Olyan brutálisan ég az Amazonas vidéke, hogy már az űrből is jól látszik

Ahogy vasárnap este mi is megírtuk, a vártnál nagyobb előnnyel, viszonylag simán nyerte Nicușor Dan a romániai elnökválasztást. A centrista, Európa-párti jelölt elsősorban Székelyföldön vert nagyot a szélsőjobb jelöltjére, az Orbán Viktor által is támogatott George Simionra.

Az éppen Nagyváradra gyalogló Magyar Péter is kommentálta a választás eredményét. Mint Facebook-bejegyzésében írta:

Hozzátette: „A magyar miniszterelnök alig egy hete szembeköpte és elárulta az erdélyi magyar testvéreinket. Orbán azt a nyíltan magyargyűlölő Simiont támogatta, aki 2019-ben magyar sírokon ugrált és összetörte az uzvölgyi temető székelykapuját.”

– írta a Tisza Párt elnöke.

Megjegyezte azt is: „Együtt örülünk az erdélyi magyarsággal. Jövő szombaton érkezik Nagyváradra az egymillió lépés a békéért és a nemzeti összefogásért menet.”

Hatalmas fölénnyel nyert Vadász Sándor Hajdúhadház 2-es számú választókerületében. Az Élhetőbb Hajdúhadházért Egyesület jelöltje a voksok 70,62 százalékát szerezte meg az időközi választáson. A Fidesz színeiben induló Batta-Lakatos Judit csak 29,38 százalékot kapott.

A választást azért kellett kiírni, mert Vadász Sándor februárban elvesztette a mandátumát. Ennek oka egy több mint két hónapon át fennálló köztartozás volt, amit egy adminisztrációs hiba okozott. Bár már korábban befizette a tartozást, a hivatalos határozat késett, ezért a testület nem fogadta el az igazolását - írta a 24.hu.

Batta-Lakatos Judit új arcként jelent meg a politikai színtéren. Korábbi adományozói tevékenységére és tetteire építette a kampányát, „amit a Fidesz országos politikusai is támogattak”.

A Telex szerint Vadász Sándor tavaly 54,5 százalékkal nyert ugyanebben a körzetben. Akkor a Mi Hazánk is indított jelöltet, aki közel 15 százalékot kapott. Most viszont már 70 százalék felett támogatták Vadászt, miközben a Fideszre leadott szavazatok aránya alig változott, pedig ezúttal csak ketten indultak.

A testületben ettől függetlenül a Fidesz továbbra is kényelmes többségben van.

Suha György 13 hónap után térhetett haza a családjához. Az egykori rendőrségi szóvivő és diplomata 80 millió forintos óvadékkal szabadult a börtönből, ahol angolt tanított, nyelveket tanult és fordított. Mint mondta, a Venyige utcai intézetben a rabok politikai fogolyként tekintettek rá, és ennek megfelelően tisztelték is.

– mondta a Blikknek adott interjúban. Egy ideig magánzárkában volt, máskor az óbudai önkormányzat korrupciós ügyének gyanúsítottjaival osztozott a cellán. Elmondása szerint az őrök többsége emberségesen viselkedett, de maga a rendszer és a körülmények szerinte rettenetesek voltak.

Suha azt állítja, hogy egyetlen ember – B. János – vallomása alapján indult ellene az eljárás. B. János Burundi képviseletében dolgozott Bécsben, és Sierra Leonét képviselte konzulként Magyarországon. Suha szerint ez ellentétes volt a nemzetközi diplomáciai elvekkel, és mivel neki kellett közölnie a visszahívását, emiatt került célkeresztbe.

„Úgy tudom, az amerikaiak dolgoztak rá, mert kiderült, szlovén és német polgároknak kínált pénzért konzuli mentességet” – mondta Suha. Hozzátette, hogy B. Jánost végül Ausztriából hozták Magyarországra az amerikai és a magyar hírszerzés közreműködésével.

Suha úgy tudja, B. János vádalkut kötött, és az ő neve is bekerülhetett ebbe. A Blikk információi szerint a diplomata ezzel négy évre csökkentette büntetését, amelyből egy évet már letöltött, és még egy évet kell rács mögött töltenie, mielőtt kedvezménnyel szabadulhat.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Suha közreműködött diplomata konzuli címek kijárásában, és pénzt is elfogadott ezért. A hatóság befolyással üzérkedéssel és vesztegetéssel gyanúsítja, ami kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

„Nyolc pontban gyanúsítottak meg, nyolc tanút hallgattak meg, de senki nem tudott semmit a vádpontokról, nincs bizonyíték, sem tárgyi, sem személyi” – mondta. Állítása szerint az első fél évben senki nem szólt hozzá, és abban bíztak, hogy előbb-utóbb megtörik.

„A vádhatóság olyan, hogy végigviszi, amit kitalált, majd a bíróság a tárgyaláson mérlegeli, melyik bizonyíték értékelhető, de amíg odáig jut az ügy, az ügyészség feltételezése a mérvadó” – tette hozzá.

Suha szerint soha nem volt korrupt, és minden vádat visszautasít.

– nyilatkozta.

Korábban Afrika-szakértőként dolgozott tiszteletbeli konzulként, majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa lett Szijjártó Péter alatt. Bár korábban azt mondta, hogy letartóztatásának hátterében a kormány csádi katonai missziójával kapcsolatos kritikája is állhat, erről most nem beszélt.

Mint mondta, nincs benne harag.

Május 18-án Lengyelországban is az urnákhoz járultak az emberek, ők is elnököt választottak, mint Romániában, csak ott egyelőre az első fordulót rendezték meg. Egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, így két hét múlva második forduló jön.

A TV24 megbízásából az Ipsos készített exit pollt, ami szerint Rafał Trzaskowski 30,8 százalékot kapott, Karol Nawrocki pedig 29,1 százalékot. A választás előtt készült közvélemény-kutatások is szoros versenyt jósoltak, de a különbség végül még kisebb lett, mint várták. A Politico például 5 százalékos különbséget jósolt Trzaskowski javára - írta a Gazeta Wyborcza.

A közvélemény-kutatások szerint a két vezető jelölt együtt a szavazatok eddigi legalacsonyabb arányát érte el az 1990-es első elnökválasztás óta.

„Az emberek belefáradtak ebbe a kétpárti harcba. Valójában már húsz éve ugyanaz a csata zajlik, csak más-más szereplőkkel Tusk és Kaczyński helyett” – mondta Aleks Szczerbiak, a Sussexi Egyetem politológusa a Guardiannek.

Lengyelországban az elnök nemcsak reprezentál, hanem politikai szerepe is van. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és a kormányt, vétójoga van, és befolyása van az ország külpolitikájára is.

Trzaskowski a jelenlegi varsói polgármester, akit a Donald Tusk vezette jobbközép koalíciós kormány támogat. Ez a kormány 2023 vége óta van hatalmon. Nawrocki történész, függetlenként indult, de a Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatja, amely 2015 és 2023 között vezette az országot.

A Trzaskowskit támogató Polgári Koalíció (KO) egy bal- és jobboldali pártokból álló szövetség, amelyet az előző kormány elleni közös fellépés tart össze.

Sok választó csalódott a kormány lassú haladása miatt, amely a reformokat a köztársasági elnök vétójogának árnyékában próbálta véghezvinni.

– mondta Ben Stanley, a varsói SWPS Egyetem politológusa.

„Kérdés, hogy a szavazók megerősítik-e a 2023-as döntésüket, vagy a reformok lassúsága miatt más irányt keresnek” – tette hozzá.

Trzaskowski főként a városi, Nawrocki pedig inkább a vidéki szavazók körében népszerű. Mindketten Amerika- és ukránbarát politikusok.

A harmadik helyen Sławomir Mentzen végzett 15,4 százalékkal. Ő a szélsőjobb jelöltje volt, és megosztotta a jobboldali szavazókat.

Mentzen korábban átmenetileg megközelítette Nawrocki második helyét, de végül leszorult mögé. A radikális jobboldali, rendszerellenes vezetőként ismert politikus még így is a harmadik lett.

A baloldalon Adrian Zandberg, a Razem párt vezetője, valamint Magdalena Biejat, az Új Baloldal képviselője küzdött a negyedik–hatodik helyezésért. Ez lehet a baloldal legerősebb eredménye elnökválasztáson 2010 óta.

- írta a Guardian.

A történész azt állítja, hogy egy korábbi washingtoni találkozón Donald Trump támogatásáról biztosította őt.

A leköszönő államfő, Andrzej Duda szoros szövetségese volt az előző PiS-kormánynak, és ellenezte az új kormány által tervezett változtatásokat, többek között visszatartotta bizonyos nagyköveti kinevezéseket.

Az új elnök augusztusban lép hivatalba. A második fordulót június 1-jén tartják.