Ők csak improvizálni akartak – most a fél londoni alvilág üldözi őket! – Az imprózós akció kritika
Az improvizációs komédiák általában nem az én világom, de Az imprózós akció meglepően pozitív csalódást okozott. No nem azért, mert szuperjó lett, de nem lett nézhetetlen.
Nem akar az improvizáció világába elkalauzolni minket, inkább egyfajta kellemetlen, néha kissé furcsa humorral bemutatják hogyan működik ez a műfaj, ami nem mindig vicces, de összességében egészen egész szórakoztató.

A sztori egyszerű, de működik, a szerkezete jól felépített. Sean Bean egy rendőrt alakít, aki felbérel 200 fontért három improvizációs színészt, hogy kisebb beépített akciókban segítsék őt. Nem bonyolult a feladat, venni kell egy trafikban hamis cigarettát és lebuktatni az árust.
Csak azért, mert improvizáltak. Már az első akciójuk elég gyorsan elfajul, és mire észbe kapnának, inkább az a kérdés, hogyan jussanak ki élve a helyzetből, nem az, hogy a színészeink kapnak-e 200 fontot a rendőrtől.
Marlon (Orlando Bloom) egy kiégett reklámszínész, aki a klasszikus method acting módszert követi. Ez a színészi eszköz mostanság ritkábban kerül előtérbe, szerencsére... Hollywoodban sok forgatási problémát okozott. Régen Daniel Day-Lewis volt a legismertebb képviselője, manapság talán Joaquin Phoenixet lehet method actornak nevezni. Ilyenkor a színész szó szerint 0-24 órában benne él a szerepében, még a forgatási szünetekben sem lép ki belőle, ami elég kínos és feszült helyzeteket tud szülni a stábbal. Nem csak ezért, de nagyban ennek köszönhetően nem nagyon kap szerepeket Marlon.
A kudarcélményt a családja és barátai csak erősítik benne. Kat esetében nagyon igaz, hogy ha valami nem megy, akkor állj tanárnak. Hugh (Nick Mohammed) pedig egy introvertált, zárkózott IT-s, aki az improvizációban látja a megoldást ismerkedési problémájára. Ezek a karakterek együtt kimondottan jól működnek, a csapat szerethető, bár elég amatőrök minden téren, de pont ezért szórakoztatóak. Jó nekik szurkolni.
Sean Bean zsaru karaktere végig próbálja irányítani a helyzetet, de ahogy halad előre a sztori, egyre jobban elveszti a kontrollt. Meg kell említeni a bűnözői oldalról a Sárkányok házából ismerős Paddy Constantine-t és a John Wick-filmek sztárját Ian McShane-t: ők hozzák a kemény, fenyegető gonosztevőket, akik tesznek róla, hogy főszereplőinknek legyen miért izgulni. A tét meglepően nagy, egészen véres Az imprózós akció.

A film 90 perces, ami pont ideális hossz egy ilyen típusú vígjátéknak: nem nyúlik túl, és nem is rohan, van ideje elmesélni, amit akar: egy nem túl bonyolult történetet, közben pedig nem is unatkozunk. Tom Kingsley rendező ügyesen mozog a műfajklisék között, bár nem ez az első filmje, az utóbbi időben inkább sorozatokon dolgozott, de ez nem látszik meg a filmen. A producerek között is találkozunk ismerős névvel, ott van Colin Trevorrow, akitől nem áll távol az akció és a szórakoztatás, hiszen ő készítette a Jurassic Worldöt is, amelyben szintén Bryce Dallas Howard az egyik főszereplő.
Főleg akkor kezd el működni a film, amikor elmennek a korhatárosabb viccek irányába. Az egész film az improvizációs előadásokra jellemző félreértésekre, spontaneitásra és túlzásokra épít, ami ad neki egy különös hangulatot, még ha nem is mindenki számára lesz azonnal befogadható. El kell engedni a realitás talaját, itt senki nem gondolkodik logikusan, de ez jól áll a történetnek. Főszereplőink olyan helyzeteket oldanak meg és élnek túl, amire azért nem gyakran van példa.

Összességében nem egy kiemelkedő mestermű, de egyáltalán nem rossz film Az imprózós akció. Inkább egy aranyos, nézhető darab, ami tökéletes választás, ha egy laza, vasárnap délutáni kikapcsolódásra vágyunk.
Ha szereted az akció és a humor vegyítését, és nem bánod, ha a poénok néha kicsit furcsák vagy kellemetlenek, akkor ez a film valószínűleg be fog jönni. Nagyon ajánlom eredeti nyelven, Orlando Bloom brit akcentusai meglepően nagy humorforrás.