News here

HÍREK
A Rovatból

Olena Zelenszka: „Ukrajna győzelme nélkül nem lehet béke”

Az ukrán elnök felesége azt is elmondta, hogyan változtak meg a mindennapok a családjukban a háború kitörése óta.

Link másolása

Az ukrán first lady, Olena Zelenszka a BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy a hideg és az orosz rakéták okozta áramszünet ellenére is át fogják vészelni az idei telet. Szerinte Ukrajna „győzelme nélkül nem lehet béke”.

„Annyi szörnyű élményben volt részünk, annyi áldozatot láttunk, annyi pusztítást, hogy az áramszünet nem a legrosszabb, ami történhet velünk”

- mondta az ukrán elnök felesége. Felidézte azt a közelmúltban készült közvélemény-kutatást, amely szerint az ukránok 90%-a készen áll arra, hogy akár két-három évig is együtt éljen az áramhiánnyal, ha kilátásba helyeznék az Európai Unióhoz való csatlakozást.

Szerinte „könnyebb lefutni a maratont úgy, hogy tudja az ember, milyen hosszú a táv”, azt viszont ő sem sejti, meddig fog még tartani a háború, ami után szerinte minden ukrán megerősödik.

Családjáról elmondta, hogy mint oly sok ukrán család, most ők is szétszakadtak. Férje néhány homokzsákfallal és biztonsági ellenőrzéssel odébb elnökként éjjel-nappal dolgozik. "Olyan közel és mégis olyan távol".

Azt a first lady sem tudta felidézni, hogy pontosan mikor vacsoráztak utoljára együtt gyermekeikkel, a 18 éves Olekszandrával és a kilencéves Kiriloval.

„Nagyon ritka manapság. Én a gyerekeimmel élek, a férjem pedig a munkahelyén”

– mondta Olena Zelenszka.

Arról is beszélt, nem a támadáshoz kért fegyvereket az Egyesült Államoktól, hanem megakadályozni, hogy gyermekeiket megöljék az otthonukban.

Hozzátette, nem árulhatják el azokat az embereket, akik a megszállt területeken élnek és várják a felszabadulást. Véleménye szerint ez nem csak az elnök vagy a kormány politikai álláspontja, hanem az ukránok álláspontja is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Belügyi helyettes államtitkár a tanárokról: „Jöjjön be, dolgozzon, oszt’ utána váltson munkahelyet”
„Hát, ha azt hiszi valaki, hogy a Belügyminisztérium azt mondta, hogy itt nem kell adni ezeknek pénzt, bocsánat, hát miért ne adnának? Csak nincs” – mondta Hajzer Károly.

Link másolása

Meglepő őszinteséggel beszélt a pedagógusokról Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára az október 19-iInfotér Konferencián. Az előadásról most került nyilvánosságra a videó, amelyből kiderült, hogy vélekedett a tanárok helyzetéről a nagy, októnber 23-i tüntetés előtt.

„Ismeretes, hogy furcsa nagyon sok pedagógusnak, hogy az a négy óra, hat óra, amit oktatással kell tölteni, az munkaidő. És tudom, hogy elveszi ez az idő azt az időszakot, amikor ő különórát tud adni diákoknak 6-7-8 ezer forintért óránként,

de mégis ha ő jelentkezett abba az iskolába, hogy ő tanítani fog, hát a minimum, hogy azt úgy valahogy elvégzi. És a szabadidejében meg persze, menjen akkor oktatni meg keresse a pénzt, meg mindent csinálhat” - idézi Hajzer szavait a 444.hu.

„De valahogy ezt a kialakult helyzetet, ami most jelenleg van, nem úgy kell elrendezni, hogy akkor nem járunk be órára. Mert ez olyan fura nekünk, akik dolgozunk - én mérnök vagyok egyébként, és akkor én kicsit sérelmezném, ha valaki polgári engedetlenséget folytatna... Hanem hát, bocs, jöjjön be, dolgozzon, oszt' utána váltson munkahelyet. Én ezt mondom.”

„És ez egy személyes vélemény, nem tartom helyesnek azt, hogy úgy gondolják, hogy a diákoknak az érettségi felkészítésének megakadályozása majd zsarolja a vezetést. Hát ez olyan fura, nem?” - mondta.

Azt is hozzátette még: „De egyébként tüntessen persze, hát itt szabad tüntetni, meg mindent szabad csinálni. Tényleg mindent szabad. De azt kell megérteni, hogy más a munka, és van sztrájk is meg minden, és le van korlátozva, ez világos, meg minden. De én mint informatikus azt tudom mondani, hogy fura helyzet van ezzel, tényleg.”

A fizetésekről is elmondta a véleményét:

„Senki nem mondja, hogy sokat keresnek. De tényleg nem mondja senki. Többet kell keresni, igen. Mi lenne a legkényelmesebb a BM-nek? Ha mindenki öt-hatszor annyit keresne. Igen? Hát persze. Hát, ha azt hiszi valaki, hogy a Belügyminisztérium azt mondta, hogy itt nem kell adni ezeknek pénzt, bocsánat, hát miért ne adnának? Csak nincs”.

A tanárok teljesítményének méréséről ezt mondta:

„És akkor a köznevelésben is ugyanezek a szituációk vannak, az egyik például az, hogy

a tanári tevékenységet is mérni kell, mint ahogy az orvosét is. És a kiemelt tanárok azok kiemelt munkát végeznek, és a kiemelt bérezés is szerintem jár neki. De megalapozni csak akkor lehet, hogyha ez valahogy mérve van.

És mi a legjobb mérőszám? Az hogyha azt nézzük, hogy a diákokban ez mit okozott, az ő tevékenysége. Hogy valami javult vagy romlott.”

Arról is beszélt, hogy olyan informatikai környezetet fognak teremteni az oktatásügyben, „amiben a diákok elsajátítják a legkorszerűbb technológiákat vagy technikákat, és megfelelő tudásra és képességekre tesznek szert.”

A 444.hu megjegyzi, hogy Hajzer Károly 1981-től 2010-ig a rendőrségen dolgozott, majd belügyi osztályvezető volt, 2014 óta helyettes államtitkár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kövér László leteremtette Szabó Tímeát: „Ez a parlament, nem egy kocsma!”
A házelnök szerint a Párbeszéd politikusa bekiabálással zavarta Dömötör Csabát.

Link másolása

Félbeszakította a parlament ülésén Kövér László a Dömötör Csabát bekiabálással zavaró Szabó Tímeát az Index tudósítása szerint.

„Legyen szíves végighallgatni azt, amit az államtitkár úr mond. Világos?” - mondta a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének. Erre az ellenzéki politikus visszakérdezett: „Világos?”

A házelnök erre erélyesen rászólt: "Igen! Világosan beszéltem? Mert úgy látom, nem érti meg. Pedig kétszer kettő, négy, ilyen egyszerű. Önnek nincsen joga bekiabálni másoknak a mondandójába. Legyen szíves végighallgatni azt, amit az államtitkár úr mond. Legyen szíves végighallgatni, mert konzekvenciái lesznek, jelzem".

Kövér ezután azt mondta:

"Nem volt olyan felszólalása Önnek, hogy amikor válaszolt volna az államtitkár úr, vagy a miniszter úr, akkor ne kiabált volna folyamatosan közbe. Ez a parlament, nem egy kocsma! Nem egy romkocsma a VII. kerületben!"

Szabó Tímea a napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány Magyarországból az 1980-as évek Romániáját kezdte el kialakítani. Felvetette, hogy a Párbeszéd a jelenlegi rossz helyzet orvoslására a négynapos munkahét bevezetését javasolja. Ezzel szerintük nőne a termelékenység, a foglalkoztatás és a munkavállalók teljesítménye, valamint ez környezetbarát megoldás lenne.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában arról beszélt, hogy a kormány a megalakulása óta támogatja a munkavállalást, elkötelezett, hogy mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni szeretne. Szerinte a baloldal kormányzása alatt magas adók és segélyezés volt a munkavállalás támogatása helyett. A végén hozzátette, hogy a baloldal mindvégig támogatta a szankciókat, bizonyára „a csilingelő dollárokért”. Szerinte Szabó Tímea kampányára is érkezhetett támogatás külföldről.

VIDEÓ: A felszólalás


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Őrökkel vezettette ki a Tanítanék aktivistáit a parlamenti ülésteremből Latorcai János
Egy időre félbeszakadt az ülés, az Országgyűlés alelnöke „zavart keltőknek” nevezte az aktivistákat.

Link másolása

Félbeszakadt a parlament hétfő délutáni ülése, amikor a Taníték Mozgalom képviselői megjelentek a karzaton. Facebook-oldaluk szerint tanárok és diákok is voltak köztük, akiknek az volt a céljuk hogy felhívják a döntéshozók figyelmét az oktatás rendszerszintű válságára és a követeléseikre. Fekete pólót viseltek, aminek a hátán egy-egy betű volt. Amikor mind megfordultak, azt lehetett leolvasni a hátukról, hogy "tanítanék". Így álltak szótlanul percekig.

Az ülést vezető Latorcai János szünetet rendelt el az akció miatt:

„Sajnos a karzaton rendzavarás történt. Olyanok jelentek meg, akik politikai demonstrációt tartanak. A Ház szigorú szabályai értelmében a Házban a karzat soha nem nyilváníthatott véleményt. Ezért kénytelen vagyok addig szünetet tartani, amíg a karzatról a zavart keltők el nem távoznak”

- mondta az Országgyűlés alelnöke.

Ezután felszólította a Tanítanék képviselőit, hogy távozzanak, mert ha nem, „van keményebb késztető eszközünk is”. Végül kivezettette az aktivistákat az ülésteremből.

Mindezt Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa élőben közvetítette a Facebookon.

De a Párbeszéd TikTok-oldalára is felkerült erről egy videó:

@parbeszed Az országgyűlés alelnöke kivezettette a demonstráló pedagógusokat a karzatról. #magyarpolitika #fideszmemes #pedagógusok #tanárok #tanárokattámogatom #tanársztrájk #pedagógussztrájk #magyarparlament #parlamentifelszólalások ♬ Epic Music(863502) - Draganov89

A tanárok és a diákok követelései:

1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!

2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!

3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!

4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!

5. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!

6. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!

7. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!

8. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!

9. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„A legerősebb pedagógiai módszer maga a példamutatás” – felmondott a Vörösmarty Gimnázium egyik tanára
„A Belügyminisztérium fenntartása alatt lévő iskolák felé támasztott pedagógiai módszerekkel kapcsolatos elvárásoknak én nem tudok és nem is kívánok megfelelni” – írta Kosztra Gábor.

Link másolása

„A mai napon lemondtam közalkalmazotti jogviszonyomról a Budapest VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban” - írja közösségi oldalán Kosztra Gábor matematika-történelem szakos tanár, aki 2008 óta tanított a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban.

Elhatározása szerint szakmai okok miatt határozatlan ideig nem fog semmilyen Belügyminisztérium által fenntartott intézményben dolgozni. Lemondása okairól azt írja:

„Lemondásomnak nem oka a munkám minőségét és értékét véleményem szerint nem tükröző alacsony bérem. Az elmúlt 17 évben sosem éreztem azt, hogy a bérem a tudásom és munkám értékének megfelelő lenne, így ez a mostani döntésemet nem befolyásolta.

Lemondásomnak nem oka a nagy munkaterhelés. Mindig arra tanítottam diákjaimat, hogy befektetett munka nélkül nincs eredmény. Sosem ugrottam el semmilyen feladat elől, és minden feladatot a legjobb tudásom szerint igyekeztem elvégezni rendelkezésre álló energiáim fényében, függetlenül a munka mennyiségétől, így ez a mostani döntésemet nem befolyásolta.

Lemondásomnak nem oka a sztrájktörvény módosítása. Meggyőződésem, hogy egy olyan értelmiségi szakmában, mint a tanárság, rég rossz, ha egyáltalán felmerül a sztrájk szándéka. Ha az állam vezetői és a pedagógusok egymást partnernek kezelve, konstruktívan, a másik szempontjait és nehézségeit tiszteletben tartva nem tudják a vitás ügyeket megnyugtatóan rendezni, ennek nincsenek meg a megfelelő keretei és fórumai, az már olyan válság tünet, amin semmilyen sztrájk nem segít. Ez is oka annak, hogy a mostani tiltakozásokban sem sztrájkolóként, sem polgári engedetlenkedőként nem vettem részt”.

Azt is írta: „A kormányalakításkor rossz érzéseket keltett bennem, hogy a Belügyminisztérium alá került az intézményem fenntartása és az egész ágazat. Ennek üzenet értéke aggodalomra adott okot.

Ahogy azonban tanárként is minden diákot tiszta lappal indítok, úgy itt is arra jutottam, nézzük meg, hogyan végzi az oktatásért felelős miniszter a munkáját”.

A polgári engedetlenséggel szembeni erődemonstrációt nem tartotta helyesnek. Szerinte ennek üzenetét máshogy is lehet értelmezni: „Aggódom a hazámért, ezért törvénytelen eszközöket is bevetek, hogy megértsék végre, szerintem nagy baj van.”

Arra is visszaemlékezett, amikor szeptember végén kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárát.

„A Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak utcára tételének módja a tanév elején elfogadhatatlan volt számomra. Méltánytalannak és aránytalannak éreztem ezt a lépést. Az utána következő tiltakozási hullám logikus következménye volt az eseményeknek, és jól látszódott, az ilyen intézkedések csak olajat öntenek a tűzre, és egy eszkalációs spirálba taszítják a kialakult konfliktust”.

Saját kollégájának esetéről pedig ezt írta: "November 30-án újabb kollégáimat távolították el munkahelyükről érdemi előzmények nélkül. Az egyik tanár, akinek felmondtak, ugyanabban az intézményben dolgozott, amelyben én is. Az intézményvezetőm jelezte, hogy az ő véleményét nem kérték ki ezzel kapcsolatban".

„A meghozott döntések mögött én nem vélem felfedezni sem a következetességet, sem a fokozatosság elvét, éppen ezért azokat méltánytalannak és elfogadhatatlannak tartom”

- véli a pedagógus.

Szerinte számolni lehetett azzal, hogy a november 30-ai tanárkirúgások után újabb tiltakozások lesznek. Ezúttal ugyanis „tettükkel sokkal nagyobb mértékben korlátozták a tanulók tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását, mint az eltávolított nyolc kolléga együttvéve”.

„Tettükkel számomra azt üzenik, hogy a Belügyminisztérium által fenntartott iskolákban az az elvárás, hogy a problémákat erőből oldjuk meg, ne érvényesítsük a diákokkal szemben a fokozatosság elvét, és ne legyünk következetesek. Pedagógiai hitvallássommal, és keresztény hitemből fakadó értékrendemmel ez a hozzáállás teljesen összeegyezhetetlen” - írta.

"Lemondásom fő oka tehát szakmai. A Belügyminisztérium fenntartása alatt lévő iskolák felé támasztott pedagógiai módszerekkel kapcsolatos elvárásoknak én nem tudok és nem is kívánok megfelelni. Az Önök döntéséből sugárzó arctalan pedagógiai módszert, mely az erőre alapoz, mindezt következetlenül, soha nem leszek képes magamévá tenni".

"Meggyőződésem, hogy a legerősebb pedagógiai módszer a példamutatás, és a legnagyobb formálóerő a többség életében a mintakövetés" - zárta sorait a tanár.


Link másolása
KÖVESS MINKET: