HÍREK

Nyomást gyakorolnának a kormányra az orvosok: letétbe helyezhetik a szerződéseik felmondását

Szerintük ha nem javulnak a feltételek, akkor a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd.

Link másolása

Közel egyhangúan szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése azt a követelést, melyben megfogalmazták, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

A közgyűlést azért hívták össze, mert szerintük az új törvény és rendeletek következtében az orvosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, sérül az autonómiájuk, egyúttal a betegek helyzete is jelentősen romlik.

„Közösen kell döntenünk, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközt vetünk be a szakmai és egzisztenciális érdekeink megvédése érdekében”

– írta a kamara.

Szerintük a most tapasztalható kormányzati irány az állami egészségügy további leépüléséhez vezet, rendkívül hátrányosan érintve a betegellátást. A kamara viszont a rendszer újragondolását javasolja a Telex beszámolója szerint.

A gyűlésésükön alapelveket is megfogalmaztak:

• Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika

• Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer

• Szakmai és etikai szabályokon alapuló, átlátható működés

• Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép

• Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése.

„Az egészségügy valódi átalakítása hosszú folyamat, amit nem lehet két év alatt elvégezni.

Ezért a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek által közösen megalkotott hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása szükséges. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig” – írják a közleményben.

Emellett azonnali korrekciókra is szükség van:

• a 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés,

• a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése,

• a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása.

Ez utóbbi szerintük így érhető el: „Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.”

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz. Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke"

– mondta Svéd Tamás titkár, a MOK titkára.

A rendkívüli gyűlésen helyzetértékelést is megfogalmaztak:

„A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké.

Vitathatatlan, hogy az elmúlt években emelkedett az orvosok keresete, de sajnos az egészségügy biztonságos működése ennél sokkal több összetevőn múlik. A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával. Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani. Vagyis, ha a kormány a betegágy mellett dolgozóknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek.

A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak. A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni. A magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más, uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz. A kamara olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít" – írják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Halász Judith
Az operaénekesnő tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán.

Link másolása

Halász Judith (Judith Halász) tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán - írja a SzínházOnline.

A művész a bécsi Operaház tagja volt. Olyan szerepeket énekelt, mint Papagena Mozart A varászfuvola című operájából vagy Woglinde Wagner A Rajna kincsében és az Istenek alkonyában című zenedrámáiból.

Rendszeresen látható volt fesztiválokon is, és számos országban koncertezett.

Az énekesnő 2001 és 2003 valamint 2007 és 2008 között volt tagja a bécsi Opera társulatának, majd szabadúszóként folytatta karrierjét. Édesapja, Michael Halász a bécsi Operaház rezidens karmestere volt 1991-től 2011-ig.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Sok nyugdíjas így jobban járhat – így kérhetik az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását
A nyugdíj összegének meghatározásához alkalmazott 2023-as valorizációs szorzószámokkal sokaknak adhat kedvező eredményt az ismételt nyugdíjmegállapítás.

Link másolása

2023-ban az 1958-ban születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon. Amennyiben ez a személy korhatár előtti ellátásban részesül, és dolgozott az ellátása mellett, a következő lehetőség állhat rendelkezésére - írja az Adó.hu.

A portál emlékeztet rá, hogy a korhatár előtti ellátások folyósítása mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2023-ban 4.176.000 forint.

Ezzel szolgálati időt szerez a járulék fizetése alapján.

Mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.

Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az ellátásban részesülő, akkor öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől (amikortól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja), kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását, ráadásul már határidő nélkül.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követően ma már határidő nélkül kérhető.

Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.

Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ezt utalják majd.

A nyugdíj összegének meghatározásához alkalmazott 2023-as valorizációs szorzószámokkal sokaknak adhat kedvező eredményt az ismételt nyugdíjmegállapítás.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.

Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülőkre is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nem tudta eltartani a családját, feladta hivatását az egyik legelismertebb kémiatanár
14 év tanítás után tanulságos volt visszatérnie a munkaerőpiacra.
Fotó: Deepakrit / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. március 22.


Link másolása

A Válaszonline interjút készített Szakmány Csabával, a ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának volt kémiatanárával. A pedagógust a kémiaoktatás fejlesztéséért és tehetséggondozó tevékenységéért a Richter a Magyar Kémiaoktatásért Díjjal tüntették ki korábban, ám tavaly év végén felmondott. Ahogy a lap fogalmaz:

„Nem feladta, nem kiégett, nem vált közömbössé mindaz iránt, amiért addig küzdött. Egyszerűen nem tudta eltartani többé a családját.”

A volt tanár már tizedikes gimnazista korában eldöntötte, hogy tanár lesz. Először Gödöllőn, majd az "elitiskolának" számító Trefortban oktatott. Itt osztályfőnök is volt, és vezetőtanárként az osztályaiban gyakorló utolsó éves kémia szakos hallgatókat segítette a tanárrá válásban. Ezen kívül az ELTE Természettudományi Karán három éven át fizika szakos tanárjelölteknek is tanított módszertani tárgyakat.

A hosszú interjúban mesélt arról, milyen volt az illetékeseket szembesíteni az oktatásügy valódi helyzetével.

„Személyes és megdöbbentő tapasztalatom, hogyan kerekedett el az általunk felkeresett, pozícióban lévő ember szeme, amikor meglátta a tanári fizetéseket. Amikor elmondtuk, mennyi tanár hiányzik a rendszerből, akkor is nagyot nézett”

– fogalmazott Szakmány.

Szerinte önmagában a fizetésemelés kevés lenne ahhoz, hogy a tanárokat a pályán tartsák, illetve sikeresen toborozzanak új pedagógusokat, kezelve ezzel a súlyos hiányt, de szerinte látható emelések idején érezhető volt a pályára jelentkezők számának növekedése is.

Mesélt arról, mennyire tanulságos volt közel másfél évtized után kikerülni a munkaerőpiacra, és arról is, hogy „belénk, tanárokba mennyire mélyen el lett ültetve a kishitűség”. „Hogy amikor egy állásajánlatban nem végzettségeket, hanem képességeket kérnek, milyen nehéz kategorizálni azt a rengeteg tudást és tapasztalatot, amit a tanári pályán szereztünk. Pedig osztályfőnökként az embernek bizony nagyon komoly helyzeteket kell tudni megoldania. Szállást, étkezést, programokat szervezni, egy kollégával ketten harminc ivarérett fiúra, lányra vigyázni 5-6 napon át, konfliktusokat kezelni, jól kommunikálni, közösséget szervezni: ezek mind komolyan beárazható képességek, amiket mi csak járulékosan alkalmazunk a munkánk mellett” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Dráma: az ATV élő adásában esett össze a katonai szakértő
Az adást megszakították, Kis-Benedek Józsefhez azonnal mentőt hívtak.

Link másolása

Az ATV Mai téma című műsorában szerda este élő adásban esett össze Kis-Benedek József katonai szakértő – írta meg az Index.

A csatorna közölte:

az adást azonnal megszakították, mentőt hívtak, Kis-Benedek Józsefet a szakszerű helyszíni ellátás után kórházba szállították.

Az eset a Mai téma adásának utolsó harmadában történt, amikor az orosz–ukrán háborúról beszélgetett Kis-Benedek Tompos Márton momentumos politikus és Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő társaságában.

Az élő adásban történtek után a televízió honlapja egy szűkszavú közleményt adott ki:

„Kis-Benedek József a ma esti Mai Téma élő adása közben rosszul lett, rögtön megszakítottuk adásunkat. A kollégáink azonnal mentőt hívtak, akik gyorsan kiérkeztek a televízió székházába és szakszerűen ellátták.”

A szakértő egészségi állapotáról azóta nem érkezett újabb hír.

Az esetleges fejleményekkel cikkünket frissítjük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: