Oktatáskutató: A pedagógusok nagy része konzervatív, sokan elkötelezett Fidesz-szavazók
Oktatásügyről beszélgettek, néhol vitatkoztak a CEU-n szakszervezeti képviselők, egy diák, volt tanár, oktatáskutató. A beszélgetésben szóba került a polgári engedetlenség és a sztrájk közti különbség, és az is, mi várható a folytatásban - számolt be róla Telex.
A Miénk-e a jövő? Vörös vonal az oktatásban címmel szervezett beszélgetésen a vendégek között volt többek között Radó Péter oktatáskutató is. Szerinte
Ő azt hitte, hogy már 2020-ban ki fog robbanni a botrány a közoktatásban, de a Covid-járvány végül ezt meggátolta. Ő is úgy vélte, hogy nagy a feszültség a szakmában, és nagyon eltérő a munkahelyi klíma az egyes intézményekben. Azt mondta, hogy külön kell kezelni az elitiskolákat, mert ott a tanárok autonómiája és az érdekérvényesítésük is erősebb. Beszélt arról, hogy a szakszervezetek követeléseivel a pedagógusok jelentős része nem ért egyet. Ennek szerinte az az oka, hogy
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az iskola nem látja el a feladatát, mert évek óta nincs minőségi oktatás.
Úgy vélte, hogy a szülők szolidaritásával lett látható a pedagógusok tiltakozásam míg a diákok kihozták az intézmény falain kívülre a demonstrációt.
Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium elbocsátott tanára azt mondta, hogy a végső lökést az ő kirúgásuk adta meg. Szerinte vidéken van olyan iskola, ahol a tanárok nem mernek kockás inget felvenni. Szerinte eljött az a határ, amikor így egész egyszerűen nem lehet sztrájkolni.
Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának elnöke azt mondta, hogy ők azért forszírozzák a sztrájkot, mert gondolniuk kell azokra a pedagógusokra, akik nem engedhetik meg maguknak a polgári engedetlenséget, mert féltik az állásukat.
A folytatásról többféle elképzelése volt a beszélgetőknek. A szakszervezetek szerint továbbterjed a tiltakozás. Radó Péter úgy vélte, hogy már nem lesznek sokkal többen a tiltakozók, de nem az érdekes, hogy hány ember csatlakozik. Meghatározóbb, hogy egy adott pillanatban van-e egy kritikus tömeg, ami védettséget ad. Az is fontos, hogy mekkora politikai nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozókra. Ugyanakkor a nagy dolgokhoz rendszerváltásra lenne szükség - mondta.
Legközelebb november 18-án lesz újra egységes munkabeszüntetés.
VIDEÓ: Miénk-e a jövő? Vörös vonal az oktatásban
