A szuverenitásvédelmi nemzeti konzultáció kitöltésére biztató emaileket küldött a Kormányzati Tájékoztatási Központ a koronavírus elleni védőoltáshoz megadott email címekre - írja a HVG.
„Már az interneten is ki lehet tölteni a szuverenitásunk védelméről szóló konzultációs kérdőívet. Olyan kérdésekről van szó, amelyek alapvetően befolyásolják hazánk gazdaságát és biztonságát”
- ezzel indul az a levél, amelyet a lap egyik olvasója kapott. Ebben többek között azt írják, hogy „Brüsszelben úgy döntöttek, hogy elindítják a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával”, illetve, hogy „továbbra is azt akarják, hogy járuljunk hozzá a háború finanszírozásához”.
„Ők nem kérdezték meg ezekről az embereket, de a magyar kormány megteszi. Kérjük, mondja el Ön is véleményét, erre most már az interneten is van lehetőség” - biztatnak az üzenetben.
Eközben egyre több szakértő figyelmeztet az újból fellángoló járványra. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója például azt mondta, hogy
ugrásszerűen megnőtt a Covid-19-ben szenvedők száma Magyarországon, és az emberek nem védekeznek kellő mértékben a járvánnyal szemben.
Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos pedig arról beszélt, hogy nagyon erős járványt kap Magyarország a következő hetekben.
A szuverenitásvédelmi nemzeti konzultáció kitöltésére biztató emaileket küldött a Kormányzati Tájékoztatási Központ a koronavírus elleni védőoltáshoz megadott email címekre - írja a HVG.
„Már az interneten is ki lehet tölteni a szuverenitásunk védelméről szóló konzultációs kérdőívet. Olyan kérdésekről van szó, amelyek alapvetően befolyásolják hazánk gazdaságát és biztonságát”
- ezzel indul az a levél, amelyet a lap egyik olvasója kapott. Ebben többek között azt írják, hogy „Brüsszelben úgy döntöttek, hogy elindítják a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával”, illetve, hogy „továbbra is azt akarják, hogy járuljunk hozzá a háború finanszírozásához”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.
Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.
- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,
és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.
A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.
Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.
A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.
Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.
- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,
és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.
Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.
„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.
Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.
Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.
„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.
A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.
Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy
a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik
Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.
A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.
„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.
Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”
A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.
Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.
Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.
A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.
„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.
Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy új szuperhatóságról beszélt, ami NER-cégeket vehet állami kontroll alá
A miniszterelnök az ATV-ben mutatta be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal terveit. A szuperhatóság állami kontroll alá vonhatja azokat a cégeket, amelyek bevételének 75%-a közpénzből származik.
Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a parlamentben bejelentett „Tisztító tűzművelet” nevű reformcsomagról. A miniszterelnök a bejelentés napját történelminek nevezte, és a partraszálláshoz hasonlította. „Ez a tisztítótűzművelet, ahogy nevezzük, és azt is mondtuk a mai napra, hogy ez a partra szállás, ez a D-Day” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy ilyen nap sikere kulcsfontosságú, mert ha az nem rendelkezik támogatottsággal, utána nagyon nehéz. Elmondása szerint éppen ezért kérte a társadalom segítségét, és örül annak, hogy a 17. alaptörvény-módosításra már több ezer észrevétel érkezett.
A politikus szerint a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre nagyon jó ötletek érkeznek.
Példaként említette, hogy sokan a 12 éves képviselői mandátummaximumot 8 évre csökkentenék, vagy hogy az Alkotmánybíróság tagjainak 12 éves mandátumát vigyék le 9 évre.
„Nekem például ez tetszik, és azt mondtuk, hogy jellemzően a szigorúbbakat fogjuk bevenni, én ezt vállaltam” – jelentette ki.
A tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal kapcsán Magyar Péter arról beszélt, hogy az egy soha nem látott maffia- és korrupcióellenes küzdelem része lesz. Az olaszországi példát felhozva azt mondta, sok a hasonlóság az olasz és a magyar „Cosa Nostra” között, különösen az uniós pénzek ellopásában. Arra kérte a társadalmat, hogy álljanak a nyomozók, rendőrök és ügyészek mellé, mert támogatás nélkül ezt a küzdelmet nem lehet megvívni.
A hivatal működésével kapcsolatban elmondta, ez lesz a legerősebb maffiaellenes szerv, amely nemcsak a múltbéli közpénzeket szerzi vissza, de a jövőre nézve is elrettentő erővel bír.
„Hogy eszébe ne jusson senkinek Magyarországon, akár politikusnak, akár oligarchának közpénzből akár csak egy forintot is ellopni”
– szögezte le.
A hivatal egyik eszköze lesz, hogy a NAV-tól kapott adatok alapján megvizsgálja azokat a cégeket, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik.
„És hogyha a közvagyon védelmének, vagy a veszélyét látja, hogy esetleg ez eltűnik, vagy rosszul kerül felhasználásra, akkor állami kontroll alá fogja vonni ezeket a cégeket”
– részletezte a tervet.
Magyar Péter szerint a hivatal egy „szuperhatóság” lesz, amelyben a nyomozók mellett elemzők, informatikusok, könyvvizsgálók és adószakértők is dolgoznak majd. Ez egy horizontális szervezet lesz, amely minden releváns adatbázisba, így például bankszámlákba is betekinthet. A hivatal kockázatelemzést fog végezni, és egy családi céghez képest értelemszerűen nagyobb kockázatúnak minősül majd Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István cége.
A hivatalnak joga lesz büntetőeljárást indítani, polgári pert kezdeményezni, vagy akár folyamatban lévő ügyeket átvenni más hatóságoktól.
Példaként a Nemzeti Bank alapítványainak ügyét említette: „Nem kezdtek semmit másfél év alatt a Nemzeti Bank alapítványának ügyeivel, valamiért nem haladt, valamiért megakadt, majd mi megpróbáljuk.”
A hivatal munkatársainak védelmére is kitért. Szerinte a vezetőknek mentelmi joguk és 24 órás rendőri védelmük lesz. Elmondása szerint már most kapnak fenyegetéseket, sőt, ajánlatokat is. „...nem csak fenyegetéseket kaptunk, az is szörnyű, hanem ajánlatokat, kompromisszumot, egyezzünk meg döntetlenbe, meg hasonlók, tehát ezek nálunk nem működnek” – mondta. Személyes motivációjáról szólva felidézte volt felesége, Varga Judit egy mondatát: „az egész sztori onnan indult... amikor a volt feleségem azt mondta, hogy ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni.”
Sulyok Tamás köztársasági elnök menesztéséről azt mondta, a lehető legegyszerűbb jogi megoldást választották.
Az alaptörvény-módosítás egyetlen mondata szerint „az alaptörvény 17. módosításának hatályba lépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbizatása megszűnik.” Magyar Péter szerint Sulyok Tamás az elmúlt hetekben a „jogállam zsandárjává” lépett elő, hogy védje a pozícióját, de ezzel csak azt érte el, hogy a távozásának szükségességében jött létre a nemzeti egység.
Az alkotmányozási folyamat szeptemberben indul, és a cél egy olyan új alkotmány, amelyet mindenki a magáénak érez. Ennek része a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása is, ami visszamenőlegesen is érvényes lesz azokra, akik már letöltötték ezt az időt. Ez szerinte egy önkorlátozás a Tisza Párt részéről, hogy ne alakulhasson ki újra hatalomkoncentráció. „Ez a különbség, hogyha valaki a hazáját szeretné szolgálni, vagy a zsebét” – jelentette ki.
A legfőbb ügyész sorsáról is beszélt, akit szerinte valószínűleg nem kell majd elmozdítani, mert magától távozik. Nagyon súlyos információkra hivatkozott vele kapcsolatban.
„A hozzám eljutó információk nagyon súlyosak, és én azt gondolom, hogy ha annak csak a fele igaz, már pedig szerintem a fele legalább igaz, sőt, lehet, hogy több is, akkor ez a legfőbb ügyész biztos, hogy nem maradhat” – mondta.
Végül a hétvégi Pride felvonulás kapcsán elmondta, a gyülekezési törvény korábbi szigorítását nonszensznek tartja, és egyetértett Gulyás Gergellyel abban, hogy felesleges volt. A rendezvényre azonban nem megy ki, mert a kormánynak és a frakciónak kihelyezett ülése lesz vidéken.
Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a parlamentben bejelentett „Tisztító tűzművelet” nevű reformcsomagról. A miniszterelnök a bejelentés napját történelminek nevezte, és a partraszálláshoz hasonlította. „Ez a tisztítótűzművelet, ahogy nevezzük, és azt is mondtuk a mai napra, hogy ez a partra szállás, ez a D-Day” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy ilyen nap sikere kulcsfontosságú, mert ha az nem rendelkezik támogatottsággal, utána nagyon nehéz. Elmondása szerint éppen ezért kérte a társadalom segítségét, és örül annak, hogy a 17. alaptörvény-módosításra már több ezer észrevétel érkezett.
A politikus szerint a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre nagyon jó ötletek érkeznek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
