Több mint fél évvel a választás után nyilvánosságra került az is, hogy a kormány csaknem 20 milliárd forintért folytatott a kampányidőszakban reklámkampányt – derült ki az RTL Híradóból.
A K-Monitor nevű korrupcióellenes civil szervezet közadatigénylés révén kapta kézhez a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéseit, amiből a plakátkampányok díja is kiderült.
Az áprilisi választási kampány ennyik leghangsúlyosabb eleme volt a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény. A civilszervezetek és az ellenzék szerint homofób volt a javaslat, amihez külön népszavazást is rendeltek. A Védjük meg a gyerekeinket! feliratú plakátokkal az egész országot elárasztották.
„Azt nem szabad megengedni, hogy a gyermekeink neveléséhez való jogunkat bárki elvegye tőlünk. Ezért világosan ki kell mondanunk vasárnap is: az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket pedig hagyják békén”
– mondta akkor Orbán Viktor kampányzáró beszédében.
Emellett ebben az időszakban egy orosz-ukrán háborúra reagáló plakátkampány is indult. A K-Monitor fél évvel ezelőtt kérte ki az adatokat, amiből most világossá vált, hogy mennyibe került ez a két akció.
A felsorolt plakátkampányokra összesen közel 20 milliárd forintnyi közpénzt költöttek el.”
Merényi M. Miklós az RTL Híradóban azt nyilatkozta, hogy ez az összeg jóval meghaladja azt, amiből a pártok egyébként kampányolhatnának.
„A nemzetközi megfigyelők, például az EBESZ is hangsúlyozza azt, hogy azok a kormányzati kampányok, amik a választási kampánnyal egy időben zajlanak, azok alkalmasak arra, hogy befolyásolják a választókat”
– mondta Merényi.
Az RTL kérdésére, hogy valóban befolyásolta-e ez az elköltött 20 milliárd forint a szavazókat, a Miniszterelnöki Kabinetiroda is válaszolt. Szerintük az ellenzéki pártok „dollármilliókat kaptak” külföldről.
A szankciók ügyében indított nemzeti konzultációt hirdető plakátkampányra pedig 8 milliárd forintot szánt a kabinetiroda.
Hozzátették, hogy ez csak egy „keretszerződés keretösszege”, amely későbbi kampányok finanszírozását is szolgálja.
Több mint fél évvel a választás után nyilvánosságra került az is, hogy a kormány csaknem 20 milliárd forintért folytatott a kampányidőszakban reklámkampányt – derült ki az RTL Híradóból.
A K-Monitor nevű korrupcióellenes civil szervezet közadatigénylés révén kapta kézhez a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéseit, amiből a plakátkampányok díja is kiderült.
Az áprilisi választási kampány ennyik leghangsúlyosabb eleme volt a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény. A civilszervezetek és az ellenzék szerint homofób volt a javaslat, amihez külön népszavazást is rendeltek. A Védjük meg a gyerekeinket! feliratú plakátokkal az egész országot elárasztották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez példa nélküli megalázás” – Szijjártó és Lavrov telefonbeszélgetése Szlovákiában is botrányt okozott
A szlovák ellenzék a 2020-as választásba való orosz beavatkozás gyanúját veti fel a kiszivárgott telefonbeszélgetés miatt. A Slovensko nevű mozgalom szerint ez példa nélküli eset, a Kereszténydemokrata Mozgalom szerint pedig a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.
Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.
A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.
A Slovensko nevű mozgalom szerint az eset példa nélküli.
„Ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz”
– idéziGrendel Gábort, a párt képviselőjét a bumm.sk. A Szabadság és Szolidaritás elnöke, Branislav Gröhling már az ügyészséghez is fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet.
„Ha valósak a Magyarországról származó információk, és Putyin Oroszországa valóban segített a választáson Pellegrininek, a Smernek és az SNS-nek, akkor ez óriási botrány, amire magyarázatot kell adniuk, és nemcsak a választóknak, hanem a bűnüldöző szerveknek is”
– fogalmazott.
A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.
„Ma már teljesen érthető, hogy miért követ olyan politikát ez a kormány, amely Orbánnak és Putyinnak felel meg, és nem az ország állampolgárainak.
A régi adósságait törleszti a kampányokért, és újabb szívességeknek ágyaz meg” – mondta Milan Majerský, a párt elnöke. A legnagyobb ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka pedig Robert Fico kormányfőt szólította fel, hogy nyilatkozzon, szolgáltatott-e információkat az uniós tárgyalásokról Lavrovnak.
Hétfőn az Európai Bizottság is magyarázatot kért Magyarországtól
a sajtóhírek miatt, melyek szerint a magyar kormány zárt uniós tanácskozásokról szivárogtatott információkat Oroszországnak. A Politico korábban arról írt, hogy egyre erősebb a bizalmatlanság Magyarországgal szemben, mert Szijjártó Péter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek kapcsán azt nyilatkozta, „természetes, hogy egy külföldi miniszter azt kéri tőle, hozza össze valakivel”. Peter Pellegrini hivatala közben igyekezett kisebbíteni a 2020-as moszkvai út jelentőségét, azt „szokványos tárgyalásnak” nevezte, és közölte, nem kívánnak a magyar belpolitikai kampány részévé válni.
Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.
A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”
Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:
„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.
A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”
Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A nyugdíjasok fele havi 220 ezernél kevesebből él, 69 ember viszont 2 milliónál is többet kap
A KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok többsége nagyon kevés pénzt kap, míg kevesen nagyon sokat. Egy szakértő szerint a különbségeket növeli, hogy Magyarországon 2013 óta nincs járulékplafon.
A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.
Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.
A KSH által publikált adatsorban eredetileg csak az szerepelt, hányan kapnak 700 ezer forintnál nagyobb összeget, a pontosabb kép érdekében azonban a HVG elkérte a hivataltól a részletes bontást.
Ebből kiderül, hogy a nyugdíjasok mindössze 1 százaléka jut 700 ezer forintnál magasabb összeghez. Több mint 12 ezren vannak, akik 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak 2025 elején, kétezer nyugdíjasnak járt 1–1,5 millió forint, 188-nak pedig 1,5–2 millió forint.
A csúcskategóriát az a 69 nyugdíjas képviseli, akiknél a havi ellátás átlépte a 2 millió forintot.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint az ilyen magas ellátásokhoz rendkívüli pálya kell. „Hosszú szolgálati idő és tartósan magas kereset szükséges ahhoz, hogy valakinek havi 1–2 millió forint feletti nyugdíja legyen” – kommentálta az adatokat. Hozzátette, hogy akik ilyen magas ellátást kapnak, jellemzően hosszú időn keresztül kiemelkedően magas jövedelem után fizettek járulékot. Egyes szakmákban az utóbbi években 3–5 millió forintos havi fizetések is előfordulnak, és ezek után a teljes összegre megfizetik a nyugdíjjárulékot.
A helyzet egyik fő oka, hogy Magyarországon 2013 eleje óta nincs járulékplafon, vagyis a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot. Ez magasabb nyugdíjalapot eredményez, ami nyugdíjasként magasabb ellátást jelent.
Mindeközben a nyugdíjasok mintegy harmada relatíve szegénynek számít, körülbelül hatoduk pedig mélyszegénységben él. Különösen nehéz helyzetben vannak az egyedül élő idősek, akiknél a jövedelmi szint sok esetben indokolná valamilyen célzott kiegészítő támogatás bevezetését.
A folyamat a teljes gazdaságra nézve is problémás. A jövőben egyre több magas nyugdíj jelenik majd meg a rendszerben, különösen azoknál, akik a következő években mennek nyugdíjba. Mivel a rendszerben nincs a nyugdíjnak felső korlátja, a nyugdíjkasszának a magas nyugdíjakat is teljes mértékben ki kell fizetnie. Farkas András szerint ha a szabályok változatlanok maradnak, a rendszer fenntarthatósága 2037–2040 körül kerülhet komolyabb nyomás alá.
A probléma elkerülése érdekében több európai ország vezetett be valamilyen korlátozást. Spanyolországban például 3–3,2 ezer euró körül maximálták a kifizethető nyugdíjat. Finnország kakukktojásnak számít, ahol szintén nem maximálták az állami ellátást, de ott sokkal kisebbek a bérkülönbségek, így a nyugdíjszakadék sem akkora, mint Magyarországon.
A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.
Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
