Olyan kevés intenzív terápiás szakápoló van, hogy kórházak válhatnak működésképtelenné a szakdolgozói kamara elnöke szerint

A Fehér Ház hivatalos honlapján csupán „lunch meetingként”, azaz ebédmegbeszélésként szerepel Orbán Viktor és Donald Trump november 7-i találkozója.

Szent-Iványi István volt európai parlamenti képviselő a Magyar Hangnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a „lunch meeting” a diplomáciai protokoll szerint a legalacsonyabb kategóriájú hivatalos találkozónak számít, amely nem minősül érdemi politikai egyeztetésnek, csupán egy szívélyes gesztusnak.

– fogalmazott Szent-Iványi.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán reagált Szent-Iványi következtetésére.

Így is történt. Erről is hosszan beszéltünk. Úgy látszik, hogy az amerikai félnek is fontos, hogy a háborúpárti kör ne értesüljön a békepárti szervezkedés terveiről, meg nekünk is” – írja posztjában.

Szent-Iványi István a két vezető tárgyalásának legfőbb témájáról is szót ejtett az interjúban. Orbán Viktor a találkozó után egyéves mentességről beszélt az orosz energiára vonatkozó amerikai szankciók alól, és egyfajta „pénzügyi védőpajzsot” is említett. Ennek a megállapodásnak a részletei és jogi formája azonban egyelőre nem ismertek, a Fehér Ház részéről hivatalos, jogi aktus formájában történő megerősítés még nem történt meg. Szent-Iványi szerint a november 21-én életbe lépő olajszankciók esetében a mentességhez nem elég egy szóbeli ígéret.

– tette hozzá a politikus.

A találkozóval szinte egy időben egy kétpárti szenátori csoport – republikánusok és demokraták részvételével – határozati javaslatot nyújtott be, amelyben sürgették Európát, és benne Magyarországot is, hogy számolja fel az orosz energiától való függőségét. A magyar fél a tárgyalásokon amerikai cseppfolyósítottgáz-vásárlást (LNG) és nukleáris együttműködést ajánlott, amelynek keretében a Paksi Atomerőmű amerikai Westinghouse-üzemanyagot használna a jövőben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vizit előtt energetikai, hadiipari és pénzügyi csomagról beszélt, a találkozót pedig magas szintű tárgyalásként keretezte.

A megbeszélés hátterében az áll, hogy 2025. november 21-én több olyan általános amerikai engedély is lejár, amely eddig lehetővé tette az orosz olajcégekkel kapcsolatos ügyletek rendezett lezárását. A magyar kormány álláspontja szerint az ország tengerpart nélküli, vezetékes ellátásra utalt, ezért a hirtelen leválás az orosz energiahordozókról aránytalan gazdasági károkat okozna. Ezzel szemben a kritikus amerikai és európai álláspont szerint a magyar energiafüggőség fenntartása az orosz háborús gépezetet finanszírozza, és gyengíti a szankciós rendszert.

Piros, "RENDKÍVÜLI" feliratú sáv villogott kedden az Origo címlapján és minden cikkén, amely az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közleményét közölte. A portál a hírt „Zelenszkij merényletet tervezett az oroszok ellen, segítsége is volt – ki nem találja, kicsoda” címmel közölte, és egy pillanatig sem vitatta a benne foglalt állításokat – írta a 444.hu.

A terv szerint a pilótáknak akár 3 millió dollárt is fizettek volna azért, hogy modern, orosz rakétákkal felszerelt repülőgépeikkel egy NATO-tagország területére repüljenek, ahol a gépeket lelőhették volna. Az FSZB szerint az akcióban a brit MI6 is segített az ukránoknak.

Más forrásokból kiderül, hogy az orosz titkosszolgálat az MI6 alatt a Bellingcat nevű, nyílt forrású oknyomozással foglalkozó szerkesztőséget érti, amelyet rendszeresen próbálnak titkosszolgálati kapcsolatokkal megvádolni.

Az FSZB azt állítja, egy Szergej Lugovszki nevű ember próbálta beszervezni a pilótákat, azonban ilyen nevű személy nem dolgozik a Bellingcatnél. A Reuters hírügynökség szintén beszámolt az FSZB-állásról, de hangsúlyozta, hogy az abban foglaltakat nem lehetett független forrásból megerősíteni.

Az orosz állami hírügynökségek, a RIA Novosztyi és a TASS további részleteket is közöltek az állítólagos tervről. Eszerint a gépet a romániai Konstanca melletti NATO-bázis környékére kellett volna irányítani, és felmerült a pilóta „kiiktatásának” terve is, például mérgezéssel vagy altatással.

A Bellingcatet Oroszországban 2022 óta „nemkívánatos szervezetként” tartják nyilván, ami magyarázza, hogy az orosz állami médiában rendszeresen titkosszolgálati kötődésű szereplőként hivatkoznak rá.

A Reuters beszámolója szerint az FSZB azt állította, hogy az eltérített géppel a romániai Konstanca városában lévő NATO-légibázis felé kellett volna repülni, ahol a légvédelem lelőhette volna. Az orosz állami televízió üzenetekről készült képeket és felvételeket is bemutatott egy férfiról, aki szerintük az ukrán és a brit hírszerzésnek dolgozott. Állításuk szerint a pénz mellett állampolgárságot is felajánlottak a pilótának. A hírügynökség megjegyzi, hogy nem tudta független forrásból ellenőrizni az orosz beszámolót.

Mivel a januári nyugdíjemelés óta

- közölte Zsigó Róbert. A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-en azt nyilatkozta, hogy a mostani nyugdíj-kiegészítést a novemberi nyugdíjakkal együtt szerdától utalják, illetve kézbesítik azoknak, akik nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ők mintegy 2,3 millióan vannak.

Zsigó arról is beszélt, hogy megszületett a döntés arról, hogy lépésről lépésre bevezetik a 14. havi nyugdíjat is.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a korábban megkapott 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt december 31-ig használhatják fel az idősek, eddig több mint 43 milliárd forint értékű utalványt váltottak be.

Szerinte a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 25 százalékkal emelkedett, a nyugdíjak összege pedig közel a duplájára nőtt, „minden eszközzel próbálunk segíteni az időseknek abban, hogy biztonságban, többek között anyagi biztonságban is éljenek” – közölte az államtitkár.

A Népszava azt írja, hogy a nyugdíjak most 65 százalékkal lennének magasabbak, ha a Fidesz-kormány nem vezette volna ki a svájci indexálást a 2010-es kormányváltás után. Akkor ugyanis felerészben a bérek növekedésével, fele részben az infláció mértékével emelték volna az ellátásokat. Katona Tamás közgazdász kiszámolta, hogy mit jelentene ez most:

Újabb Facebook-posztban bírálta a kormány amerikai megállapodását Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke szerint Orbán Viktor „hollywoodira maszkírozott amerikai meséjéről pár nap alatt kiderült, hogy egy valódi rémálom”. Úgy véli, a kormány a hazudozás után pár nappal már el is ismeri, hogy a miniszterelnök egy mentőcsomagért utazott Washingtonba.

A szuverenitást éjjel-nappal harsogó hatalom most maga ismerte el, hogy szüksége van egy amerikai nagybácsira, aki megmenti, miután 15 év alatt mintegy 20 ezer milliárd forintot loptak el a magyar emberektől” – írja a politikus.

Magyar Péter szerint Orbán Viktort nem érdeklik a következmények.

– fogalmazott bejegyzésében.

A TISZA Párt vezetője szerint a kormány Patyomkin-falut épít, és a világ pénzét költi propagandára és szatellitpártokra, hogy „elhazudja a valóságot a magyarok elől”. Posztját azzal zárta: „Nem fog sikerülni. Vége van, elvtársak.”

A vita alapját Orbán Viktor november 7-i washingtoni látogatása adja, ahol Donald Trumppal tárgyalt. A miniszterelnök ezt követően jelentette be, hogy az Egyesült Államokkal egy „pénzügyi védőpajzsban” állapodtak meg, amelynek részleteit a Fehér Ház egyelőre nem közölte. A magyar kormány a kommunikációjában hangsúlyozza, hogy a konstrukció nem mentőcsomag, hanem egy válsághelyzetben aktiválható védelem. A megállapodás kézzelfogható eleme, hogy Magyarország egy évre felmentést kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók alól, amiért cserébe több amerikai LNG vásárlását vállalta.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter később arról beszélt, hogy a védőpajzs egy dollár–forint swap-vonalból (az MNB és az amerikai fél közötti devizacsere-lehetőség), valamint különböző hitelkeretekből állhat. A miniszter úgy fogalmazott, „Magyarországnak is kell egy big brother, ha ez nem Brüsszel, akkor legyen Washington”, utalva arra, hogy a lépés a visszatartott uniós források pótlását és a spekulációs kockázatok kivédését is szolgálja. A TISZA Párt az egyeztetések átláthatatlanságát és az MNB függetlenségének lehetséges sérelmét kifogásolta.

A kormány időközben frissítette a költségvetési hiánycélokat: a korábbi 3,7 százalék helyett 2024 és 2026 között nagyjából 5 százalékos deficittel számolnak. Ez nominálisan 2025-ben 5055 milliárd, 2026-ban pedig 5445 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelent. A kabinet szerint az amerikai megállapodás a finanszírozási kockázatokat mérsékli egy olyan helyzetben, amikor az uniós források egy része továbbra is zárolva van.