HÍREK
A Rovatból

Ömlik a jég az égből, egyre több helyről érkeznek durva felvételek

Délelőtt az Alpokalján indult be a zivatarral, esővel érkező front, és sok helyen jeget is vitt magával.


A Bakonyban, a főváros környékén, a Jászságban és az Apokalján sem úsztuk meg jégeső nélkül a szombat délutánt. Bár kisebb számban, mint az elmúlt napokban, főként nyugaton és északon, valamint helyenként keleten is zivatarok kaptak erőre - írja az Időkép.

Szombaton az egyik legerősebb zivatarcella a Bakonyon söpört át, Eplényben ontotta magából a jeget, rövid idő alatt 30 milliméter csapadék zúdult a településre. A műsor már délelőtt elindult az Alpokalján, Sopront és Szombathelyet is zivatar mosta el, a vasi megyeszékhelyen szintén jégeső kísérte a vihar vonulását.

Fotó: Eplény, Balazspetraa / Időkép
Fotó: Jászfényszaru, Multisakal / Időkép
Fotó: Eplény, gupfika / Időkép

Még több felvétel ITT látható.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem költözött ki Novák Katalin a Béla király úti elnöki rezidenciából, hiába bukott bele a kegyelmi botrányba hónapokkal ezelőtt
Így viszont a márciusban hivatalba lépő Sulyok Tamás sem tud beköltözni.


Továbbra is Novák Katalin lakik a magyar köztársasági elnöknek járó rezidenciában, ezért Sulyok Tamás nem tudott beköltözni a Béla király úti villába - írja a 444.

Novák a kegyelmi ügy hatására február 10-én mondott le az államfői posztról. Utódjának Sulyok Tamást választották meg február 26-án, az egykori alkotmánybíró március 5-én vette át hivatalosan a tisztséget. Jogszabályilag neki kötelező lenne beköltözni a Béla király úti ingatlanba, az azonban még foglalt.

A 444 május végén meg is kereste Novák katalint, hogy mikor tervez kiköltözni onnan, választ azonban nem kaptak. Sulyok hivatalától viszont azt írták a lapnak:

„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök és családja ugyanabban az ingatlanban élnek, amely ingatlan már köztársasági elnök úr alkotmánybírósági elnöksége alatt is rezidenciául szolgált. Nincsen szükség több, más jellegű biztonsági intézkedésre, mintha a Béla király úti rezidenciában laknának.”

Írtak az Országgyűlés Hivatalának is, innen azonban mindössze annyit válaszoltak, hogy „Novák Katalin részéről az Országgyűlés Hivatalához nem érkezett lakásigénylésre vonatkozó kérelem.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Őrizetbe vették Óbuda alpolgármesterét a Magyar Nemzet szerint
Az ügyészség korábban azt közölte, hogy korrupciós bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást.


A hatóságok a kedd reggeli házkutatások során őrizetbe vették Czeglédy Gergő óbudai alpolgármestert - tudta meg a Magyar Nemzet. A lap szerint a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények kapcsán folytatott nyomozást.

Korábban a főügyészség azt közölte az MTI-vel, hogy

korrupciós bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást, amely ügyben jelenleg több helyszínen - köztük a III. kerületi önkormányzatnál - folynak eljárási cselekmények.

Részletesebb tájékoztatást szerdára ígértek az ügyben.

Az ügyészség már márciusban is tartott hasonló akciót, akkor azt közölték, hogy négy embert őrizetbe vettek.

A megalapozott gyanú szerint egy férfi a cégén keresztül 2021-ben szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött az óbudai önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A márciusi közleményük szerint a gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették és korrupciós célokra fordították.

A III. kerületi önkormányzat akkor azt közölte, hogy sem hivatali, sem önkormányzati, sem az intézményrendszerben dolgozó munkatársat nem érint az az eljárás,

amellyel kapcsolatban dokumentumokat és iratokat kért be a Központi Nyomozó Főügyészség az önkormányzattól.

„Önkormányzatunk minden egyes szerződése szabályos és valós teljesítésen alapul, ami kizárja a jogszerűtlenséget vagy a fiktivitást” - írta akkor a kerületi vezetés.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az EU-s fizetése felét jótékonysági célra ajánlja fel, fél év múlva újra szavaztat, maradjon-e
ÉLőben jelentkezett be Brüsszelből a TISZA Párt alelnöke. Szerinte nem hazugság, hogy végül is beül az EP-be, ez inkább alkalmazkodás a körülményekhez.


Felveszi az európai parlamenti mandátumát Magyar Péter, a fizetése felét azonban jótékonysági célra ajánlja fel - erről beszélt a TISZA Párt alelnöke Brüsszelből közvetített élő Facebook-bejelentkezésében. Az is kiderült, hogy fél év múlva újra megszavaztatja majd, hogy maradjon-e az EP-ben.

Magyar azt is hozzátette, hogy

ha az EP képviselőség a pártépítés, illetve a TISZA-közösség kárára megy, akkor le fog mondani a mandátumáról.

Kedden derül ki, hogy a TISZA Párt EP-képviselői csatlakoztak a néppárti képviselőcsoporthoz. Ennek kapcsán Magyar azt mondta, hogy ez „Magyarországon egy fontos nap”.

Arra is kitért: bár korábban többször elmondta, hogy nem megy ki Brüsszelbe, most mégis változott a helyzet. Mint mondta, az elmúlt három hónapját arra tette fel, hogy „lépésről lépésre visszavegyük a saját hazánkat”, és reméli, senki nem vitatja el tőle, hogy továbbra is ezen dolgozik. Ezt mérlegelve döntött úgy, hogy felveszi az EP-mandátumot. Azt is hozzátette:

mikor arról beszélt, hogy nem ül majd be az EP-be, akkor még nem gondolta, hogy a TISZÁ-nak ekkora sikere lesz. Így szerinte nem hazugság, hogy végül mégis kimegy Brüsszelbe, ez inkább alkalmazkodás a körülményekhez.

Azt is hangsúlyozta, hogy a mandátum nem öt évre szól, és látni akarja, hogy mennyi munkával és kint tartózkodással jár az EP-képviselőség. Bízik abban, hogy ez hozzájárul majd ahhoz, hogy a következő országgyűlésen a Tisza Párt fog győzni. Szerinte ha nem venné fel a mandátumot, akkor is sokat kéne külföldre utaznia, és ezt most megteheti az EP-n belül.

A fizetése felét azonban jótékonysági célra ajánlja majd fel, elsősorban családokat akarnak majd támogatni. Felkérte a többi magyar EP-képviselőt is, hogy ők is hasonlóan járjanak majd el.

Azt is hozzátette:

megérti, hogy kritikusak az emberek, de ő bebizonyítja majd, hogy „lehet ezt jól csinálni”.

Azt ígérte, hogy most már vége a „one man show-nak”, csapatmunka jön.

Az élő bejelentkezéséből az is kiderült, hogy nem fog kiköltözni Brüsszelbe, ingázni fog majd, mert „látta a rossz példákat és figyelembe vette azokat”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Továbbra sem felelnek meg a demokratikus követelményeknek a magyar választások egy civil jelentés szerint
Átláthatatlan kampányfinanszírozás, átrajzolt választókerületek, szavazatvásárlás, voksturizmus és a kormánypártok által leuralt kampány - többek között ezekről esik szó a Magyar civil választási jelentésben.


A magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik – derül ki a választásokkal foglalkozó hazai szervezetek közös jelentéséből. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi, közel ezer szavazatszámláló személyes tapasztalataira építve.

A 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy közös és magyar szervezetek által először végzett választási elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy

az elmúlt évtizedek rendszeres nemzetközi választási megfigyelői jelenléte, a nemzetközi demokratikus normákra és szerződéses kötelezettségekre hivatkozó ajánlások ellenére a magyarországi választások számos ponton továbbra sem felelnek meg a demokratikus követelményeknek.

Mint írják, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország.

A jelentés legfőbb megállapítása a következők:

  • A választási jogszabályok kizárólag a kormánypártok által megszavazott módosításának időzítése alkotmányos aggályokat vet fel.
  • A választási kampányt országos szinten a kormánypártok jelentős láthatósági fölénye jellemezte, amelyben jelentős volt az állami források aránya és harmadik szereplők résztvétele. Az állam és a kormánypártok összefonódása különösen nagy anyagi fölényt biztosított a kormánypártoknak, ami jelentősen torzította a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt.
  • Önkormányzati szinten is több településen volt megfigyelhető a helyi erőforrások bevonása a kampányba a regnáló vezetés javára, továbbá egyes településeken a választóknak anyagi juttatással vagy annak ígéretével a választási eljárásban való részvételre buzdítása.
  • A helyi, nemzetiségi és EP-választásokhoz kapcsolódó kampányköltéseknek nincs törvényi felső korlátja, és a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan.
  • A választási és szavazatszámláló bizottságokra egyaránt jellemző, hogy választott tagjaikat politikai testület választja meg, a tagok ki- és megválasztásának szempontjai nem átláthatóak.
  • Továbbra sincsenek biztosítva egyenlő feltételek a külföldön tartózkodó választók választójogának gyakorlására: a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak külképviseleteken, míg magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
  • Több településen bíróság állapította meg, hogy az önkormányzati egyéni választókerületek kialakítása jogsértően, gyanú szerint valamelyik félnek előnyt biztosító módon történt.
  • A szuverenitásvédelmi törvénnyel felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Büntető Törvénykönyvnek a választásokhoz kapcsolódó módosítása dermesztően hathat az alapvető jogaikat gyakorolni szándékozó polgárokra, civil szervezetekre és a médiára. Ez torzítja a demokratikus közéletet és közbeszédet.
  • A kormánypártok kommunikációja igen hangsúlyosan, szinte kizárólagosan jelent meg a kormánypárti médiumokban. A közösségi médiában kormánypárti hirdetők a teljes ellenzéki oldal sokszorosát, európai szinten is kimagasló összeget költöttek hirdetésekre úgy, hogy abban a magyar aktuálpolitikai eseményeket a Fidesz narratívája szerint keretezik.
  • Változatlanul fennálló jelenség a szavazatvásárlás, a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása és a voksturizmus. Továbbra is előfordul a szavazók szavazatszámláló bizottsági tagok általi befolyásolása, különösen a mozgóurnás szavazás során az idősotthonokban.
  • A magyar jogrendszerben az állampolgári választási megfigyelésre továbbra sincs jogi lehetőség. Az állampolgári választási megfigyelés tiltása egyrészt indokolatlan, másrészt a választásokba vetett közbizalmat gyengítheti.
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: