HÍREK
A Rovatból

Obama: A világ a közelében sem jár a kitűzött klímacéloknak

A volt amerikai elnök bírálóan említette azt is, hogy sok ország a hat évvel ezelőtti párizsi csúcson vállalt célokat sem teljesítette.


A világ „a közelében sem jár” azoknak a környezetvédelmi célkitűzéseknek, amelyeket a globális éghajlati katasztrófa megelőzése érdekében el kellene érni – mondta Barack Obama volt amerikai elnök hétfőn, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló, egy hete kezdődött 26. ülésén (COP26).

Obama kijelentette: a legtöbb ország nem hajtotta végre azokat a cselekvési terveket sem, amelyeket a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben vállalt, pedig már akkor lehetett tudni, hogy a megállapodásban foglaltak maradéktalan teljesítése sem lesz elegendő annak a célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a globális felmelegedés mértéke ne érje el a 1,5 fokot.

Barack Obama szerint folyamatosan válnak egyre nyilvánvalóbbá annak a következményei, hogy a világ nem halad elég gyorsan a klímavédelmi célok teljesítése felé.

A volt amerikai elnök idézett egy tudományos felmérést, amely szerint a világ lakosságának 85 százaléka tapasztalt már olyan időjárási jelenségeket, amelyek az éghajlatváltozás miatt erőteljesebbé váltak az utóbbi időben. „Ezek közé tartoznak az egyre erősebb viharok, a mind hosszabb hőséghullámok, az egyre pusztítóbb áradások és szárazságok” – mondta Barack Obama.

Kiemelte: a világ egyes térségeiben egyre veszélyesebbek az életkörülmények, és ez a migrációs folyamatok átalakulását, a konfliktusok súlyosbodását okozza. Ez az oka annak is, hogy az amerikai védelmi minisztérium és más kormányzati szervek nemrégiben nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették a klímaváltozást – mondta a volt amerikai elnök.

Obama felidézte, hogy közvetlen hivatali utódja, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy az amerikai gazdaság szereplőinek jelentős része ennek ellenére tartotta magát az egyezményben vállalt környezetvédelmi cselekvési programokhoz; az amerikai autóipar például folytatta a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését célzó fejlesztési programokat.

A Trump-kormány ugyanakkor nyíltan ellenséges hozzáállást tanúsított a klímavédelemmel foglalkozó tudományágakkal szemben, és ez elsősorban annak a következménye volt, hogy a republikánusok „pártpolitikai kérdéssé változtatták” a klímaváltozás ügyét.

„Mindez oda vezetett, hogy manapság már ritka az olyan republikánus, aki komolyan veszi a klímaváltozást” - fogalmazott a volt demokrata párti amerikai elnök.

Barack Obama bírálóan szólt arról is, hogy sem Oroszország, sem Kína nem képviseltette magát csúcsszinten a glasgow-i COP26-értekezleten.

A rendezvényen sem Vlagyimir Putyin orosz elnök, sem Hszi Csin-ping kínai államfő nem jelent meg, jóllehet mindketten hivatalosak voltak az értekezletre.

Hétfői felszólalásában Obama úgy fogalmazott: ez azt jelzi, hogy a két vezető - jóllehet országaik a világ legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátói közé tartoznak - "veszélyes mértékben nem érzékeli", hogy mennyire sürgető üggyé vált a klímavédelem.

Ugyanezt észrevételezte Joe Biden jelenlegi amerikai elnök is, aki a múlt héten jelen volt a glasgow-i értekezleten.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva változások a magyar nyugdíjrendszerben: két lépés, amin egész Európa ledöbben
A magyar férfiaknak már nincs lehetőségük korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjra. Szakértők szerint ez súlyos következményekkel járhat több százezer emberre nézve.


Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.

Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.

Ezzel párhuzamosan a nők valamivel jobban jártak: 2011. január 1-jével bevezették számukra a kedvezményes nyugdíjformát, a Nők40 programot.

Farkas András szerint bár más országokban is előfordulhat, hogy nincs külön tőkefedezeti pillér, és több helyen is emelkedik a nyugdíjkorhatár, Magyarország ebből a szempontból unikum. Nálunk például az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és a rokkantsági nyugdíjakat teljesen kivezették a rendszerből.

A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a 2011 végén megszűnt korhatár előtti, szolgálati és rokkantsági nyugdíjak évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javították a nyugdíjkassza egyenlegét, de ezt az összeget túlszárnyalja a Nők40 program költsége, amely évente a GDP 0,57 százalékával rontja a mérleget.

Farkas András szerint a jövőbeni nyugdíjreform egyik központi kérdése lehet a Nők40 program. Emellett fontosnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a férfiak újra igénybe vehessenek rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségeket.

Az OECD korábban javasolt is ilyen irányú változtatásokat, de a magyar kormány nem támogatta őket.

A szakértő szerint a rugalmas nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele lehetne, hogy a korhatár előtt megigényelt nyugdíjakat levonás terhelje. A levonás mértéke attól függne, hány évvel korábban igényli valaki az ellátást. Mindeközben a nők esetében az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció miatt a levonás kisebb mértékű lehetne.

Farkas külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 65. életévüket betöltött magyar férfiak várható élettartama több mint négy évvel marad el az EU-átlagtól, a gazdagabb államok átlagához képest pedig a különbség meghaladja a hat évet is.

A 65 éves korban egészségben várható élettartam a férfiaknál alig haladja meg a négy évet.

(24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben
A TISZA Párt vezetője szerint: „Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt.”


Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".

Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:

"Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben.

A miniszterelnök 15 éves kormányzás után most épp nemzeti ellenállást hirdetett. Természetesen nem az ipari méretű korrupció, vagy a családja és az oligarchái urizálása, vagy a Nemzeti Bank kirablása ellen, hanem az általuk kreált, képzelt ellenségek ellen.

Orbán szerint a TISZA Párt felhasználásával akarnak beavatkozni a választásokba. Jól látja: a magyar emberek a TISZA segítségével fognak beavatkozni a választásokba, veszik kézbe a saját sorsukat és vissza a hazájukat.

És tegyük tisztába még valamit miniszterelnök elvtárs! Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt."


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akartak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonultak és ott tűzték ki a zászlót.


A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.

A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.

A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".

A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.

Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".

Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.

A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.

A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.

Képgaléria: Tömeg a hídnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Én tényleg nem akartam hidat zárni, de a rendőrök megtették – Fotók
A politikus a Margitszigetre indult a tüntetők tömegével, hogy ott a pedagógus szakszervezet sátránál fejezzék ki szolidaritásukat. Nem akartak lezárást, de rendőrsorfal várta őket.


Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.

Azt is elmondta, hogy nem szeretne hídlezárást, és nem akar balhét. Bejelentette azt is, hogy nem hagyják abba a tüntetést, és ezentúl minden kedden a Ferenciek terén fog békésen demonstrálni, bízva abban, hogy sokan csatlakoznak hozzá.

A beszéd után megindult a tömeg a szigetre. A hídon azonban rendőrök zárták le az utat, így jutottak be a Margitszigetre. A kordonról fotókat is megosztott a politikus:

A Kossuth térről a Momentum Mozgalom a Várba indult el, hogy ott a Karmelita kolostornál kitűzzék az uniós zászlót. A vonulókat azonban a rendőrség sorfala nem engedte át a Szabadság hídon. Ezért most a Belügyminisztériumhoz mennek. Fotókon az eddigi események:


Link másolása
KÖVESS MINKET: