt egy belső ember az NKA-botrányról – videón a beszélgetésük Molnár Áronnal
Molnár Áron színész-aktivista egyik informátora névvel és arccal vállalta, hogy kamera előtt beszél a Nemzeti Kulturális Alap által kiosztott támogatásokról.
Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.
Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.
„5 és fél éves jogtiprás ért véget” – Lázár meghátrált a Pázmány Campus ügyében
Az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelenítette a Pázmány Campus megépítésére kiírt közbeszerzést. A lépésre azután került sor, hogy egy bíróság a folyamatban lévő per idejére felfüggesztette a projekt építési engedélyét.
Váratlan fordulattal, több mint öt évnyi vita és a 2024-ben megkezdett bontási munkálatok után érvénytelenítette Lázár János leköszönő építési- és közlekedési miniszter a Pázmány Campusra kiírt közbeszerzési eljárást – tudta meg a Telex.
A lap szerint a jogi bizonytalanság miatt nem tudják megkötni a kivitelezési szerződést. Az építési engedélyt ugyanis korábban bíróságon megtámadták, a folyamatban lévő per idejére pedig felfüggesztették annak hatályát. Mivel nem látható előre, meddig tart a pereskedés, és annak kimenetele alapvetően befolyásolhatja a beruházás jövőjét, nem lehet megkötni a kivitelezési szerződést sem.
Pikó András józsefvárosi polgármester a Facebook-oldalán üdvözölte a fejleményt, amely szerinte egy hosszú, a helyiek érdekeit figyelmen kívül hagyó folyamat végére tesz pontot.
„A helyi lakosok érdekeit és az őket képviselő önkormányzat egyeztetési igényét figyelmen kívül hagyó 5 és fél éves jogtiprás ért ezzel véget.
Ha nem küzdöttünk volna, ha nem tettük volna, amit a közösségünkért meg kellett tennünk, már lehet, hogy elindult volna az építkezés, amit a rendszerváltás sem tudott volna semmissé tenni”
– írta. „Így viszont tiszta lappal indulhat a Pázmány Campus jövőjéről szóló egyeztetés és munka” – tette hozzá a polgármester.
A tenderen korábban komoly vita alakult ki. Az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelenítette a Kész Építő Zrt. ajánlatát, amely a sajtóinformációk szerint több mint 11 milliárd forinttal volt olcsóbb, mint a végül győztesnek kihozott, a West Hungária Bauval, a Bayer Constructtal és a Laterexszel felálló konzorcium.
A kormány még 2020-ban döntött arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabáról a főváros VIII. kerületébe, a Palotanegyedbe költözik. Az egyetem ingyen kapta meg a Magyar Rádió több egykori épületét, köztük a Pollack Mihály téri központot és a szomszédos Esterházy- és Károlyi-palotákat. A beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították. A projekt azonban heves ellenállásba ütközött. A helyiek egy része a rádió régi épületeinek elbontását kifogásolta, másokat az építkezéssel járó zaj és forgalom zavart.
A bontási törmeléket egy éven át, nyolcpercenként szállították teherautók a sűrűn lakott negyeden keresztül.
A tiltakozások, tüntetések és közigazgatási perek ellenére a bontást a kerület és a lakók egyetértése nélkül is megkezdték. 2024 szeptemberében Lázár János személyesen jelent meg a helyszínen, hogy a tiltakozókkal egyeztessen, és kompenzációt ajánlott a környéken élőknek.
Váratlan fordulattal, több mint öt évnyi vita és a 2024-ben megkezdett bontási munkálatok után érvénytelenítette Lázár János leköszönő építési- és közlekedési miniszter a Pázmány Campusra kiírt közbeszerzési eljárást – tudta meg a Telex.
A lap szerint a jogi bizonytalanság miatt nem tudják megkötni a kivitelezési szerződést. Az építési engedélyt ugyanis korábban bíróságon megtámadták, a folyamatban lévő per idejére pedig felfüggesztették annak hatályát. Mivel nem látható előre, meddig tart a pereskedés, és annak kimenetele alapvetően befolyásolhatja a beruházás jövőjét, nem lehet megkötni a kivitelezési szerződést sem.
Pikó András józsefvárosi polgármester a Facebook-oldalán üdvözölte a fejleményt, amely szerinte egy hosszú, a helyiek érdekeit figyelmen kívül hagyó folyamat végére tesz pontot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Navracsics Tibor: A Fidesz leértékelte a középosztályt, elfeledkeztünk az értékekről
A leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban elemezte a Fidesz választási vereségének okait. Szerinte a párt eltávolodott a polgári értékektől, és azt is súlyos gyengeségnek tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek.
Navracsics Tibor leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban mondta el a véleményét a Fidesz választási vereségének okairól, a párt jövőjéről és a magyar politikai helyzetről. Szerinte a problémák már jóval az Európai Néppártból (EPP) való kilépés előtt, 2014-ben kezdődtek, amikor Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Úgy véli, ez a konfliktus rontotta meg az ország viszonyát az unióval, de a valódi fordulópontot az EPP elhagyása jelentette.
„Sorsdöntő állomás volt az Európai Néppártból való kilépés. Aminek egy talán sokak által nem kalkulált belpolitikai következménye az lett, hogy elveszítettük a középosztályt” – mondta.
A politikus szerint a Fidesz és az EPP is eltávolodott a második világháború utáni kereszténydemokrata örökségtől, de úgy látja, ez a folyamat másként alakult volna, ha a Fidesz a pártcsaládban marad. „Ha a pártunk akkor marad, s ki sem zárják, mára a néppárt sem tudott volna olyan mértékben eltávolodni az alapvető értékeitől, és a Fidesz is sokkal inkább meg tudta volna tartani az európai kereszténydemokrata hagyományokon belüli politizálását” – fogalmazott.
A választási vereség legfőbb okát abban látja, hogy a Fidesz viszonya megromlott a középosztállyal, mert a párt kommunikációja túlságosan ideologikussá vagy éppen materialistává vált. Ezt a két nagy tábor választási üzeneteivel illusztrálta.
„A Tisza választási jelszava az volt, hogy gondolj a hazádra, szavazz a Tiszára. A Fidesz pedig az utolsó hetekben azt üzente, hogy – leegyszerűsítve – gondolj a zsebedre, szavazz a Fideszre”
– mondta. Navracsics szerint ez a hozzáállás sokat elárul arról, hogy a kormánypárt leértékelte azokat a polgári értékeket, amelyek a kilencvenes években a felemelkedését biztosították.
„Mi egész egyszerűen leértékeltük a középosztályt, a polgári értékeket, amelyek képviselete a Fidesz felemelkedését jelentette a kilencvenes évek második felében.”
Úgy látja, hiába teremtették meg a középosztály anyagi felemelkedésének feltételeit, az értékekről megfeledkeztek. „Az értékekről viszont elfeledkeztünk, ez bosszulta meg magát a választáson.”
A kampányt egysíkúnak és koncentráltnak nevezte, amely nem tudott új témákat behozni. A háborús tematika újrahasznosítása már nem volt olyan hatásos, mint 2022-ben. „Hozzám sok olyan visszajelzés jött már a kampány alatt meg azóta is a helyi politika szereplőitől, hogy a 2022-es téma felmelegítése már nem hozza a korábbi hatást” – jelezte. Azt is kifogásolta, hogy a kampány főszereplői nem reagáltak a Tisza Párt által felvetett szakpolitikai kérdésekre, pedig lett volna mivel büszkélkedni az elmúlt tizenhat évből. A plakátháborút és az üzeneteket mindkét oldalon túl durvának tartotta.
Az utóbbi időben felerősödött, a méltánytalan gazdagodásokat érintő kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott,
méltánytalannak tartja, hogy sokan csak most kérik számon a magyar vállalkozók megerősödését. Véleménye szerint korábban senki nem foglalkozott azzal, mekkora profitot vittek ki az országból a külföldi cégek.
„Soha nem foglalkoztak azzal, hogy a Strabag hány milliárd forintos hasznot vitt ki az országból, s az hogyan szolgálta a tulajdonosok személyes meggazdagodását” – mondta, ugyanakkor elismerte, hogy ezek az ügyek, magyarázat hiányában, jogos kérdéseket vetettek fel a választókban.
A párt másik súlyos gyengeségének azt tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek. Azt kifogásolta, hogy miután megsértették például a pedagógusokat vagy orvosokat, sosem tettek feléjük gesztust.
„Utána pedig soha nem volt egy gesztusunk, amellyel azt sugalltuk volna, hogy a viták, érdekellentétek dacára mégiscsak egy közösséghez, egy nemzethez tartozunk.”
A Fidesz jövőjét illetően úgy látja, a pártnak vissza kell szélesítenie ideológiai látókörét és támogatói bázisát. Szerinte hiba volt, hogy a Fidesz elvont témákkal próbálta magyarázni a hétköznapi életet, és folyamatos állásfoglalásra kényszerítette a választókat, ami elfárasztotta őket. Ha a párt megmarad egy „élcsapat jellegű” formációnak, amely világnézeti kérdésekben akar iránymutatást adni, akkor a gazdaságilag megerősödött középosztály továbbra is elfordul tőle.
Orbán Viktor szerepéről azt mondta, a miniszterelnök a magyar politika középpontja, akihez képest még Magyar Péter is meghatározza magát.
„Orbán Viktor megkerülhetetlen szereplője a magyar politikának, és abban bízom, hogy az is marad”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy mindegy, milyen pozíciót tölt be, a személyisége fogja meghatározni a belpolitikai folyamatokat.
A Fidesz megújulásához a helyi szintre való visszatérést és a polgári körökhöz hasonló közösségek újjáélesztését tartja a legfontosabbnak. Szerinte a digitális polgári körök azért nem működtek, mert hamar kampányeszközzé váltak. „A digitális polgári körök is viszonylag hamar kampányeszközzé váltak – felülről diktált üzenetekkel, központi tartalmakkal, ami megölte a helyi kezdeményezést” – állapította meg.
A Tisza Párt kormányalakításával kapcsolatban kritikusan fogalmazott, mondván, Magyar Péter sokszor az ellenkezőjét teszi annak, amit ígér. Azt a jelenséget, hogy a leendő kabinetben több, korábban a Fideszhez kötődő szakember is szerepet kap, a polgári oldal kettészakadásaként értékelte.
„Most a magyarországi polgári osztályt, polgári politikát osztották ketté: egy része most odaát található.”
Azt mondta, bízik abban, hogy lesz még a polgári oldalnak újraegyesítése. Az uniós források hazahozatalával kapcsolatban szkeptikus, mert szerinte az Európai Bizottság ragaszkodni fog a korábbi elvárásaihoz, például a gyermekvédelmi törvény ügyében, ami belpolitikai konfliktusokat szül majd.
Saját választókerületi vereségét tudomásul vette, mint mondta, a választók döntöttek arról, hogy nincs rá szükség a politikában. A jövőjével kapcsolatban megerősítette, hogy visszavonul, és főállású egyetemi oktatóként folytatja, de a közéleti véleménynyilvánításról nem mond le. Arra a kérdésre, hogy visszatér-e valaha a politikába, így felelt: „A politikában soha ne mondd, hogy soha!”
Navracsics Tibor leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban mondta el a véleményét a Fidesz választási vereségének okairól, a párt jövőjéről és a magyar politikai helyzetről. Szerinte a problémák már jóval az Európai Néppártból (EPP) való kilépés előtt, 2014-ben kezdődtek, amikor Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Úgy véli, ez a konfliktus rontotta meg az ország viszonyát az unióval, de a valódi fordulópontot az EPP elhagyása jelentette.
„Sorsdöntő állomás volt az Európai Néppártból való kilépés. Aminek egy talán sokak által nem kalkulált belpolitikai következménye az lett, hogy elveszítettük a középosztályt” – mondta.
A politikus szerint a Fidesz és az EPP is eltávolodott a második világháború utáni kereszténydemokrata örökségtől, de úgy látja, ez a folyamat másként alakult volna, ha a Fidesz a pártcsaládban marad. „Ha a pártunk akkor marad, s ki sem zárják, mára a néppárt sem tudott volna olyan mértékben eltávolodni az alapvető értékeitől, és a Fidesz is sokkal inkább meg tudta volna tartani az európai kereszténydemokrata hagyományokon belüli politizálását” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
