HÍREK
A Rovatból

Nyílt levelet írtak Orbánnak a szakszervezetek a megélhetési válság miatt: „A tétlenség vagy a rossz válasz ára katasztrofális lesz”

Szerintük béremelésekre, ársapkákra, különösen az energiaszámlák költségeire, nemzeti és európai válságellenes intézkedésekre lenne szükség, valamint azon emberek támogatásra, akik küzdenek a számláik, lakbérük kifizetésével.


Nyílt levélben fordult a megélhetési válság miatt Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).

"Az európai munkavállalók példátlanul súlyos megélhetési válsággal néznek szembe. Az inflációt nem a bérek okozzák, a dolgozók a megélhetési válság elsődleges áldozatai, és különösképpen érintettek a rosszul fizetett, kiszolgáltatott helyzetű emberek"

- áll az MTI-hez pénteken eljuttatott dokumentumban.

A szakszervezetek szerint a munkáltatóké és a kormányoké a felelősség, hogy megteszik-e a megélhetési válság leküzdéséhez szükséges lépéseket. Ezért a dolgozók és szakszervezeteik Európa-szerte követelik egy hat pontos, a válság leküzdését és a munkavállalókért működő gazdaság létrehozását célzó terv elfogadását.

A két szervezet szerint az európai uniós energiaügyi miniszterek múlt pénteken a megfelelő irány felé tettek lépéseket, az intézkedéseik azonban túlságosan bátortalanok, így nem alkalmasak a megélhetési válság leküzdésére.

"Az európai szintű szociális intézkedések továbbra is hiányoznak, a tagállamok magukra maradtak a válság okozta kihívásokkal. Hiányzik továbbá a költségvetési problémákkal küzdő tagállamok pénzügyi támogatása is, amely lehetővé tenné a válságkezelő intézkedések meghozatalát"

- olvasható a nyílt levélben.

A MASZSZ és a SZEF az állam- és kormányfők pénteki informális találkozójára tekintettel felszólítja a kormányt, hogy helyezzen nyomást az Európai Unióra hat intézkedés meghozatalára.

A szervezetek szerint béremelésekre, ársapkákra, különösen az energiaszámlák költségeire, nemzeti és európai válságellenes intézkedésekre lenne szükség, valamint azon emberek támogatására, akik küzdenek a számláik, lakbérük kifizetésével.

Továbbá át kellene alakítani az unió energiapiacának működését és a szakszervezeteknek helyet kellene adni a válságkezelésben.

A nyílt levélben azt írták, a kormány és az unió nem várhatja ölbe tett kézzel a válság végét.

"A tétlenség vagy a rossz válasz, például a kamatemelés, a fizetések befagyasztása vagy a sikertelen megszorítási politikához való visszatérés ára katasztrofális lesz"

- fogalmaztak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ingyen se akart senki a Békemenetre menni a hevesi faluból, pedig a falubusz vitte volna őket
Pedig itt a 2024-es európai parlamenti választáson a Fidesz 68 százalékot kapott. Most viszont besült a mozgósítás.


Hevesaranyosban ingyen falubuszt hirdettek az október 23-i budapesti Békemenetre, de a járat végül nem indul, mert senki sem jelentkezett – írta a Magyar Hang.

A felhívás szórólapja az interneten is körbejárt. A jelentkezőket Hossó Imre Sándor polgármesterhez irányították. A Városi Kurír korábban arról írt, hogy 9 férőhelyes járművet terveztek.

A Magyar Hang elérte a polgármestert, aki ingerülten fogadta a megkeresést, és jelezte, hogy sok támadás érte őket amiatt, hogy a felhívás az internetre is kikerült.

Hevesaranyos körülbelül 560 lakosú falu, ahol a 2024-es európai parlamenti választáson a Fidesz 68 százalékot kapott. A Békemenetet Budapestre hirdették október 23-ára, kormánypárti rendezvényként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Itt van Amerika új szankciós csomagja az oroszok ellen - Trump tényleg lemondta találkozóját Putyinnal
A két legnagyobb orosz olajvállalat került célkeresztbe, miután Moszkva elutasította az ukrajnai tűzszünetet. Trump lefújta a Putyinnal tervezett budapesti találkozót.


Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalatával, a Rosznyefttel és a Lukoillal szemben. Az intézkedést szerda este jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium, miután Scott Bessent pénzügyminiszter előzetesen tájékoztatta a nyilvánosságot a döntésről.

A tárca közleménye szerint

a szankciók oka az, hogy „Oroszország nem kötelezte el magát komolyan az ukrajnai háborút lezáró békefolyamat mellett”.

A közlemény szerint

„a mai intézkedések fokozzák az orosz energiaágazatra nehezedő nyomást, és rontják a Kreml azon képességét, hogy bevételt szerezzen háborús gépezetéhez és támogassa meggyengült gazdaságát”.

A döntés értelmében blokkolni kell minden olyan szervezetet, amely a Rosznyeft vagy a Lukoil legalább 50 százalékos közvetett vagy közvetlen tulajdonában van. Az Egyesült Államokban található vagy amerikai ellenőrzés alatt álló vagyonelemeket zárolják, és ezeket jelenteni kell a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalnak (OFAC). Az amerikai jogszabályok alapján a blokkolt személyekkel kapcsolatos tranzakciókat az OFAC engedélye nélkül tilos végrehajtani.

A szankciók megsértése polgári vagy büntetőjogi következményekkel járhat. Külföldi pénzügyi intézményekre másodlagos szankciókat is kivethetnek, ha kapcsolatba kerülnek a zárolással érintett szervezetekkel vagy személyekkel.

Scott Bessent pénzügyminiszter úgy fogalmazott:

„Itt az ideje, hogy leállítsuk a gyilkolást és azonnali tűzszünetet kössünk”.

Azt is jelezte, hogy a minisztérium kész további lépéseket tenni, ha szükséges.

A döntést az E.O. 14024 számú amerikai elnöki rendelet alapján hozták meg, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy szankciókat alkalmazzon a Oroszországi Föderáció káros külföldi tevékenységeihez köthető szervezetekkel és személyekkel szemben.

Donald Trump amerikai elnök is megszólalt az ügyben. A NATO főtitkárával, Mark Rutte-tal folytatott találkozóján azt mondta: „Úgy éreztem, itt az ideje”. Hozzátette: „Egyszerűen nem tűnt helyesnek számomra. Nem éreztem úgy, hogy eljutnánk oda, ahová el kell jutnunk, ezért lemondtam” – utalva a Vlagyimir Putyinnal tervezett találkozóra.

A budapesti csúcstalálkozót eredetileg Donald Trump és Vlagyimir Putyin között rendezték volna meg, azonban a Fehér Ház kedd este közölte, hogy elhalasztják az eseményt. A Bloomberg információi szerint ennek hátterében az áll, hogy a két ország külügyminisztereinek telefonbeszélgetésén kiderült: Moszkva nem hajlandó tűzszünetet kötni.

A Rosznyeft állami tulajdonban van, vezetője Igor Szecsin, aki Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. A Lukoil magántulajdonban működik.

A két vállalat az év első felében együtt az orosz nyersolajexport közel felét biztosította,

napi mintegy 2,2 millió hordóval. Az olaj- és gázipari bevételek az orosz szövetségi költségvetés körülbelül egynegyedét teszik ki.

A szankciók mellett szerda este az is kiderült, hogy az Európai Unió tagállamai jóváhagyták a 19. Oroszország elleni szankciós csomagot is, amely az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának tilalmát is tartalmazza. Az intézkedéseket várhatóan csütörtök reggel fogadják el.

Az amerikai pénzügyminisztérium kiemelte, hogy

„a szankciók végső célja nem a büntetés, hanem a magatartás pozitív megváltoztatása”.

Emellett azt is közölték, hogy a listán szereplő szervezetek további exportkorlátozások alá is kerülhetnek, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatala kezel.

via Portfolio


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Szabályosan az egész ház remegett, az ajtó, minden” – a mostani csongrádi földrengés sokkal félelmetesebb volt, mint a korábbiak
A Szeizmológiai Obszervatórium mérése szerint az epicentrum Csongrád közelében volt, körülbelül 12 kilométeres mélységben. Többen álmukból riadtak fel, és több épületben keletkeztek repedések.


Hajnali egy óra előtt néhány perccel 4,1-es magnitúdójú földrengés rázta meg Csongrádot. Több helyen megrepedtek a falak, cserepek hullottak, a rengést még 50 kilométerrel arrébb és Szegeden is érezték. A rázkódás pár másodpercig tartott, előbb két kisebb, majd egy nagyobb, robbanásszerű hang kísérte. A biztonsági kamera felvételén látszik, hogy minden megremegett – derült ki az RTL híradójából.

„Kiugrottunk az ágyból a férjemmel és az első pillanatban észhez sem tértünk, hogy ez most mi, amikor így szépen lassan tudatosult bennünk, akkor lerohantunk a gyerekehez. Ők végig aludták az egészet. Mi pedig éreztük, hogy az egész ház reng. Pince van a szoba alatt, úgyhogy nagyon… Nekünk félelmetes volt.”

– mondta Szabadkainé Paupa Dóra, helyi lakos.

A helyiek szerint ez a mostani rengés ijesztőbb volt, mint a nyáriak. Többen álmukból riadtak fel, és több épületben keletkeztek repedések.

„Kezdtük azt észrevenni, hogy nagyon ugatnak a kutyák, akkor már többször kinéztem, láttam, hogy a struccok, a futómadarak, emuk, nanduk nagyon szaladgálnak, és hátul a villanypásztorba össze-vissza szaladtak a nagy tevék, meg a szamarak.

Szabályosan az egész ház remegett és az ajtó, minden, beremegett az egész. A főgerenda is meg minden. Akkor gyorsan szaladtam kifele. Feleségem az gyorsan át a gyerekekhez, meg a babákhoz.”

– mondta Brunnbauer Quirin, helyi gazdálkodó.

„Azt tapasztaltam, hogy mintha valami leesett volna és egy nagyobb hang hatása volt számomra, ahogy leültem az ágyra.” – mondta Forróné Kopasz Magdolna, helyi lakos.

A Szeizmológiai Obszervatórium mérése szerint az epicentrum Csongrád közelében volt, körülbelül 12 kilométeres mélységben.

„Általánosságban elmondható, hogy hazánk területén a földrengések fő kiváltó oka az adriai-lemez észak felé mozgása és óramutató járásával ellentétes irányú forgása.” – hangzott el a híradóban. A konkrét okot egyelőre nem ismerik. Személyi sérülésről nincs hír.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: Így gyújtottak mécsest Magyar Péterék az 1956-os forradalom emlékére
A budai Nagy Imre téren, a Forradalom Lángja emlékműnél a Tisza Párt elnöke az 1956-os forradalom előestéjén egy rövid beszéd után meggyújtotta az emlékmű tetején lévő mécsest:
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. október 22.



Magyar Péter egy éve megígérte, hogy minden évben október 22-én újra meggyújtják a lángot, és így emlékeznek az '56-os forradalom hőseire és áldozataira.

„A forradalom ma nem más, mint a szabad választás, a működő és emberséges Magyarország követelése, és az ezért való munka” – mondta Magyar szerda este a budai Nagy Imre téren, a Forradalom Lángja emlékműnél.

A Tisza Párt elnöke az 1956-os forradalom előestéjén egy rövid beszéd után meggyújtotta az emlékmű tetején lévő mécsest:


Link másolása
KÖVESS MINKET: