Olyan sokba kerül a MÁV pályahasználati díja az emelkedett áramárak miatt, hogy a tehervonatok elkerülik Magyarországot – írja a 24.hu a 444 alapján. Konkrétan, ha Szerbiából kell rakományt szállítaniuk Szlovákiába, inkább Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián mennek körbe, mert úgy is olcsóbb, mint a rövidebb úton keresztül vágni nálunk.

A MÁV magas árainak több oka van

Nem éltek az EU kínálta lehetőséggel, hogy csökkentsék a pályahasználati díjat, ugyanis ezzel a bevételeik is csökkentek volna, és az államnak kellett volna kifizetnie a kiesést. Az EU a koronavírus-járvány miatt kínálta ezt a lehetőséget, még június 30-ig lehet élni vele.

A másik ok, hogy a MÁV nem kötött előszerződést villamos energiára, ahogy például a GYSEV. Tavaly 1 kWh áram 33-34 forint volt, idén viszont volt olyan hónap, amikor 170 forintba került. A GYSEV viszont rendelkezik olyan szerződéssel, aminek értelmében ők egész 2022-ben 42,7 forintért kapnak 1 kWh-t. A MÁV ezzel szemben kénytelen az aktuális, elég magas árat fizetni, ami miatt a a pályáik használata is drágább.

A 444 szerint ezek az okok állnak amögött is, hogy Homolya Róbert MÁV-vezért júniusban leváltották.

Korábban írtunk róla, hogy a földgázért az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetén augusztusban és szeptemberben 732,4 forintot, míg október és december között 752,5 forintot kell fizetni köbméterenként.

A Portfolio most rákérdezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) arra, hogy mi indokolja a két időszak közötti árkülönbözetet.

A hivatal indoklása szerint

Hozzátették: ahhoz, hogy a versenypiaci költségeket tükröző ár valóban a versenypiaci költségeket tükrözze és fedezetet adjon a földgázértékesítéshez kapcsolódóan indokoltan és alátámasztottan felmerült költségekre, szükséges, hogy a végfelhasználói árszint lekövesse a rendszerhasználati díjak változásait is.

„Ennek következményeként tehát az október 1-jei rendszerhasználatidíj-változással egyidejűleg a versenypiaci költségeket tükröző ár szintje is megváltozik a szolgáltatás nyújtásához szükséges rendszerhasználati költségek változásait követő mértékben” – fogalmaztak.

Több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy rendkívüli aszály sújtja az országot, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik.

Az Időkép most két műholdképet is közzétett, az egyiket egy évvel ezelőttről, a másikat pedig a mostani állapotról, amelyeken jól látszik, mennyivel szárazabb az idei év, látványosan kevesebb a zöld terület a tavalyi felvételhez képest.

Kedd este mi is beszámoltunk róla, hogy Semjén Zsolt a Facebookon büszkélkedett el vele: 60. születésnapja alkalmából áldásban részesítette Ferenc pápa. Ugyanakkor Perintfalvi Rita teológus későbbi posztjából és a Magyar Hang utánajárásából kiderült, hogy az apostoli áldás azonban valójában bárki által megrendelhető egy vatikáni honlapon, jelenleg 18 és 26 euró közötti összegért.

A Blikk megkeresésére a miniszterelnök-helyettes elmondta: nem fizetett az áldásért,

„Volt családi, baráti és KDNP-s köszöntés is. Kaptam egy könyvet, benne száz barát köszöntő írásával, I. Bartholomaiosz egyetemes konstantinápolyi patriarchától a magyar kormányfőig, Orbán Viktorig”

– adott számot születésnapi ajándékairól Semjén. Az áldásról elmondta:

Az ajándékot azóta is bekeretezve tartja a Karmelita kolostorban lévő irodájában.

Az Európai Unió (EU) utáni életre készülést sürgette csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, országgyűlési képviselője.

Az EU válságos helyzetében ez az egyetlen helyes, felelős politikai magatartás - mondta, a magyar önrendelkezés és önellátás erősítését sürgetve. Azt hangsúlyozta, Magyarország az unió "nettó ráfizetője", hiszen miközben az uniós források a hazai GDP négy százalékát teszik ki, addig hét százaléknyi az az arány, amit a multinacionális cégek profitként visznek ki az országból.

Arról beszélt:

A Mi Hazánk politikusa azzal is érvelt: az Oroszország elleni embargó évek óta súlyos károkat okoz a hazai mezőgazdaságnak, most pedig olyan súlyos válság fenyegeti az EU-t, hogy felmerült annak veszélye, hogy a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással energiahordozóikat.

Tagok legyünk, vagy szabadok, ez most a kérdés, és egyre többen érzik úgy, hogy az EU inkább gyarmatosít és kihasznál minket, a belügyeinkbe is egyre jobban beleavatkozik, nemzeti önrendelkezésünket felszámolja, a nemzetek Európája helyett egy Európai Egyesült Államokká gyúrva össze az országokat - fogalmazott Novák Előd.