HÍREK
A Rovatból

Nyomást gyakorolnának a kormányra az orvosok: letétbe helyezhetik a szerződéseik felmondását

Szerintük ha nem javulnak a feltételek, akkor a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd.


Közel egyhangúan szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése azt a követelést, melyben megfogalmazták, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

A közgyűlést azért hívták össze, mert szerintük az új törvény és rendeletek következtében az orvosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, sérül az autonómiájuk, egyúttal a betegek helyzete is jelentősen romlik.

„Közösen kell döntenünk, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközt vetünk be a szakmai és egzisztenciális érdekeink megvédése érdekében”

– írta a kamara.

Szerintük a most tapasztalható kormányzati irány az állami egészségügy további leépüléséhez vezet, rendkívül hátrányosan érintve a betegellátást. A kamara viszont a rendszer újragondolását javasolja a Telex beszámolója szerint.

A gyűlésésükön alapelveket is megfogalmaztak:

• Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika

• Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer

• Szakmai és etikai szabályokon alapuló, átlátható működés

• Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép

• Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése.

„Az egészségügy valódi átalakítása hosszú folyamat, amit nem lehet két év alatt elvégezni.

Ezért a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek által közösen megalkotott hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása szükséges. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig” – írják a közleményben.

Emellett azonnali korrekciókra is szükség van:

• a 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés,

• a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése,

• a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása.

Ez utóbbi szerintük így érhető el: „Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.”

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz. Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke"

– mondta Svéd Tamás titkár, a MOK titkára.

A rendkívüli gyűlésen helyzetértékelést is megfogalmaztak:

„A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké.

Vitathatatlan, hogy az elmúlt években emelkedett az orvosok keresete, de sajnos az egészségügy biztonságos működése ennél sokkal több összetevőn múlik. A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával. Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani. Vagyis, ha a kormány a betegágy mellett dolgozóknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek.

A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak. A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni. A magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más, uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz. A kamara olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít" – írják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Fidesz-frakció fele távozhat a parlamentből, ha 12 évben maximalizálják a képviselők mandátumát
Magyar Péter hétfőn jelentette be az országgyűlési képviselői mandátumkorlát maximalizálásáról szóló javaslatot. Ez a Fidesz-frakció több mint felét, 25 politikust érintene, köztük a rendszerváltás óta politizálókat is.


Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés ülésén bejelentette, hogy 12 évben maximalizálnák az országgyűlési képviselők mandátumát. A javaslat alapjaiban rajzolná át a parlamentet, és tömeges cserét eredményezne különösen a Fidesz–KDNP padsoraiban. A jelenlegi frakciók összetételét vizsgáló adatok szerint a volt kormánypárti frakciókban jelentős azok aránya, akik már rég túllépték ezt a határt.

A 44 tagú Fidesz-frakciónak 25 tagját, a nyolc tagú KDNP-frakciónak hat tagját érintené egy ilyen intézkedés a jövőben

– mutat rá a 24.hu.

A Fideszben több olyan politikus is van, akik már a rendszerváltás óta tagjai az Országgyűlésnek. Németh Zsolt 1990 óta folyamatosan képviselő, míg Horváth László mandátumában voltak megszakítások.

A kilencvenes évek végén kezdők – köztük Balla György, Balla Mihály, Bencsik János, Vitányi István, V. Németh Zsolt és Zsigó Róbert – 1998 óta, esetenként megszakításokkal parlamenti tagok.

A kétezres évek elején indult generáció szintén érintett: Lázár János és Szijjártó Péter 2002 óta, Ágh Péter, Gyopáros Alpár és Tilki Attila pedig 2006 óta képviselők.

Gulyás Gergely, Pócs János és Budai Gyula 2010-ben kerültek a parlamentbe, Kocsis Máté mandátuma pedig nem volt folyamatos azóta.

A KDNP frakciója kisebb, de hasonló mintázatot mutat. Simicskó István és Hargitai János 1998 óta parlamenti képviselők, Rétvári Bence 2008-ban, Seszták Miklós pedig 2010-ben kezdte képviselői pályafutását.

A Mi Hazánk frakciójában Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is 2010-ben szereztek először mandátumot, de mandátumaik azóta nem voltak folyamatosak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Havasi Bertalan: Magyar Péternek elment az esze
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ma ezt az egész ország végérvényesen megtudhatta. A párt nevében felszólította a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy hagyják abba a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



„A Fidesz felszólítja a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést hagyják abba, és térjenek vissza a Magyarországhoz méltó, higgadt, nyugodt polgári kormányzás gyakorlatához” – írta a Havasi Bertalan, az ellenzéki párt kommunikációs igazgatója hétfőn.

Havasi Bertalan az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott:

a mai napon az egész ország végérvényesen megtudhatta és megláthatta, hogy „a miniszterelnöknek elment az esze”.

A kommunikációs igazgató szerint ennek jelei már eddig is sokakat aggasztottak. „De ma bizonyossá vált, hogy a kormány élén egy önmagán uralkodni képtelen, erőszakos, és Magyarország polgárait nyakló nélkül fenyegető miniszterelnök áll” – jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Már közel ezren küldték el véleményüket az Alaptörvény-módosításról
A miniszterelnök délutáni sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy máris nagy az érdeklődés a társadalmi egyeztetés iránt. Azt is mondta, sokan örülnek annak, hogy nem százmilliárdokba kerülő nemzeti konzultációt indított a kormány.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Már csaknem ezer vélemény érkezett magyar emberektől a társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosításról, mondta hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette: sok olyan visszajelzést kaptak, milyen jó, hogy nem nemzeti konzultációt indított a kormány százmilliárdokból, hanem ténylegesen kikérik az emberek véleményét.

A kormányfő kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők nem tartották fontosnak, hogy az ország valaha volt legnagyobb közjogi törvénycsomagjáról és Európa legszigorúbb korrupcióellenes hivataláról beszéljenek az Országgyűlésben.

A társadalmi egyeztetés után már jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik az Alaptörvény módosítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted élőben Magyar Péter sajtótájékoztatóját a Tisztítótűz-műveletről
A miniszterelnök a parlamenti beszédében bejelentett Tisztítótűz-művelet részleteiről beszél bővebben a délutáni sajtótájékoztatóján. Kövesd velünk élőben!


Magyar Péter hétfőn kora délután a parlamentben szólalt fel, ahol bejelentette az úgynevezett Tisztítótűz-műveletet. Elmondása szerint ez egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról. Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Egy másik része pedig a közjogi méltóságok eltávolítása.

A kormányfő most sajtótájékoztatón ismerteti az erről szóló részleteket, itt követheted élőben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk