Három emelés is lesz 2021-ben a nyugdíjak tekintetében - írja a jövő évi költségvetésre hivatkozva a 24.hu.
A nyugdíjemelés jövőre 3 százalékos lesz, azaz a most 142 ezer forintos átlagos öregségi nyugdíj havi 4 ezer forinttal, 146 ezer forintra nő.
Emellett februárban érkezik a három év alatt bevezetendő 13. havi nyugdíj első heti részlete. Februárban egy átlagnyugdíjban részesülő 36,5 ezer forinttal magasabb összeget fog kapni a normál havi járandóságán (146 ezer forint) túl.
Novemberben pedig érkezik a nyugdíjprémium, aminek a számítása a gazdasági növekedés függvénye. Prémiumot csak 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén kapnak a nyugdíjasok. Jövőre ezt 4,8 százalékosra teszi a kormány, így 1,3-mal meg kell szorozni a novemberi havi nyugdíj egynegyedét, de maximum 20 ezer forintot.
E szerint egy átlagos nyugdíj negyede 36,5 ezer forint, ez túl van 20 ezer forinton, tehát ebben az esetben 1,3 X 20 000, azaz 26 ezer forintot kap egy átlagnyugdíjas novemberben a havi járandóságán felül.
Akinek viszont messze kisebb a nyugdíja, mint az átlag, annak a nyugdíjprémiuma novemberben 22 750 forint lesz.
Három emelés is lesz 2021-ben a nyugdíjak tekintetében - írja a jövő évi költségvetésre hivatkozva a 24.hu.
A nyugdíjemelés jövőre 3 százalékos lesz, azaz a most 142 ezer forintos átlagos öregségi nyugdíj havi 4 ezer forinttal, 146 ezer forintra nő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csak ebédmegbeszélés volt az Orbán-Trump találkozó a Fehér Ház honlapja szerint, leirat sem készült róla
Szent-Iványi István bukkant rá a sokatmondó besorolásra a Fehér Ház honlapján. Orbán Balázs viszont máris megmagyarázta, miért nem készült részletes írásos összefoglaló a találkozóról.
A Fehér Ház hivatalos honlapján csupán „lunch meetingként”, azaz ebédmegbeszélésként szerepel Orbán Viktor és Donald Trump november 7-i találkozója.
Bár az eseményről képgaléria és egy 56 másodperces videó is felkerült, a megbeszélésről nem adtak ki részletes írásos összefoglalót, vagyis hivatalos „readoutot”, ellentétben a nap több más elnöki programjával.
Szent-Iványi István volt európai parlamenti képviselő a Magyar Hangnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a „lunch meeting” a diplomáciai protokoll szerint a legalacsonyabb kategóriájú hivatalos találkozónak számít, amely nem minősül érdemi politikai egyeztetésnek, csupán egy szívélyes gesztusnak.
„November 7-én több más tárgyalásról részletesen beszámoltak a honlapon, ez viszont hiányzik. Ez mindent elmond arról, milyen súlyt tulajdonítottak Washingtonban a találkozónak”
– fogalmazott Szent-Iványi.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán reagált Szent-Iványi következtetésére.
„Ott voltam – és ennek éppen az ellenkezője történt. Mielőtt a tárgyalás elkezdődött volna, az amerikai fél a szemem láttára küldte ki a leiratot készítőket a teremből. Az adminisztráció egyik magas rangú képviselője világossá tette, hogy miért történik ez: erre azért van szükség, mert komoly dolgokról, többek között az orosz–ukrán háború lezárásáról akarnak beszélni.
Így is történt. Erről is hosszan beszéltünk. Úgy látszik, hogy az amerikai félnek is fontos, hogy a háborúpárti kör ne értesüljön a békepárti szervezkedés terveiről, meg nekünk is” – írja posztjában.
Szent-Iványi István a két vezető tárgyalásának legfőbb témájáról is szót ejtett az interjúban. Orbán Viktor a találkozó után egyéves mentességről beszélt az orosz energiára vonatkozó amerikai szankciók alól, és egyfajta „pénzügyi védőpajzsot” is említett. Ennek a megállapodásnak a részletei és jogi formája azonban egyelőre nem ismertek, a Fehér Ház részéről hivatalos, jogi aktus formájában történő megerősítés még nem történt meg. Szent-Iványi szerint a november 21-én életbe lépő olajszankciók esetében a mentességhez nem elég egy szóbeli ígéret.
„Csak akkor érvényes a mentesség, ha azt módosítják. Ez tehát egy jogilag rögzített folyamat, amihez nem elég egy kézfogás”
– tette hozzá a politikus.
A találkozóval szinte egy időben egy kétpárti szenátori csoport – republikánusok és demokraták részvételével – határozati javaslatot nyújtott be, amelyben sürgették Európát, és benne Magyarországot is, hogy számolja fel az orosz energiától való függőségét. A magyar fél a tárgyalásokon amerikai cseppfolyósítottgáz-vásárlást (LNG) és nukleáris együttműködést ajánlott, amelynek keretében a Paksi Atomerőmű amerikai Westinghouse-üzemanyagot használna a jövőben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vizit előtt energetikai, hadiipari és pénzügyi csomagról beszélt, a találkozót pedig magas szintű tárgyalásként keretezte.
A megbeszélés hátterében az áll, hogy 2025. november 21-én több olyan általános amerikai engedély is lejár, amely eddig lehetővé tette az orosz olajcégekkel kapcsolatos ügyletek rendezett lezárását. A magyar kormány álláspontja szerint az ország tengerpart nélküli, vezetékes ellátásra utalt, ezért a hirtelen leválás az orosz energiahordozókról aránytalan gazdasági károkat okozna. Ezzel szemben a kritikus amerikai és európai álláspont szerint a magyar energiafüggőség fenntartása az orosz háborús gépezetet finanszírozza, és gyengíti a szankciós rendszert.
A Fehér Ház hivatalos honlapján csupán „lunch meetingként”, azaz ebédmegbeszélésként szerepel Orbán Viktor és Donald Trump november 7-i találkozója.
Bár az eseményről képgaléria és egy 56 másodperces videó is felkerült, a megbeszélésről nem adtak ki részletes írásos összefoglalót, vagyis hivatalos „readoutot”, ellentétben a nap több más elnöki programjával.
Szent-Iványi István volt európai parlamenti képviselő a Magyar Hangnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a „lunch meeting” a diplomáciai protokoll szerint a legalacsonyabb kategóriájú hivatalos találkozónak számít, amely nem minősül érdemi politikai egyeztetésnek, csupán egy szívélyes gesztusnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Piros „RENDKÍVÜLI” feliratú riasztás az Origón: leközölték az orosz titkosszolgálat közleményét
Az Origo cikke az FSZB sajtóosztályának közleményére hivatkozva azt állítja, hogy az ukrán katonai hírszerzés (GUR) orosz pilótákat próbált beszervezni. A Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni az orosz beszámolót.
Piros, "RENDKÍVÜLI" feliratú sáv villogott kedden az Origo címlapján és minden cikkén, amely az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közleményét közölte. A portál a hírt „Zelenszkij merényletet tervezett az oroszok ellen, segítsége is volt – ki nem találja, kicsoda” címmel közölte, és egy pillanatig sem vitatta a benne foglalt állításokat – írta a 444.hu.
Az Origo cikke az FSZB sajtóosztályának közleményére hivatkozva azt állítja, hogy az ukrán katonai hírszerzés (GUR) orosz pilótákat próbált beszervezni.
A terv szerint a pilótáknak akár 3 millió dollárt is fizettek volna azért, hogy modern, orosz rakétákkal felszerelt repülőgépeikkel egy NATO-tagország területére repüljenek, ahol a gépeket lelőhették volna. Az FSZB szerint az akcióban a brit MI6 is segített az ukránoknak.
Más forrásokból kiderül, hogy az orosz titkosszolgálat az MI6 alatt a Bellingcat nevű, nyílt forrású oknyomozással foglalkozó szerkesztőséget érti, amelyet rendszeresen próbálnak titkosszolgálati kapcsolatokkal megvádolni.
Az FSZB azt állítja, egy Szergej Lugovszki nevű ember próbálta beszervezni a pilótákat, azonban ilyen nevű személy nem dolgozik a Bellingcatnél. A Reuters hírügynökség szintén beszámolt az FSZB-állásról, de hangsúlyozta, hogy az abban foglaltakat nem lehetett független forrásból megerősíteni.
Az orosz állami hírügynökségek, a RIA Novosztyi és a TASS további részleteket is közöltek az állítólagos tervről. Eszerint a gépet a romániai Konstanca melletti NATO-bázis környékére kellett volna irányítani, és felmerült a pilóta „kiiktatásának” terve is, például mérgezéssel vagy altatással.
A Bellingcatet Oroszországban 2022 óta „nemkívánatos szervezetként” tartják nyilván, ami magyarázza, hogy az orosz állami médiában rendszeresen titkosszolgálati kötődésű szereplőként hivatkoznak rá.
A Reuters beszámolója szerint az FSZB azt állította, hogy az eltérített géppel a romániai Konstanca városában lévő NATO-légibázis felé kellett volna repülni, ahol a légvédelem lelőhette volna. Az orosz állami televízió üzenetekről készült képeket és felvételeket is bemutatott egy férfiról, aki szerintük az ukrán és a brit hírszerzésnek dolgozott. Állításuk szerint a pénz mellett állampolgárságot is felajánlottak a pilótának. A hírügynökség megjegyzi, hogy nem tudta független forrásból ellenőrizni az orosz beszámolót.
Piros, "RENDKÍVÜLI" feliratú sáv villogott kedden az Origo címlapján és minden cikkén, amely az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közleményét közölte. A portál a hírt „Zelenszkij merényletet tervezett az oroszok ellen, segítsége is volt – ki nem találja, kicsoda” címmel közölte, és egy pillanatig sem vitatta a benne foglalt állításokat – írta a 444.hu.
Az Origo cikke az FSZB sajtóosztályának közleményére hivatkozva azt állítja, hogy az ukrán katonai hírszerzés (GUR) orosz pilótákat próbált beszervezni.
A terv szerint a pilótáknak akár 3 millió dollárt is fizettek volna azért, hogy modern, orosz rakétákkal felszerelt repülőgépeikkel egy NATO-tagország területére repüljenek, ahol a gépeket lelőhették volna. Az FSZB szerint az akcióban a brit MI6 is segített az ukránoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megduplázza a bankadót a kormány, és nagyobb lesz a hiány Nagy Márton szerint
A választási ígéretekhez nem nyúlnak, ezért 2026-ban is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány. A cechet a bankok fizetik, akiktől dupla annyi pénzt szednének be.
A választások előtt beígért osztogatások miatt a kormány elengedi a korábbi hiánycélokat, és 2025-re, valamint 2026-ra is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A hiányzó pénzt részben a bankoktól szednék be, a kormány ugyanis a bankadó jelentős megemelésére tesz javaslatot – írja a Telex.
Az új terv szerint a 2026-ra eddig tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forintot fizettetnének be a pénzintézetekkel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata szerint – amelyről még nincs kormánydöntés – a bankadó kulcsai emelkednének a 2024-es eredményük alapján: 20 milliárd forintos nyereségig 8-ról 10 százalékra, az efeletti részre pedig 20-ról 30 százalékra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlással elnyerhető adókedvezmény mértékét 50 százalékról 30 százalékra csökkentenék. A hiány fedezéséhez további 192 milliárd forintot az általános tartalékok zárolásából teremtenének elő. A kormány nem nyúlna az olyan jóléti intézkedésekhez, mint a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel, a hasonló kamatozású céges hitelek, a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete.
Nagy Márton szerint „emellett a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”.
A módosított makrogazdasági pálya azzal számol, hogy a magyar gazdaság idén, 2025-ben mindössze 0,5 százalékkal bővül, jövőre, 2026-ban pedig 3,1 százalékos növekedés várható. Az infláció idén 4,6, jövőre pedig 3,7 százalék lehet. A pénzforgalmi hiány idén 3948 milliárd, jövőre 5055 milliárd, 2026-ban pedig 5445 milliárd forint lehet. Az államadósság a tervek szerint a GDP 73,5 százalékán stagnálna a következő években.
Az 5 százalékos hiány a miniszter szerint éppen az a legmagasabb szint, amivel még elkerülhető a túlzottdeficit-eljárás.
A finanszírozáshoz az államnak jövő év első felében devizakötvényt kell kibocsátania. Ennek mennyiségét befolyásolja, hogy Magyarország megkapja-e az uniós SAFE forrásból igényelt 16,2 milliárd euró 15 százalékos előlegét. Ha ez a pénz megérkezik, kevesebb piaci forrásra lesz szükség. Nagy Márton szerint a bankok magas, 18-19 százalékos tőkearányos nyeresége indokolja a magasabb adóztatást. A miniszter elismerte, hogy a bankokkal nem egyeztettek a javaslatról.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni”
– foglalta össze a miniszter.
A bejelentés hátterében a romló gazdasági kilátások és a választások előtti költekezés áll. A hitelminősítők már korábban jelezték a kockázatokat: az S&P a magas hiány és infláció miatt figyelmeztetett, míg a Fitch a gyenge növekedést és a tartósan magas hiányt emelte ki. Az IMF és az OECD szintén a fenntarthatósági aggályokra hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy a jelenlegi intézkedésekkel a hiánycélok nehezen tarthatók. A most bejelentett 5 százalékos hiány a Moody's várakozásainak nagyjából megfelel, a Fitch számára azonban kellemetlen meglepetés lehet. Kockázatot jelent, ha a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, vagy ha újabb kormányzati osztogatási ötletek merülnek fel. Pozitív meglepetést az MNB esetleges kamatcsökkentése hozhatna 2026-ban, amivel a kormány egyelőre nem számol.
A választások előtt beígért osztogatások miatt a kormány elengedi a korábbi hiánycélokat, és 2025-re, valamint 2026-ra is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A hiányzó pénzt részben a bankoktól szednék be, a kormány ugyanis a bankadó jelentős megemelésére tesz javaslatot – írja a Telex.
Az új terv szerint a 2026-ra eddig tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forintot fizettetnének be a pénzintézetekkel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata szerint – amelyről még nincs kormánydöntés – a bankadó kulcsai emelkednének a 2024-es eredményük alapján: 20 milliárd forintos nyereségig 8-ról 10 százalékra, az efeletti részre pedig 20-ról 30 százalékra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlással elnyerhető adókedvezmény mértékét 50 százalékról 30 százalékra csökkentenék. A hiány fedezéséhez további 192 milliárd forintot az általános tartalékok zárolásából teremtenének elő. A kormány nem nyúlna az olyan jóléti intézkedésekhez, mint a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel, a hasonló kamatozású céges hitelek, a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez vár a nyugdíjasokra: jön a kiegészítés, a 13. havi, és már a 14. havi módjáról is döntés született
A magas infláció miatt korrigál a kormány, így kapnak plusz pénzt az idősek. Decembertől pedig már tartósan magasabb összeg érkezik a számlákra - ígérik.
magasabb lett az infláció, a különbözetet nyugdíj-kiegészítés formájában kapják meg novemberben a nyugdíjasok, az átlagnyugdíj esetében 47.200 forintot
- közölte Zsigó Róbert. A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-en azt nyilatkozta, hogy a mostani nyugdíj-kiegészítést a novemberi nyugdíjakkal együtt szerdától utalják, illetve kézbesítik azoknak, akik nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ők mintegy 2,3 millióan vannak.
Decemberben már az emelt nyugdíj érkezik, januártól pedig újabb, ezúttal 3,6 százalékos nyugdíjemelés lesz, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj is.
Zsigó arról is beszélt, hogy megszületett a döntés arról, hogy lépésről lépésre bevezetik a 14. havi nyugdíjat is.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a korábban megkapott 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt december 31-ig használhatják fel az idősek, eddig több mint 43 milliárd forint értékű utalványt váltottak be.
Szerinte a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 25 százalékkal emelkedett, a nyugdíjak összege pedig közel a duplájára nőtt, „minden eszközzel próbálunk segíteni az időseknek abban, hogy biztonságban, többek között anyagi biztonságban is éljenek” – közölte az államtitkár.
A Népszava azt írja, hogy a nyugdíjak most 65 százalékkal lennének magasabbak, ha a Fidesz-kormány nem vezette volna ki a svájci indexálást a 2010-es kormányváltás után. Akkor ugyanis felerészben a bérek növekedésével, fele részben az infláció mértékével emelték volna az ellátásokat. Katona Tamás közgazdász kiszámolta, hogy mit jelentene ez most:
a nyugdíjak ma átlagosan 65 százalékkal lennének magasabbak. Ehhez képest a 14. havi nyugdíj mindössze 7,3 százalékos éves többletet jelent. Számításai szerint az átlagnyugdíj a jelenlegi 226 ezer forint helyett 373 ezer forint lenne, míg az öregségi nyugdíj átlaga 246 ezer forint helyett 405 ezernél tartana.
Mivel a januári nyugdíjemelés óta
magasabb lett az infláció, a különbözetet nyugdíj-kiegészítés formájában kapják meg novemberben a nyugdíjasok, az átlagnyugdíj esetében 47.200 forintot
- közölte Zsigó Róbert. A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-en azt nyilatkozta, hogy a mostani nyugdíj-kiegészítést a novemberi nyugdíjakkal együtt szerdától utalják, illetve kézbesítik azoknak, akik nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ők mintegy 2,3 millióan vannak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
