HÍREK

Olyan beszédet mondott Putyin, hogy azt bármelyik szovjet vezető megirigyelhette volna

Az orosz elnök a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus „felbujtóinak és uszítóinak” nevezte, hasonlóképp, ahogy 1956-ban a magyar forradalom idején a szovjetek.

MTI, fotó: MTI/AP/Szputnyik/Gavriil Grigorov - szmo.hu
2023. március 26.

Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Rosszija 1 televízió "Moszkva. Kreml. Putyin" című vasárnapi műsorának nyilatkozva,

"Van közöttünk haditechnikai együttműködés (Kínával), nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. (...) Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség"

- mondta Putyin.

Az orosz elnök, meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben "új tengelyeket épít", hasonlóan ahhoz, ahogy azt "Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán" tette a 30-as években. Nehezményezte a "globális NATO" létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit-japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok "maga alatt vágja a fát" azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is.

Putyin szerint "nem a szkeptikusok, hanem az irigyek" állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság függősége sokkal nagyobb Kínától, mint az oroszé.

Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején - a kandallónál, tea mellett a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során - részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.

Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus "felbujtóinak és uszítóinak" nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es "fegyveres alkotmányellenes puccs" indította el.

"Meg kellett védenünk a Krím lakosságát, és végül valamilyen formában támogatást kellett nyújtanunk a Donyec-medencének is" - mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat "a vörös, sőt a bordó vonalat is átlépi" azzal, hogy fegyvert szállít "a kijevi rezsimnek".

Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy "olykor sikerül, olykor nem", hozzátéve, hogy "senkinek ne legyen kétsége afelől", hogy Moszkva nem fogla a szállításokat "közönyösen, ölbe tett kézzel" szemlélni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz-kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedékkel rendelkezik.

"Egyelőre nem vetjük be őket" - mondta.

Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.

"Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a (páncéltörésre használt) szegényített urániumlövedék (.) magjából mégis úgynevezett sugárzó port keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik" - mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt. Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.

Putyin szombaton bejelentette, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel. Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén.

Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek. Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.

Putyin arról is szólt, hogy amíg a szövetségesei 420-440 harckocsit fognak leszállítani Ukrajnának, addig az orosz hadiipar több mint 1600 új ilyen eszközt fog gyártani. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg tankjainak száma összességében háromszorosan fogja meghaladni az ukránét.

Az orosz elnök kommentálta 17 uniós ország és Norvégia megállapodását is, amelynek alapján a következő 12 hónapban egymillió tüzérségi lőszert szállítanak le Ukrajnának. Elmondta, hogy a gyorsan bővülő orosz hadiipar ugyanezen időszak alatt háromszor annyit lesz képes előállítani.

Putyin szerint amíg az Egyesült Államok havonta 14-15 ezer lövedéket gyárt, addig az ukrán fegyveres erők a konfliktus során naponta akár 5 ezer lövedéket is felhasználnak.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hegyoldalnak csapódott egy orosz katonai gép a Krímben, 29-en meghaltak

Egy Antonov An-26 típusú gép a Krím félsziget hegyvidéki részén, Bahcsiszaraj térségében zuhant le. Az orosz Nyomozó Bizottság a repülési szabályok megsértése miatt indított eljárást.

KÉK HÍREK

Megtalálták Borbás Marcsi januárban eltűnt munkatársának holttestét

A rendőrség megerősítette, hogy megtalálták a Gasztroangyal című műsor stábtagjának maradványait. A 36 éves férfi január végén tűnt el, ruháit Leányfalu közelében, a Duna-parton találták meg.

KULT

„Pjotr és én barátok vagyunk” – dalt írt a Carson Coma Szijjártóról és Lavrovról

A Carson Coma a Peti és én című slágerét dolgozta át a magyar és orosz külügyminiszter kapcsolatáról. A Pjotr és én című új verzióban a kémkedési ügyben emlegetett Gundalf is felbukkan.

Címlapról ajánljuk

HÍREK

Nyilvánosan megtagadta Szijjártó Pétert a volt egyetemi tanára

Békési László, a Corvinus Egyetem korábbi oktatója nyílt levélben közölte, hogy nem tekinti többé tanítványának a külügyminisztert. Azt írja, Szijjártó Péter tudatosan és rosszindulatúan megy szembe az egyetemen tanult elvekkel.

Maier Vilmos, fotó: Facebook/Szijjártó Péter - szmo.hu
2026. április 01.

Nyílt levélben tagadta meg egykori tanítványát, Szijjártó Pétert a Corvinus Egyetem volt oktatója. Békési László a Facebookon azt írja, hónapok óta gondolkodott a nyilatkozaton, de most jött el a pont, ahol már nem tudta tovább halogatni, mert élete legnagyobb csalódásáról van szó.

Békési felidézi, hogy a Corvinus Egyetemen (akkori nevén Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen) heti hat órában tanított társadalom- és politikai földrajzot a jelenlegi külügyminiszternek, aki szerinte nagyon rendes, szorgalmas diák volt. Az egyetemi órákon arról tanultak, hogy a posztmodern világban a hatalmas, rugalmatlan vállalatok helyett a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni. „Beszéltünk telephelyelméletekről, például, hogy hova nem szabad üzemet telepíteni, illetve, hogy a területfejlesztés célja nem a vállalatok kiszolgálása, hanem a lakosság életkörülményeinek javítása és a regionális különbségek csökkentése” – írja a volt oktató.

A politikai földrajz keretében szó esett geopolitikáról is.

„Tanultunk arról, hogy ütközőzónában élünk és amikor Oroszország határossá válik, vált térségünkkel, akkor abból mindig egyensúlyfelborulás és súlyos háborúk származtak.”

A volt tanár hozzáteszi, hogy az orosz területi gondolkodásról és identitásról szóló tárgyát Szijjártó még nem hallgathatta, pedig abban Békési állítása szerint már húsz éve megjósolta Oroszország várható terjeszkedését.

A volt oktató úgy véli, ha valaki egyetemen sajátít el dolgokat, majd tudatosan az ellenkezőjét teszi, az bűn.

„Ha valamit egyetemen sajátítottunk el, majd tudatosan, rosszindulatúan, prostituálódva, szisztematikusan az ellenkező irányba visszük a dolgokat, az bűn. Vannak dolgok, amit egy értelmiségi nem tesz meg, mert nem tehet meg. Vannak dolgok, amit egy becsületes ember nem tesz meg, mert nem tehet meg” – fogalmazott, majd közölte döntését:

„Mindezeket átgondolva úgy döntöttem, hogy Szijjártó Urat, mint egykori tanítványomat megtagadom.”

Békési László posztja végén megemlíti, hogy nyolc éve lépett ki a Corvinusról, és reméli, hogy volt kollégái között is van olyan, aki szerint a „Szijjártó-féle tudatos ámokfutás” óriási károkat okozott.

Az oktató azután tagadta meg a jelenlegi külügyminisztert, hogy kedden oknyomozó portálok nyilvánosságra hoztak egy hangfelvételt, amin Szijjártó Péter az orosz külügyminiszterrel egyeztet telefonon az uniós szankciós listákról.

Kapcsolódó

Donald Tusk: Orbán és Szijjártó már rég elhagyták Európát

A lengyel miniszterelnök azután tette közzé véleményét az X-en, hogy újabb hangfelvételek jelentek meg Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről. A kiszivárgott anyagok szerint a magyar külügyminiszter segítséget ígért orosz szereplők uniós szankciós listáról való levételéhez.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Holtan találták meg a márciusban eltűnt maglódi apát

A férfi felesége a közösségi médiában jelentette be férje halálhírét. Bejegyzésében arra kérte a nyilvánosságot, hogy a gyermekeikre való tekintettel ne firtassák a történteket.

KÉK HÍREK

17 millió forintja bánta egy magyar nyugdíjasnak, hogy elhitte, a Szulejmán sztárja írt neki

Egy magát Burak Özçivit török színésznek kiadó csaló összesen 43 ezer eurót csalt ki egy magyar nőtől. Az asszony a megtakarításain felül barátaitól is kért kölcsön a befizetésekhez.

KÉK HÍREK

Több mint 11 ezer vesztegetési ügy miatt emeltek vádat 50 határrendész és 3 civil ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a vádlottak az ártándi és nagykereki határátkelőkhöz kapcsolódó ügyben szerepelnek, a nyomozás még 2022 áprilisában indult. A vádirat alapján a rendőrök egy része rendszeresen és összehangoltan vett részt a korrupciós cselekményekben.

HÍREK

Újabb 35 milliárdot tett az állam Tiborczék magántőkealapjába

A Gránit Alapkezelő által kezelt Andezit Magántőkealap kapta a befektetést a Baross Gábor Tőkeprogram zöld pilléréből. A pénzmozgás részletei egy bírósági eljárás után derültek ki.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

Egy bírósági per során derült ki, hogy Tiborcz István egyik érdekeltsége, az Andezit Magántőkealap újabb 35 milliárd forint állami forráshoz jutott a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A Transparency International Magyarország által indított közérdekű adatigénylési perben került napvilágra az is, hogy a befektetésről döntő testületben olyan személy is ült, aki korábban a miniszterelnök vejének cégét, a kedvezményezett alapot kezelő Gránit Alapkezelőt vezette.

A korrupcióellenes szervezet azért fordult bírósághoz, mert az állami hátterű MFB Invest Zrt. nem adta ki a Baross Gábor Tőkeprogram későbbi, kevésbé átlátható szakaszában odaítélt befektetések részleteit.

Az első fokon megnyert per tárgyalásán ismertették, hogy az Andezit Magántőkealap a program Zöld Alapok alprogramja keretében kapta meg a 35 milliárdos állami tőkeinjekciót.

A befektetéshez 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulás is kellett, amit a Főnix Magántőkealapon keresztül egy szintén Tiborcz Istvánhoz kötődő energetikai vállalat, az Alteo Nyrt. biztosított 15 milliárd forintos kötelezettségvállalással. Az Andezit Magántőkealapot a Magyar Nemzeti Bank tavaly augusztusban vette nyilvántartásba.

A bíróságon bemutatott dokumentumok szerint a befektetésről az MFB csoport igazgatósága 2023. november 29-én hozhatott döntést.

A döntéshozók között volt Benczédi Balázs is, aki 2023 februárjáig a később Gránit nevet felvevő Diófa Alapkezelő vezérigazgatója volt, 2023 májusától tavaly májusig pedig az MFB Zrt. igazgatóságában töltött be pozíciót.

A jelenlegi magyarországi szabályozás nem korlátozza az úgynevezett forgóajtó-jelenséget, vagyis azt, hogy valaki a magánszférából szinte azonnal átüljön egy olyan állami döntéshozói székbe, ahol korábbi munkaadójának kedvezhet.

A Baross Gábor Tőkeprogramot 2023 márciusában hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding 600 milliárd forintos keretösszeggel. A program hivatalos leírása szerint célja „a gazdaság élénkítését, a magyar gazdaság növekedési pályára állítását, a beruházási aktivitás növelését, a versenyképesség növelését, a munkahelyek védelmét, az energiahatékonyság javítását, zöldfejlesztések realizálását hivatott szolgálni, sikeresen működő piaci alapkezelők közreműködésével.” Míg a program elején 164 milliárd forintot nyílt pályázaton osztottak ki, a később létrehozott Zöld Alapok és Gazdaságélénkítő pillérek esetében már nem hirdettek pályázatot, és a kedvezményezettek listáját, valamint a befektetések feltételeit is titkolták – írta a 24.hu.

A Transparency International korábbi, Közpénzek és magánhasznok című tanulmánya szerint az MFB csoport által magántőkealapokba fektetett mintegy 740 milliárd forintból 2024 végéig 146 milliárd forint a Gránit Alapkezelő által menedzselt alapokhoz került.

Az összes hozzájárulás mintegy ötödét egyetlen, a miniszterelnök vejének tulajdonában álló alapkezelő kapta, amihez most az Andezit Magántőkealap 35 milliárdos befektetése is hozzáadódott.

Nem nyilvános, hogy az állam milyen hozamelvárások és kockázatmegosztási feltételek mellett szállt be az alapba, és az sem ismert, hogy az MFB belső eljárásrendje alapján Benczédi Balázs részt vett-e a döntésben, vagy kizárta-e magát az eljárásból.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Súlyos autóbalesetet szenvedett Oszter Alexandra 16 éves fia, mentőhelikopterrel vitték kórházba

Egy személyautó és egy tehergépkocsi ütközött össze a 2-es főúton, a baleset egyetlen súlyos sérültje Oszter Sándor unokája. A 16 éves fiút három és fél órán át műtötték, majd két napot az intenzív osztályon töltött.

KÉK HÍREK

Fordulat Gálvölgyi János ügyében: Négy mentésirányítót gyanúsít a rendőrség

Lassan három évvel azután, hogy Gálvölgyi Jánoshoz nem küldtek mentőt, a rendőrség négy embert gyanúsítottként hallgatott ki. A gyanú foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, vagyis azt vizsgálják, hogy a munkájuk során elkövetett mulasztással sodorták-e életveszélybe a színészt – számolt be róla kedd este az RTL Híradó.

KÉK HÍREK

„Miattad lesz jövőm, és lesznek gyerekeim” – Videón a mentés: Elsodorta a víz, majd egy 21 méteres sziklafalon rekedt egy nő San Franciscóban a Csendes-óceán partján

A helyi tűzoltóság egyik munkatársa kötélen ereszkedett le hozzá. Végül egy speciális hám segítségével biztonságban felhúzták a bajba jutott nőt, aki a megmentőjét megölelve mondott köszönetet neki.

HÍREK

Nézőpont: Hadházy nyerhet Zuglóban, Budapesten és a nagyvárosokban a Tisza az esélyes

A kormányközeli Nézőpont Intézet mandátumbecslése szerint a kormánypártok 66, a Tisza Párt 39 egyéni körzetet nyerhet. A kutatás alapján a Fidesz a községekben, a Tisza Párt pedig a megyeszékhelyeken erős.

DKA – Fotó: Nagy Bogi/SZMO - szmo.hu
2026. április 01.

A Fidesz a vidéki, kisvárosias körzetekben, a Tisza Párt a nagyvárosokban erősebb – ez a kép rajzolódik ki a Nézőpont Intézet mandátumbecsléséből. A kormányközeli intézet kedden már közzétette, hogy méréseik szerint a 106 egyéni választókerületből 66-ban a kormánypártok, 39-ben a Tisza Párt jelöltjei győzhetnek, egy körzetben pedig egy "Tisza-közeli független jelölt" áll nyerésre. Szerdán nyilvánosságra hozott kutatásukból kiderül, hogy ez a jelölt nem más, mint

Hadházy Ákos, aki a Nézőpont szerint legyőzheti ellenfeleit Budapest 6. számú választókerületében, azaz Zuglóban.

Az intézet térképen jelölte, hogy pontosan mely választókerületekben jósolnak Fidesz-, illetve Tisza-győzelmet.

A kutatás alapján a Fidesz jelöltjei nem valószínű, hogy a budapesti választókerületekben nyerni tudnak, és Pest vármegye 14 körzetéből is csupán 6-ban számíthatnak győzelemre.

A kormánypártok elsősorban a kisvárosok és községek által dominált választókerületekben diadalmaskodhatnak, míg a Tisza Párt jelöltjei Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett, valamint Nyíregyháza és Győr egyes részein esélyesebbek.

Az elemzés szerint Békés, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Vas és Zala vármegyék összes választókerületében Fidesz-győzelem várható. Szintén erős a kormánypárti pozíció Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér vármegyékben, ahol egy-egy kivétellel mindenhol fideszes jelölt végezhet az élen.

A Nézőpont Intézet közlése szerint a választókerületek besorolásához három eljárást alkalmaztak. Figyelembe vették a választástörténeti és országos listás adatokat, emellett idén 30 választókerületben önálló felmérést is készítettek. Az intézet ugyanakkor jelezte, hogy a besorolás nem végleges, mivel a helyi ügyek és a kutatás óta eltelt idő is befolyásolhatja a végeredményt, de a becslés ettől függetlenül alkalmas a legvalószínűbb győztes előrejelzésére.

Kapcsolódó

21 Kutatóközpont: már 900 ezerrel több szavazója van a Tiszának, mint a Fidesznek

A 21 Kutatóközpont március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Veszélybe került a pénisze a szúnyogok miatt, és 22 év után hagyta ott a feleségét egy fiatalabb színésznőért – 45 dolog, amit nem tudtál az 55 éves Ewan McGregorról

Danny Boyle rendező tette sztárrá, mégsem állt vele szóba 10 évig, annyira megsértődött, amiért Leonardo DiCapriónak adta A part főszerepét. Hasonló érdekességek következnek…

KÉK HÍREK

„Két bátor léleknek köszönhetem az életemet” – A Dancing with the Stars táncosa szerint a két elhunyt pilótának köszönheti, hogy túlélte a LaGuardia-i repülőgép-balesetet

Charlotte Jørgensen, a Dancing with the Stars profi táncosa is az Air Canada 8646-os járatának fedélzetén utazott. A New York-i balesetben a gép két pilótája meghalt, és 39 embert szállítottak kórházba.

KULT

Nagyon rossz előérzetem van – a hetedik részig érdemes türelmesnek lenni az új netflixes rémálom-horrorsorozattal!

Egy menyasszony rémálma, egy furcsa család és egyre nyomasztóbb a légkör. Minden adott egy erős horrorhoz. Mégis, a sorozat hosszú epizódokon át alig halad előre, mintha direkt húzná az időt. Aztán hirtelen magához tér, és amit kapunk, azt igencsak megköszönjük!

HÍREK

Molnár Áron nyílt levélben üzent a filmjét betiltó kispesti iskolaigazgatónak

A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója egy levélben indokolta a filmvetítés letiltását. Erre a közleményre válaszolt Molnár Áron egy éles hangvételű, nyilvános írásban a közösségi oldalán.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

Újabb fejezethez érkezett a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban betiltott film ügye: Molnár Áron nyílt levélben bírálta az iskola igazgatójának döntését, cenzúrát emlegetve és a diákok szabadságára hivatkozva. Az intézményvezető ezzel szemben a diákok védelmével és szakmai felelősséggel indokolja, miért halasztotta el az Itt érzem magam otthon című film vetítését.

Tömpe László, a gimnázium igazgatója a Telexnek írt levelében védte meg a döntését. Ebben úgy fogalmazott: „Felelős vagyok azért, hogy a napi politikai küzdelmektől távol tartsam a diákokat, különösen egy ilyen felfokozott időszakban. Ezért kértem a filmklub vezetőjét, hogy ebben az időszakban ne vetítse le a filmet, természetesen ezt később pótolhatja.” Hozzátette, a külső reakciók megerősítették abban, hogy helyesen cselekedett. „Látva és tapasztalva az iskolán kívüli szereplők gyűlölködő reakcióját, jó döntést hoztam” – írta.

Kapcsolódó

„A cenzúra soha nem látott méreteket ölt” – letiltották Molnár Áronék filmjét egy kispesti gimnáziumban

A kispesti gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon vetítését. Szarka Judit tanár vitatja, a főszereplők külön vetítésre hívják a diákokat. Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált.

Erre a levélre reagált Molnár Áron a közösségi oldalán reagált, nem rejtve véka alá a véleményét. A színész szerint az igazgató úgy tiltotta be a filmet, hogy nem is látta, csupán a kritikákra hagyatkozott.

„Megmondom, szerintem mi az aktuálpolitika: korlátozni a diákok szabadságát! A művészet mindig pártpolitika felett áll, ahogy sajnos Ön nem. A cenzúrája tökéletes példa arra, hogy miért kell leváltani ezt a rendszert”

– fogalmazott Molnár. A színész az igazgatónak címezve többek között azt a kérdést is feltette: „Melyikünk lázít az oroszok által megtámadott Ukrajna ellen? Melyikünk hívja a vele egyet nem értőket poloskáknak? Melyikünk mérgezi háborús pszichózissal a gyerekeket?” Molnár szerint az igazgató döntése pártpolitikai érdekeket szolgál, míg a filmjük a művészet szabadságát képviseli. Levelét azzal zárta:

„Én az Ön szabadságáért is harcolok, ha nem is értünk egyet pártpolitikailag. A rendszerváltás mindenkinek jár.”

A konfliktus azzal kezdődött, hogy a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon című film vetítését az iskolában. A filmet a rendező, Holtai Gábor mutatta volna be a saját laptopjáról, amit egy közös elemzés követett volna. A tiltás hírére a film főszereplői, Molnár Áron és Lovas Rozi egy videóban „szégyennek” nevezték a döntést, és egy általuk szervezett privát vetítésre hívták meg a diákokat. Molnár a nyílt levelében azt is megemlítette, hogy az alkotást az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tananyaggá tették.