Norvégia alaposan vizsgálja a Pfizer vakcinájának biztonságosságát az idős betegek esetében
Nagyjából harminc, 80 évesnél idősebb, súlyos betegnél mellékhatások jelentkeztek a vakcina beadását követően, közülük tizenhárman meg is haltak Norvégiában.
A norvég hatóságok alaposan vizsgálják a Pfizer és a BioNTech gyógyszercégek koronavírus elleni vakcinájának biztonságosságát a súlyos alapbetegségben szenvedő idősek esetében, mert legújabb becslésük szerint a korábban véltnél több ilyen beteg halhatott meg azután, hogy megkapta az oltást - jelentette a Bloomberg hírügynökség vasárnap hajnalban megjelent egyik tudósításában.
A norvég gyógyszerengedélyezési hivatal arra hívta fel a figyelmet pénteken, hogy vannak kockázatai az oltásnak a 80 évnél idősebbeknél. Bár nem beszéltek konkrétan a Pfizer-BioNTech-vakcináról, az országban egyelőre csak ezzel oltanak.
Sigurd Hortemo, a hivatal egyik főorvosa arról számolt be, hogy
nagyjából harminc, 80 évesnél idősebb, súlyos betegnél mellékhatások jelentkeztek a vakcina beadását követően, közülük tizenhárman meg is haltak.
Steinar Madsen, a hivatal szakmai igazgatója ehhez hozzátette, hogy a helyzetet ennek ellenére nem tartják aggasztónak, mint mondta, az oltóanyagoknak rendkívül kicsi a kockázatuk.
A hivatal azonban szombaton beszámolt arról, hogy
további tizenhat olyan halálesetnél vizsgálják a körülményeket, amelyeknél a páciens megkapta az oltást. Koruk alapján a veszélyeztetettek alsó korhatárát 80-ról leszállították 75-re
- tették hozzá.
A Bloomberg szerint nem tudni, hogy a halálesetek pontosan mikor történtek. Ezek közül az elhunytak közül a legtöbbnél jelentkeztek az oltás várható mellékhatásai : az émelygés, a hányás, a láz, a bőrirritáció és alapbetegségük súlyosbodása.
A norvég közegészségügyi intézet szerint
a legrosszabb egészségi állapotú emberek számára még a vakcina enyhe mellékhatásai is végzetesek lehetnek. "Azoknak, akiknek a várható élettartama már egyébként is nagyon kicsi, a vakcina jótékony hatása valószínűleg elenyésző vagy nincs is"
- közölte az intézet.
Norvégiában december óta már 42 ezer ember megkapta a szükséges két oltásból legalább az elsőt.
Miután Ausztrália a vakcinából tízmillió adagot rendelt, a norvég esetekről értesülvén azonnal tájékoztatást kért a gyártóktól és a norvég kormánytól - közölte vasárnap Greg Hunt egészségügyi miniszter.
Noha ezek az esetek utalhatnak arra, hogy a nagyon idős és halálos beteg emberek számára túl kockázatos az oltás, a norvég tapasztalatokból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a 75 évnél fiatalabb, egészségesebb embereknek tartaniuk kellene tőle, hanem inkább arra irányítják rá az országok figyelmét, hogy mit figyeljenek, amikor majd elkészítik biztonságossági jelentéseiket a különböző vakcinákról - írta a Bloomberg. A Pfizer-BioNTech-vakcina biztonságosságáról Európa-szerte január végén mutatják be az első jelentést.
A norvég hatóságok alaposan vizsgálják a Pfizer és a BioNTech gyógyszercégek koronavírus elleni vakcinájának biztonságosságát a súlyos alapbetegségben szenvedő idősek esetében, mert legújabb becslésük szerint a korábban véltnél több ilyen beteg halhatott meg azután, hogy megkapta az oltást - jelentette a Bloomberg hírügynökség vasárnap hajnalban megjelent egyik tudósításában.
A norvég gyógyszerengedélyezési hivatal arra hívta fel a figyelmet pénteken, hogy vannak kockázatai az oltásnak a 80 évnél idősebbeknél. Bár nem beszéltek konkrétan a Pfizer-BioNTech-vakcináról, az országban egyelőre csak ezzel oltanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Mihály: A sajtó jól tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai
Az MNB-elnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy az uniós szabályok miatt át kell alakítani a tényleges tulajdonosi nyilvántartást. A változás több ezer milliárd forintnyi, részben állami eredetű vagyont érint.
„Csodára nem kell számítani” – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magántőkealapok átláthatóságáról, jelezve, hogy bár a jegybank a transzparenciára törekszik, a változások fokozatosan jönnek. A jegybankelnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy a 2027. július 10-től alkalmazandó, új uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének teljes, koncepcionális átalakítására van szükség Magyarországon.
Varga ugyanakkor elismerte a sajtó eddigi munkáját is.
„A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai.
Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott.
Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi vagyon került olyan magántőkealapokba, amelyek végső, tényleges tulajdonosainak kilétét homály fedte.
A Transparency International Magyarország 2024-es adatai szerint a magántőkealapok mintegy 4500 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, amelyből 1311 milliárd forint volt állami forrás.
A Válasz Online korábbi elemzése szerint az új kormány akár 2000 milliárd forintnyi állami pénz felett szerezhetné vissza az állami kontrollt ezekben a struktúrákban.
A mostani bejelentés egy kétlépcsős folyamatot vázol fel. Az első, hazai szabályozásból fakadó határidő 2026 júliusa lehet, amikor a már működő, zártkörű befektetési alapoknál megkezdődik az első tényleges tulajdonosi adatszolgáltatási időszak. A második, Varga által is említett fordulópont 2027. július 10., amikor az Európai Unió új, egységes pénzmosásellenes csomagja érdemben alkalmazandóvá válik. Ez szigorúbb ügyfél-átvilágítást és a tényleges tulajdonosi adatok egységesebb kezelését írja elő, de az uniós bírósági gyakorlat alapján a teljes, korlátlan lakossági hozzáférés helyett inkább a jogos érdek alapján történő, célzott betekintés várható.
Amikor Varga Mihály átvette a Magyar Nemzeti Bank vezetését, a klasszikus jegybanki feladatokhoz való visszatérést tűzte zászlajára. A Matolcsy-korszak működését több ügy is kísérte, például a jegybanki alapítványok körüli ingatlanügyletek, amelyekkel kapcsolatban egy volt MNB-alkalmazott rendszerszintű visszaélésekről beszélt.
A jegybankelnök a közelmúltban fogadta a Tisza Párt gazdasági szakértőjét, Kármán Andrást. Kármán beszámolója szerint a találkozón többek között az euró bevezetéséről is egyeztettek.
„Csodára nem kell számítani” – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magántőkealapok átláthatóságáról, jelezve, hogy bár a jegybank a transzparenciára törekszik, a változások fokozatosan jönnek. A jegybankelnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy a 2027. július 10-től alkalmazandó, új uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének teljes, koncepcionális átalakítására van szükség Magyarországon.
Varga ugyanakkor elismerte a sajtó eddigi munkáját is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Mihály a Tisza gazdaságpolitikájáról: Örömmel támogatjuk, ha először is tudjuk, hogy ez mit jelent, másodszor pedig ha nem gerjeszt inflációt
A Magyar Nemzeti Bank elnöke egy interjúban figyelmeztette az új kormányt, hogy a hitelminősítők türelme véges. Szerinte a kabinetnek legkésőbb ősszel egy hiteles költségvetési pályát kell bemutatnia, különben negatív piaci reakciók várhatók.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a gazdaságpolitikai kilátásokról, a jegybank megújításáról és elődje, Matolcsy György örökségéről.
A Goldman Sachs forinterősödést jósló prognózisával kapcsolatban Varga Mihály óvatosságra intett. Bár elismerte, hogy a választások óta a piacokon erőteljes forinterősödés és hozamcsökkenés figyelhető meg, szerinte az árfolyam jövőbeli alakulása nagyban függ az új kormány lépéseitől. „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel” – fogalmazott. Úgy látja, a monetáris politikának reagálnia kell az új helyzetre, és bár a forint erősödése segíti az inflációs cél elérését, a kulcskérdés az, hogy az új kabinet miként használja fel a piaci bizalmat.
Ha tisztul a helyzet, amelyben a piac indokolatlan elvárásokat is támaszt az új kormánnyal szemben, akkor lehet megítélni, milyen árfolyamra számíthatunk az év további részében.
A befektetők által elvárt magas kamatprémium csökkentésének feltételeiről szólva öt tényező összhangját emelte ki: a költségvetési, a monetáris, a jövedelem- és a strukturális politikát, valamint a geopolitikai helyzet konszolidációját. Hangsúlyozta, hogy ebből legalább három a kormány felelősségi körébe tartozik. „Ebből az ötből legalább három a kormány térfelén van” – mondta, hozzátéve, hogy a monetáris politika csak ideig-óráig képes ellensúlyozni a túlságosan laza költségvetési politikát. Az MNB másodlagos mandátumáról, a kormány gazdaságpolitikájának támogatásáról is beszélt, de feltételekhez kötötte azt.
„További mandátumunk a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ennek is örömmel teszünk eleget, ha először is tudjuk, hogy ez mit jelent, másodszor pedig ha nem gerjeszt inflációt”
– jelentette ki.
A költségvetés helyzetével kapcsolatban az őszre várja az igazság pillanatát, amikor az új kormány bemutatja a középtávú terveit.
„Az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási pályát”
– mondta. Varga Mihály szerint a befektetők is magasnak tartják a hiányt, amit a GDP 5 százaléka körül kellene tartani. Figyelmeztetett, hogy a hitelminősítők türelme véges. „Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak” – fogalmazott. A jegybankelnök szerint vannak területek, ahol a kiadások a régiós átlag felettiek, ide sorolta a közszolgáltatásokat, a vállalati támogatásokat és egyes jóléti, például sportcélú kiadásokat.
Az elmúlt egy év eredményeiről szólva kiemelte, hogy a devizatartalék 44 milliárd euróról 60 milliárd fölé emelkedett, az infláció pedig 5 százalékról 1,8 százalékra csökkent. Ezt a teljesítményt azért kezdték kommunikálni, mert helyre kell állítani a jegybank sérült presztízsét.
Olyan jegybankba érkeztem, amelynek presztízse – fogalmazzunk úgy – jelentősen sérült, azt helyre kell állítani.
Ugyanakkor elismerte, hogy az erős forint komoly kihívást jelent az exportáló vállalkozásoknak. „Ez olyan erősödés, amely a reálgazdaságra nézve komoly kérdéseket vet fel” – állapította meg. A magas kamatfelár szükségességét az ország finanszírozásának biztosításával indokolta. „A jegybank az ország finanszírozását biztosítja a pozitív reálkamattal” – jelentette ki, hozzátéve, hogy erre addig van szükség, amíg a kockázatok, a hiány és az államadósság nem csökkennek.
Az inflációs kilátásokról azt mondta, az emelkedő energiaárak miatt az év második felében gyorsulhat az áremelkedés. „Azt az állításunkat fenntartjuk, hogy 2026 első felében a jegybanki toleranciasáv felső széle alatt marad az infláció, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet” – prognosztizálta.
A jegybank jelentős, 1373 milliárd forintos tőkehiányával kapcsolatban elmondta, a törvény lehetőséget ad a középtávú rendezésre, és a negatív saját tőke nem hátráltatja a működést. A feltőkésítés időpontjáról a Költségvetési Tanácsnak (KT) kell döntenie, amelyben ő kisebbségben van. „Kétharmad-egyharmad arányban kisebbségben lévő tag vagyok” – jegyezte meg. A KT korábbi, kiigazítást sürgető álláspontját utólag helyesnek látja. „Sajnálom, hogy az élet minket igazolt” – mondta.
A Matolcsy-korszak örökségét firtató kérdésre válaszolva finoman bírálta elődje gazdaságpolitikáját.
A korábbi monetáris politika középpontjába a növekedés került, holott a jegybanknak nem ez a dolga.
Kijelentette, hogy a jegybank mérlegét szűkíteni kell, és nem terveznek a korábbiakhoz hasonló növekedési hitel- vagy kötvényprogramokat. A Matolcsy-korszakban kirobbant botrányokról, így a túlárazott ingatlanfejlesztésekről és a 266 milliárd forintos MNB-alapítványok ügyéről elmondta, hogy az MNB az ÁSZ megállapításai alapján feljelentést tett, és az ügy már az igazságszolgáltatásnál van. Az alapítványoknál új vezetést neveztek ki a vagyonmentés érdekében. „Megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, dőljön be az egész úgy, ahogy van” – mondta, de a veszteségek mérlegelése után a mentés mellett döntöttek.
Varga Mihály megerősítette, hogy
a jegybank alaptevékenységéhez nem szükséges ingatlanokat, így a balatonakarattyai oktatási központot és a Bölcs Vár épületét is értékesíteni fogják. Az MNB-nek szerinte nem feladata az üdültetés.
„Az MNB-nek nem feladata, hogy megoldja a kollégák üdültetését” – szögezte le. A székház felújításán és az alapítványokba kiszervezett vagyonon túl a jegybank felduzzasztott létszámát is örökségként említette. „Indokolatlan a hatszáz fős bővülés, ha tevékenységünket az alapfeladatokra szűkítjük, nincs szükség ekkora stábra” – mondta, hozzátéve, hogy a nyáron már végrehajtottak egy 15 százalékos leépítést.
A magántőkealapok tulajdonosainak átláthatóságával kapcsolatban Varga Mihály elmondta, a jogszabályok adottak, és az MNB felügyeleti hatásköre kiterjed ezekre az alapokra is. Ugyanakkor csodára nem számít, és megjegyezte, hogy a sajtó eddig is jó munkát végzett a tulajdonosok felderítésében. „A sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai” – zárta gondolatait.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a gazdaságpolitikai kilátásokról, a jegybank megújításáról és elődje, Matolcsy György örökségéről.
A Goldman Sachs forinterősödést jósló prognózisával kapcsolatban Varga Mihály óvatosságra intett. Bár elismerte, hogy a választások óta a piacokon erőteljes forinterősödés és hozamcsökkenés figyelhető meg, szerinte az árfolyam jövőbeli alakulása nagyban függ az új kormány lépéseitől. „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel” – fogalmazott. Úgy látja, a monetáris politikának reagálnia kell az új helyzetre, és bár a forint erősödése segíti az inflációs cél elérését, a kulcskérdés az, hogy az új kabinet miként használja fel a piaci bizalmat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán bejelentése: A felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében tíz évre visszamenőleg meg fogjuk vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását
A leendő miniszter komoly változásokat helyezett kilátásba a finanszírozás területén. A Tisza Párt a már megszerzett jogok megőrzését ígéri, de a források felhasználásánál teljes átláthatóságot vár el.
Tarr Zoltán szerint a leendő TISZA-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását, és egyértelművé tette, hogy a párt nem avatkozik be a határon túli közösségek belső politikai életébe. Állítása szerint a már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik.
A TISZA Párt vezetője, Magyar Péter az elmúlt hetekben több határon túli magyar szervezet képviselőjével is egyeztetett. A megbeszélésekről szóló beszámolók szerint a leendő miniszterelnök átláthatóságot és elszámoltathatóságot várt el a támogatásoknál; az RMDSZ esetében pedig azt írta, garanciát kapott arra, hogy a szervezet tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelmekbe való beavatkozástól. A találkozók sora a felvidéki Magyar Szövetség elnökével, Gubík Lászlóval is folytatódott.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, Pásztor Bálintnak Magyar Péter azt is jelezte, nem fogják elfogadni, ha a vajdasági magyar média Fidesz-propagandát közvetít.
Magyar Péter szerint „nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen.”
A párt már korábban is hangsúlyozta a kapcsolatépítés új stílusát, amikor nagyváradi látogatásukkor közölték, nem szavazatokért mennek a közösséghez.
Tarr Zoltán a posztjában azt írja, a „TISZA a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik.” Kijelentette, ragaszkodnak a már korábban is hangoztatott álláspontjukhoz. „Tartjuk magunkat ahhoz, a már választások előtt kimondott alapelvünkhöz, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintjük, így abba nem avatkozunk be.”
Ennek szellemében, állítja, minden híreszteléssel ellentétben „semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállalunk szerepet, és nem támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak.”
A politikus szerint a leendő miniszterelnök, Magyar Péter a határon túli pártok képviselőivel folytatott találkozóin is egyértelművé tette, hogy a kapcsolatokat új alapokra kívánják helyezni. Úgy fogalmazott, „kapcsolatainkat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezzük.”
Tarr Zoltán szerint a külhoni közösségek ügye kiemelt fontosságú lesz számukra. „A határon túli magyarság érdekeinek, kulturális identitásának védelme nem mellékes feladat, hanem mindennapi munkánk alapját képezi” – írja.
Garanciát vállalt arra, hogy a már létező vívmányok nem sérülnek: „A már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrizzük.”
Ezzel párhuzamosan komoly változásokat helyezett kilátásba a finanszírozás területén. „Ugyanakkor alapvető változásokat várunk el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén.” A posztot egy konkrét ígérettel zárta: „A felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében a leendő TISZA-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását.”
Tarr Zoltán szerint a leendő TISZA-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását, és egyértelművé tette, hogy a párt nem avatkozik be a határon túli közösségek belső politikai életébe. Állítása szerint a már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik.
A TISZA Párt vezetője, Magyar Péter az elmúlt hetekben több határon túli magyar szervezet képviselőjével is egyeztetett. A megbeszélésekről szóló beszámolók szerint a leendő miniszterelnök átláthatóságot és elszámoltathatóságot várt el a támogatásoknál; az RMDSZ esetében pedig azt írta, garanciát kapott arra, hogy a szervezet tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelmekbe való beavatkozástól. A találkozók sora a felvidéki Magyar Szövetség elnökével, Gubík Lászlóval is folytatódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húsz éve nem volt ilyen: tankok nélkül rendezik a Győzelem napi parádét Moszkvában - Ukrán támadástól tartanak
Az orosz védelmi minisztérium a „terrorfenyegetés” miatt döntött a haditechnikai felvonulás elhagyásáról a moszkvai Vörös téren. A parádé ettől még nem marad el, gyalogos egységek és légi bemutató is lesz.
A Kreml szerdán közölte, hogy idén nehéz haditechnika, tankok és katonai járműoszlop nélkül tartják meg a május 9-i győzelem napi parádét, mert Ukrajna felől érkező „terrorfenyegetéstől” tartanak. Miközben a Vörös téren 2007 óta először nem vonulnak fel katonai járművek, a Kreml ideiglenes tűzszünetet javasolt az ünnepségek idejére. A parádéra Moszkvába utazna Robert Fico szlovák miniszterelnök is, akinek gépétől három balti állam is megtagadta a légtérhasználatot.
Moszkva bejelentése szerint a Vörös téri díszszemlén idén nem vesznek részt a katonai iskolák növendékei sem. A parádé teljesen nem marad el: gyalogos katonai egységek felvonulnak, és a tervek szerint lesz légi bemutató is. Az orosz állami tévében felvételeket mutatnak majd az Ukrajnában harcoló orosz katonákról – írja a BBC News.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Ukrajnát hibáztatta a döntésért. Azt mondta, a biztonsági kockázatokat minimalizálni kell, mert szerintük Kijev egyre inkább terrorista eszközökhöz nyúl.
„A kijevi rezsim, amely nap mint nap teret veszít a harctéren, most teljes körű terrorista tevékenységbe kezdett” – közölte Peszkov, aki hozzátette, „minden intézkedést megtesznek a veszély minimalizálása érdekében.”
Több nyugati és független elemző szerint a döntés hátterében az ukrán nagy hatótávolságú dróntámadásoktól való félelem állhat. Kijev külön azt hangsúlyozza, hogy az oroszországi csapásai legitim katonai és energetikai célpontok ellen irányulnak, amelyek Moszkva háborús erőfeszítéseit segítik.
„Senki sem támad civileket és civil infrastruktúrát” – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.
Egy magyar származású ukrán drónparancsnok, Robert Brovdi korábban arról beszélt, hogy a helyben gyártott, nagy hatótávolságú drónoknak köszönhetően Oroszország mélyén, akár 2000 kilométerre a határtól sincs már békés hátország.
A rendezvény diplomáciai súlya is csökkenhet. Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte utazási szándékát, de Litvánia, Lettország és Észtország megtagadta, hogy a kormánygép használja a légterüket.
Az észt külügyminiszter szerint Fico részvétele „az agresszor dicsőítése” lenne.
A Kreml szerdán azt is közölte, Vlagyimir Putyin jelezte, hogy kész lenne ideiglenes tűzszünetet hirdetni a május 9-i győzelem napi ünnepségek idejére. Moszkva ugyanakkor továbbra is elutasítja a Kijev által szorgalmazott teljes és feltétel nélküli fegyvernyugvást. Ukrajna szerint Oroszország korábban többször is megszegte az ilyen megállapodásokat: az ortodox húsvét idején bejelentett tűzszünet alatt több mint 400 jogsértést rögzítettek.
A Kreml szerdán közölte, hogy idén nehéz haditechnika, tankok és katonai járműoszlop nélkül tartják meg a május 9-i győzelem napi parádét, mert Ukrajna felől érkező „terrorfenyegetéstől” tartanak. Miközben a Vörös téren 2007 óta először nem vonulnak fel katonai járművek, a Kreml ideiglenes tűzszünetet javasolt az ünnepségek idejére. A parádéra Moszkvába utazna Robert Fico szlovák miniszterelnök is, akinek gépétől három balti állam is megtagadta a légtérhasználatot.
Moszkva bejelentése szerint a Vörös téri díszszemlén idén nem vesznek részt a katonai iskolák növendékei sem. A parádé teljesen nem marad el: gyalogos katonai egységek felvonulnak, és a tervek szerint lesz légi bemutató is. Az orosz állami tévében felvételeket mutatnak majd az Ukrajnában harcoló orosz katonákról – írja a BBC News.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
