Egy évvel ezelőtt robbant ki a kegyelmi ügy, ami felforgatta a magyar közéletet. Lemondott akkor Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter is. De ekkor lépett színre Magyar Péter is, aki azóta pártot alapított, hétvégén pedig az első nagy pártrendezvényét is megtartotta.
A kegyelmi üggyel kapcsolatban viszont azóta is sok a kérdőjel. A történtek a református egyházat is megrengették, Balog Zoltán szerepe ugyanis azóta sem tisztázott az ügyben. De a kormány sem adott válaszokat azóta arra, hogy pontosan miért is született meg a kegyelem.
A Telex most Novák Katalintól próbálta ismét megtudni, hogy miért adott kegyelmet K. Endrének egy évvel ezelőtt. A lap Londonban, a konzervatív ARC konferencián csípte el az egykori köztársasági elnököt, aki előadóként volt jelen az eseményen.
A Telex újságírójának kérdésére először Novák Katalin csak annyit mondott, hogy azt javasolja, hallgassák meg még egyszer az egy évvel ezelőtti, lemondáskor elmondott beszédét. Majd megismételte, amit akkor is mondott:
„Abban a hiszemben adtam kegyelmet K. Endrének, hogy ő nem élt vissza a rábízott fiataloknak a kiszolgáltatottságával.”
Majd Novák el akart indulni, mondván, hogy nagyon hideg van, de azt még megkérdezték tőle, hogy tudja-e, ki javasolta Varga Juditnak, hogy K. Endre kegyelmet kaphasson.
„Hoztam egy döntést, ami nem volt jó döntés, és ennek a konzekvenciájaként lemondtam a köztársasági elnökségről. Ezt a döntést én hoztam, innentől nincs relevanciája, hogy kinek a javaslatára, nyomásra vagy nem nyomásra, miért hoztam ezt a döntést. Én döntöttem, ezért én vállaltam a felelősséget”
- fogalmazott Novák Katalin, majd elköszönt.
A Telex videója:
Egy évvel ezelőtt robbant ki a kegyelmi ügy, ami felforgatta a magyar közéletet. Lemondott akkor Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter is. De ekkor lépett színre Magyar Péter is, aki azóta pártot alapított, hétvégén pedig az első nagy pártrendezvényét is megtartotta.
A kegyelmi üggyel kapcsolatban viszont azóta is sok a kérdőjel. A történtek a református egyházat is megrengették, Balog Zoltán szerepe ugyanis azóta sem tisztázott az ügyben. De a kormány sem adott válaszokat azóta arra, hogy pontosan miért is született meg a kegyelem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Áll a bál a Nobel-békedíj körül: kiszivároghatott a győztes neve, az utolsó órákban rengetegen fogadtak Machadóra
A Polymarketen Machado esélye 3,75%-ról két órán belül 72,8%-ra emelkedett, majd ő kapta a díjat. A norvég lapok szokatlan piaci mozgásokról írtak, a bizottság szerint korai biztosan szivárgásról beszélni.
A norvég hatóságok vizsgálatot indítottak amiatt, hogy gyanús fogadások jelentek meg az idei Nobel-békedíj körül. A feltételezés szerint a döntéshozó testületből információk juthattak ki, ami befolyásolhatta az online piacokat, írja a The Guardian.
A Polymarket felületén csütörtökön, norvég idő szerint éjfél után nem sokkal hirtelen megugrottak a fogadások María Corina Machado győzelmére. A Nobel Intézet igazgatója, Kristian Berg Harpviken a Bloombergnek azt mondta: „Úgy tűnik, bűncselekmény áldozatai lettünk – valaki a birtokunkban lévő információval pénzt akart keresni.”
Néhány órával később kihirdették, hogy Machado kapta a 2025-ös Nobel-békedíjat demokratikus aktivizmusáért az autoriter Venezuelában, ezzel ő lett az első venezuelai díjazott. A bejelentésről norvég idő szerint 10:50-kor értesítette őt Kristian Berg Harpviken.
A norvég Aftenposten és a Finansavisen a hivatalos közlés előtt szokatlan mozgásokat azonosított az online fogadási piacokon. Addig a Polymarketen Julija Navalnaja számított a legesélyesebbnek.
Éjfél után nem sokkal Machado díjazásának valószínűségét 3,75%-ra tették, így Navalnaja és Donald Trump mögött szerepelt, majd két órán belül 72,8%-ra ugrott.
Volt fogadó, aki több mint 65 ezer amerikai dollárt nyert Machado sikerével, és akadt olyan nyertes profil is, amelyet azon a napon hoztak létre, amikor a tétet feltették. A Nobel-bizottság vezetője, Jørgen Watne Frydnes úgy fogalmazott: a testület „általában nagyon jól megőrzi a titkokat”, és évtizedek óta zárt folyamat szerint dolgozik. Hozzátette, még korai biztosan kijelenteni, történt-e szivárgás, de arra számít, hogy hivatalos vizsgálat indul.
A norvég hatóságok vizsgálatot indítottak amiatt, hogy gyanús fogadások jelentek meg az idei Nobel-békedíj körül. A feltételezés szerint a döntéshozó testületből információk juthattak ki, ami befolyásolhatta az online piacokat, írja a The Guardian.
A Polymarket felületén csütörtökön, norvég idő szerint éjfél után nem sokkal hirtelen megugrottak a fogadások María Corina Machado győzelmére. A Nobel Intézet igazgatója, Kristian Berg Harpviken a Bloombergnek azt mondta: „Úgy tűnik, bűncselekmény áldozatai lettünk – valaki a birtokunkban lévő információval pénzt akart keresni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Levélben közölte a Ganz–Mavag, hogy fizetésképtelen
Szeptember 30-án a cégvezetés tájékoztatta partnereit, hogy a Dunakeszi Járműjavítóhoz kapcsolódó tartozásokat sem tudja egyelőre rendezni. A reorganizációs terv határideje november 5., a folyamatért Nagy Márton felel.
A Szabad Európa cikke szerint a Ganz–Mavag levelet küldött üzleti partnereinek, amelyben arról tájékoztat, hogy jelenleg fizetésképtelen. A közlésben az is szerepel, hogy a cégcsoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavítóval kapcsolatos tartozásokat egyelőre nem tudják kiegyenlíteni.
A levelet szeptember 30-án postázták a szerződéses partnereknek, Törő Csaba vezérigazgató és Lóránd Tamás pénzügyi igazgató aláírásával. A lap úgy tudja, a vállalatnak november 5-ig kell elkészítenie a reorganizációs tervét.
A társaság rendezésére Nagy Márton gazdasági miniszter kapott feladatot – írja a Szabad Európa. A cikk szerint
ez jelentős állami forrást igényelhet, és felmerül a részleges vagy teljes állami tulajdon visszaállítása is.
A tulajdonosi háttérről a portál azt írja: a Ganz–Mavag International Kft. 2022 júliusa óta fele-fele arányban a Magyar Vagon Befektetési Zrt. és a CATO Investment Kft. kezében van. A beszámoló szerint a CATO Tombor Andráshoz köthető, míg a Mavag Bf. Zrt. mögött álló Solva II. Magántőkealap a Molhoz és Hernádi Zsolthoz kapcsolódik.
A cég pénzügyi eredményei az elmúlt években hullámzóak voltak. 2021-ben 15,8 milliárd forint adózott nyereséget értek el 105 milliárdos árbevétel mellett, 2022-ben viszont már 15 milliárd forint veszteséget mutattak ki. 2023-ban a bevétel 47 milliárd forintra emelkedett, a veszteség 4,5 milliárd lett, tavaly pedig 54,9 milliárdos árbevétel mellett 9 milliárd forintos mínuszt könyveltek el.
A Szabad Európa cikke szerint a Ganz–Mavag levelet küldött üzleti partnereinek, amelyben arról tájékoztat, hogy jelenleg fizetésképtelen. A közlésben az is szerepel, hogy a cégcsoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavítóval kapcsolatos tartozásokat egyelőre nem tudják kiegyenlíteni.
A levelet szeptember 30-án postázták a szerződéses partnereknek, Törő Csaba vezérigazgató és Lóránd Tamás pénzügyi igazgató aláírásával. A lap úgy tudja, a vállalatnak november 5-ig kell elkészítenie a reorganizációs tervét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyint megkérdezték, szerinte megérdemelte-e volna Trump a Nobel-békedíjat – ezt válaszolta
Az orosz elnök szerint az illetékes bizottság sok esetben olyanoknak ítélte oda az elismerést, akik semmit se tettek a békéért, amivel aláásta a díj presztízsét.
Továbbra is az alaszkai megállapodások keretein belül marad Oroszország és az Egyesült Államok az ukrajnai rendezés ügyében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz sajtónak pénteken Dusanbéban
Putyin szerint Moszkva és Washington között egyetértés van abban, hogy merre kellene haladni ahhoz, hogy békés eszközökkel lehessen véget vetni ennek a konfliktusnak, írja az MTI.
„Talán még sok mindent sikerül elérnünk az alaszkai megállapodás és megbeszélések alapján” - hangoztatta.
Rámutatott, hogy a felek nem hozták maradéktalanul nyilvánosságra az alaszkai csúcstalálkozón megvitatott témákat. Hangot adott véleményének, miszerint Donald Trump amerikai elnök őszintén törekszik az ukrajnai válság megoldására.
Nem tartotta illetékesnek magát annak a kérdésnek a megválaszolására hogy méltó lett-e volna Trump a Nobel-békedíjra, de hangsúlyozta, hogy
amerikai hivatali partnere „valóban sokat tesz bonyolult, évek, ha nem évtizedek óta tartó konfliktusok megoldásáért.”
Emlékeztetett rá, hogy az illetékes bizottság sok esetben olyanoknak ítélte oda az elismerést, akik semmit se tettek a békéért, amivel aláásta a díj presztízsét.
Putyin „hivalkodásnak” minőstette a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek Ukrajnának történő átadásáról szóló kijelentéseket. Hangsúlyozta, hogy Oroszország válasza ezekre a légvédelmi rendszerének megerősítése lesz.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország hamarosan bejelentheti egy új fegyver megjelenését, amelynek tesztjei sikeresen zajlanak. Mint mondta, az interkontinentális komponens tekintetében, a tengeren és a levegőben Oroszország az orosz nukleáris fegyverzetek újszerűsége és modernsége „nagyon magasszintű”, magasabb, mint bármely más nukleáris államé.
Kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy nem alakult ki államközi válság az Oroszország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatokban azt követően, hogy az orosz légvédelem tragédiához vezető sérüléseket okozott egy azeri utasszállító repülőgépben egy Groznij elleni ukrán dróntámadás során, azt azonban elismerte, hogy országok a történtek miatt „érzelmi válsággal” szembesültek. Hozzátette, hogy a szerencsétlenség kivizsgálása időigényes, felelősségteljes szakmai munkát igényelt.
„Most a vizsgálat a befejeződéséhez közeledik, összességében minden világos. Van még néhány részlet, finomság, amelyet a szakértőknek megfelelően kell rendezniük. Erről beszéltünk tegnap az azerbajdzsáni elnökkel” - jegyezte meg.
Putyin kifejezte reményét fejezte, hogy Moszkva és Baku az AZAL légitársaság gépének katasztrófája után ellapozott a gyászos oldalról. Megjegyezte, hogy az orosz-azeri kereskedelem töretlenül növekedett.
Továbbra is az alaszkai megállapodások keretein belül marad Oroszország és az Egyesült Államok az ukrajnai rendezés ügyében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz sajtónak pénteken Dusanbéban
Putyin szerint Moszkva és Washington között egyetértés van abban, hogy merre kellene haladni ahhoz, hogy békés eszközökkel lehessen véget vetni ennek a konfliktusnak, írja az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin-videóval reagált Trump arra, hogy nem ő kapta a Nobel-békedíjat
Az amerikai elnök egy videót rakott ki, amelyben az orosz vezető elismerően beszél az erőfeszítéseiről. Idén azonban nem ő vitte a díjat, hanem María Corina Machado.
Donald Trump saját közösségi felületén reagált arra, hogy nem ő kapta az idei Nobel-békedíjat, vette észre a hvg.hu. Bejegyzésében egy videót osztott meg Vlagyimir Putyin dusanbéi nyilatkozatáról.
A felvételen az orosz elnök arról beszél, hogy szerinte az amerikai elnök komolyan próbál kezelni régóta húzódó válságokat. „Hogy a mostani amerikai elnök megérdemli-e a békedíjat, azt nem tudom. Az azonban igaz, hogy őszintén törekszik a bonyolult, évek, akár évtizedek óta húzódó válságok megoldására” – mondta Vlagyimir Putyin a Moscow Times szerint. Hozzátette, a Nobel-bizottság döntései szerinte rontották a díj hírnevét: „Úgy vélem, hogy ezek a döntések hatalmas kárt okoztak a díj reputációjának.”
Az idei Nobel-békedíjat María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta. A döntés több, a MAGA-táborhoz sorolt szereplőből elégedetlenséget váltott ki, köztük Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója is megszólalt.
Trump korábban több alkalommal jelezte, hogy pályázik az elismerésre. Szeptember végén, a teljes amerikai katonai vezetés előtt mondott beszédében úgy fogalmazott, nagy sértés lenne az Egyesült Államokra nézve, ha nem ő kapná meg.
Donald Trump saját közösségi felületén reagált arra, hogy nem ő kapta az idei Nobel-békedíjat, vette észre a hvg.hu. Bejegyzésében egy videót osztott meg Vlagyimir Putyin dusanbéi nyilatkozatáról.
A felvételen az orosz elnök arról beszél, hogy szerinte az amerikai elnök komolyan próbál kezelni régóta húzódó válságokat. „Hogy a mostani amerikai elnök megérdemli-e a békedíjat, azt nem tudom. Az azonban igaz, hogy őszintén törekszik a bonyolult, évek, akár évtizedek óta húzódó válságok megoldására” – mondta Vlagyimir Putyin a Moscow Times szerint. Hozzátette, a Nobel-bizottság döntései szerinte rontották a díj hírnevét: „Úgy vélem, hogy ezek a döntések hatalmas kárt okoztak a díj reputációjának.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
