SPORT
A Rovatból

A kiszőrösödött izomkolosszus-hölgyektől a nőies fitneszig hosszú út vezetett – a testépítés és a női versenyzés kezdetei

A Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség elnöke, Huber István büszke rá, hogy Magyarország fitneszben a világ éllovasa. Pedig 1977-ben még csodabogárnak nézték, amikor az első budapesti konditermeket elkezdte látogatni.


A női testépítés örökké vitatott téma: akad, aki csodálja a mögöttes teljesítményt, másokat pedig taszít a kidolgozott izomzatú hölgyek látványa. Kezdetben a testépítés kizárólag a férfiak terepe volt, 1965-től kezdve a híres Mr. Olympia versennyel az élen, melynek éveken keresztül Arnold Schwarzenegger volt a szimbóluma. A későbbi színészlegenda 1976-ban sorozatban immár a hatodik Mr. Olympia-győzelmét ünnepelte.

Egy évvel később, Jimmy Carter elnökké választásának évében indult el a nők bevonása is a hasonló megmérettetésekbe. Előtte nem igazán érdekelt senkit a nők izomépítése. Valójában nem is volt különösebben látványos, inkább az egészséges életmódról és diétáról szóltak ezek a kezdetleges bemutatkozások. 1977-ben viszont létrejött egy – nem hivatalos, de annál elszántabb – női szövetség, az Izmos Nővéri Rend. Mégpedig azzal a céllal, hogy lerombolják a női testépítéssel kapcsolatos előítéleteket. Naponta órákat emelgették a súlyokat, hogy felfigyeljenek az erőfeszítéseikre.

Ekkortájt kezdte hirdetni a daytoni Fiatalok Keresztény Egyesülete (YMCA) egyik tagja, Henry McGhee, miszerint a férfiakhoz hasonlóan a nőknek is meg kell adni a lehetőséget fizikumuk építésére és a versenyzésre.

Elindultak az első komolyabb megmérettetések a Las Vegas-i Resort and Casino szállodában (ahol utána Miss Universe szépségversenyeket rendeztek, sőt, rendeznek manapság is).

Az igazi áttörést azonban az jelentette, amikor 1979-ben megrendezték az IFBB által is elismert, a Világ Legjobbjai elnevezésű női testépítőversenyt, 2500 dolláros fődíjjal. Egy évvel később elindult a Ms. Olympia verseny is, amely máig a legrangosabb professzionális verseny testépítőnők számára. Az első nyertes Rachel McLish volt, a legeredményesebb versenyzőnek mindezidáig pedig Iris Kyle számít a maga 10 győzelmével.

A nemek közötti különbségtétel abban nyilvánult meg, hogy a Ms. Olympiát másfél évtizeddel később vezették be, mint a férfi megfelelőjét. De az elnyerhető pénzjutalomban is: a 2012-es Mr. Olympia például 250 000 dollárt vitt haza, míg Ms. Olympia csupán 28 000 dollárt.

Ennek több oka is lehet: egyrészt a nőknek más a testfelépítése, izommennyisége, és a tesztoszteronszintjük alacsonyabb, így a természetes módon építhető izomzat mennyisége is korlátozott számukra. Továbbá eleinte a női testépítés nem volt figyelemfelkeltő, mert a férfiaknak nem tetszett a műfaj, a nők pedig nem értették, hogy ez mire jó.

Megkérdeztük a magyar kezdetekről az MTFSZ (Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség) elnökét, Huber Istvánt. Ő már csak tudja, mi fán terem hazánkban a testépítés, hiszen 1977-ben kezdte a testépítést. A világon majdnem minden országban képviselte már a szakmát, és két évtizede vezeti a szövetséget.

"Csodabogaraknak néztek minket akkoriban" – kezdett bele a mesélésbe István.

"Amikor végigmentem az utcán, mondták, hogy „odanézz!”, mire én is odanéztem, kiderült, hogy engem néztek. Az egész országban voltunk körülbelül százan, akik nagyon izmosak voltunk, akkoriban ez nem volt divat, a bodybuilder szót sem ismerték. Még arra is emlékszem, hogy 1970-ben az Athenaeum nyomda színiben versenyeztek az első testépítők.

Ami a női versenyzőket illeti, eleinte nem jött könnyen az áttörés. Amikor 1986-ban Lengyelországban megrendezték a női európai testépítő bajnokságot, a nyertes jó irányba vitte volna a sportágat, de a szakma azt szerette volna, ha a nők is nagyon izmosak lennének, holott szerintem nem szép, ha egy hölgyikén 20 kiló többletizom van. Illetve a férfiakra szabott szerektől (pl. tesztoszteron, szteroid) akkoriban a nők szőrösek lettek, és hangjuk is elváltozott.

Aztán szerencsére jött egy csodás hölgy, Szikszay Gabriella, aki tényleg csinos tudott maradni" – mondta az MTFSZ elnök, hozzátéve, hogy Gabriella 1991-ben lett amatőr női testépítő világbajnok, valamint páros testépítő világbajnok és első magyarként kijutott a Ms. Olympiára, ami hatalmas eredmény.

A következő fontos mérföldkő az volt, amikor sikerült bevezetni a fitness kategóriát. A ’90-es évek közepén indult be nálunk a fitnesz-őrület: ekkoriban nyerte meg a Fitness Magyar Bajnokságot Palatinus Tünde, valamint ekkortájt kezdte el a bajnoki címeit begyűjteni Béres Alexandra is, aki szintén sokat tett a műfaj népszerűsítéséért.

"A női testépítés elkezdett háttérbe szorulni a versenyzői létszám csökkenése és a szponzorok távolmaradása miatt, ezért az IFBB 2013-ban eltörölte ezt a kategóriát" – eleveníti fel a múltat István.

Magyarország fitneszben azóta is a világ éllovasa, Szlovákia a második, és Ukrajna a harmadik a rangsorban, és ez a hármas felállás időről-időre felcserélődik.

Arra a kérdésre, hogy hazánkban mióta léteznek konditermek és mióta járnak oda nők is, a Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség elnöke azt válaszolta, hogy az 1970-es évek közepén egyszerre négy konditerem is nyílt Budapesten. Érdekességként megemlítette, hogy az első, Spartacus nevű hely ma is működik a Bartók Béla út 57. szám alatt, csak más néven. Hölgyek pedig körülbelül egy évtizeddel később, az 1980-as évek közepén kezdtek el edzőteremben súlyzózni.

– Akkoriban még nem izomkolosszusokat faragtunk belőlük, amit a világ elvárt, de az említett Szikszay Gabi is így kezdte, és volt egy Rubos Katalinunk is, aki juniorban világbajnoki címet szerzett. Aztán kiemelném a későbbi évekből Vargha Violát, az MTFSZ  jelenlegi főtitkárát, aki junior testépítésben fél évtizeden át élmezőnyben volt a rendkívüli genetikájával, majd páros testépítésben 2. helyen végzett Európa-bajnokságon, végül fitneszmodell világbajnok lett. ​

Ő nem használt szereket, és belevitt egy nőies vonalat a versenyzésbe, ráadásul a testépítésből át tudott menni a bikini fitneszmodell kategóriába és vissza, miközben mindkét kategóriában tudott versenyezni.

Az biztos, hogy a 21. századra jócskán változott a női izomépítés megítélése és szabályrendszere, és egyre szélesebb rétegeket szólít meg a súlyzós edzésforma. Manapság a világ legtöbb részén már teljesen természetes látvány egy lány egy konditeremben, miközben egyes muszlim vallású országokban, például Afganisztánban máig tilos a női testépítés.

Források: Csupasport, Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Néhány órával felesége elvesztése után meghalt dr. Póka László
Az egykori triatlonos és öttusázó felesége hosszan tartó betegség után hunyt el. A gyászoló férj a tragédia után agyvérzést kapott, lányuk közölte a drámai hírt.


Néhány óra leforgása alatt hunyt el dr. Póka László egykori triatlonos és öttusázó, valamint szeretett felesége, dr. Póka Lászlóné. A házaspár november 23-án halt meg, a tragikus hírről a Magyar Triatlon Szövetség is beszámolt – írta a Blikk.

Az elhunytak lánya, Gabriella közösségi oldalán számolt be a tragédia részleteiről. Mint írta,

édesanyja hosszan tartó betegséget követően, édesapja pedig felesége elvesztése felett érzett mély fájdalmában, agyvérzés következtében hunyt el.

„November 23-án megrendítő tragédia ért bennünket. Pár óra különbséggel elvesztettük a szüleimet. A köztük lévő szeretet annyira erős volt, hogy együtt folytatják útjukat” – fogalmazott bejegyzésében, amelyben a temetésre is meghívta az ismerősöket. „Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretne velünk csendes búcsút venni tőlük december 12-én 14.30-kor a Farkasréti Temetőben.” A posztban leírtak azokat is megdöbbentették, akik nem ismerték a családot.

Az elhunytak lánya szerint az együttérző hozzászólások erőt adnak nekik a gyászban.

Kindl Gábor, a Magyar Triatlon Szövetség elnöke régi barátként, személyes sorokkal búcsúzott dr. Póka Lászlótól. „Megnyugvást jelent, hogy szeretett feleségeddel együtt, egy napon távoztatok, akit súlyos betegsége során évekig ápoltál a rád jellemző lelkiismeretességgel” – írta megemlékezésében.

Kindl Gábor közös sportsikerüket is felidézte. „Életem egyik legkedvesebb emléke, hogy együtt lettünk triatlon országos bajnokok 1989-ben, Kecskeméten. A szó legnemesebb értelmében voltál SPORTEMBER!” – emelte ki.

Dr. Póka László sportpályafutása során öttusázóként, triatlonosként és vívóként is versenyzett, civilben pedig fül-orr-gégész orvosként dolgozott.

A szövetség elnöke szerint dr. Póka László nemcsak a sportban, de hivatásában is példát mutatott. „A magam nevében és a Magyar Triatlon

Szövetség elnökeként is téged állítalak példaképként a mai és jövőbeni triatlonosok számára, de igazából valamennyi ember számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Hererákkal műtötték a Soroksár 31 éves focistáját, hetekkel később már újra edzésbe állt
Kékesi Alexander egy edzésen érzett combfájdalom miatt ment orvoshoz, ahol kiderült a sokkoló diagnózis. A klubja most videóban tudatta a hírt, amelyben a focista is megszólal.


Herererákkal diagnosztizálták a Soroksár NB II-es csapatának labdarúgóját. A klub közösségi oldalán közzétett videóban Kékesi Alexander maga mesélt a történtekről, a klub pedig közleményben is megerősítette a hírt.

„Október 10-én játékosunknál, Kékesi Alexandernél hererákot diagnosztizáltak. Alex nemcsak a pályán mutat példát, hanem azon kívül is: bátorsággal és nyíltsággal állt ki, hogy felhívja a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, a szűrések és a korai felismerés fontosságára”

– olvasható a pénteken közzétett Facebook-posztjukban.

A 31 éves futballista a videóban elmesélte, hogy egy edzésen fájdalmat érzett a bal combjában, ezért orvoshoz fordult. Ekkor derült ki, hogy van egy elváltozás a bal heréjében, egy újabb vizsgálat pedig igazolta, hogy tumorról van szó. Három nappal a diagnózis után meg is operálták, eltávolították a daganatos heréjét.

Kékesi rehabilitációjajól halad, már újra a csapattal edz, és labdás gyakorlatokat is végezhet.

A rutinos hátvéd – aki a mostani szezonban eddig hét bajnokin lépett pályára Lipcsei Péter együttesében – arra is felhívta a figyelmet, hogy évente több mint ötszáz, 20 és 40 év közötti férfit diagnosztizálnak rosszindulatú heredaganattal, a prosztatarák pedig még ennél is gyakoribb. Ezért ajánlott évente vagy kétévente urológiai vizsgálatra menni, akár már fiatalon is.

„A Movember nem csak a bajuszról szól, hanem olyan történetekről, amelyek életeket menthetnek. Alex példája emlékeztet arra, hogy nem gyengeség segítséget kérni, vizsgálatra menni vagy beszélni a problémákról”

– olvasható a Soroksár SC bejegyzésében.

A hereeltávolító műtét (orchiectomia) után a versenysporthoz való visszatérés általában 4-6 hetet vesz igénybe, orvosi engedély mellett. A korai stádiumban felismert daganat esetén a beavatkozást gyakran onkológiai felügyelet követi, ami rendszeres kontrollvizsgálatokat jelent.

Kékesi Alexander története a Movember-kampány idején került nyilvánosságra, amely Magyarországon is a rendszeres urológiai szűrések, köztük a PSA-vizsgálat, a tapintásos ellenőrzés és az ultrahang fontosságára hívja fel a figyelmet.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Várhidi Péter: Volt olyan NB I-es forduló, amikor nyolcból hét meccset elcsaltak
A volt szövetségi kapitány egy friss könyvben tálalt ki a magyar foci sötét ügyeiről. Állítja, a játékosok a meccsek előtt a szállodai szobák közt rohangálva szervezhették a csalást.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 22.



Döbbenetes állításokkal teli könyvinterjúban beszélt a magyar labdarúgás sötét oldaláról Várhidi Péter, a válogatott korábbi szövetségi kapitánya. A magyar futballt időről időre megrázzák a bundabotrányok, de Várhidi most olyan mélységekről beszélt, amilyenekre eddig nem volt példa.

„A simliskedés, a bundázás valahogy mindig felbukkant az életemben, bár engem soha nem akartak belevenni semmibe” – így kezdődik Várhidi önvallomása a most megjelent *Varázsolj nekünk valami szépet* című könyvben, amelyből a Telex közölt részleteket.

Várhidi a kötetben azt állította, tud olyan bajnoki fordulóról a kétezres évek elejéről, amikor nyolc NB I.-es meccsből hét bunda volt.

Úgy gondolta, válogatott szinten csak nem mernek bundázni, de rossz érzéssel töltötte el, amikor egy U21-es meccs előtt a szállodában nagy felfordulás volt, a játékosok szaladgáltak egymás szobájába, és olyasmiket mondtak, hogy „kell még egy belső védő”.

Várhidi edzői pályafutását egy U21-es válogatott meccs törte derékba: a szerbek elleni, 8–0-s magyar vereséggel végződött Eb-selejtező, ahol ő irányította a csapatot.

„Ez a meccs örök bélyegként rajtam ragadt. Bundás, tippmixes lettem, pedig az egész történetnek a szenvedő alanya voltam” – állapította meg. Kisteleki István, az MLSZ akkori elnöke felhívta a meccs után, és megkérdezte, miért nem állította vissza a csapatot a saját tizenhatosukra. „Ott álltunk végig” – felelte Várhidi, akinek a csapata Pintér Ádám kiállítása miatt már a 27. perctől emberhátrányban játszott. Azon a meccsen egyébként a kezdőben játszott Vass Ádám is, aki egy másik mérkőzés után maga tett bejelentést bundagyanú miatt, amiért végül mégis őt vonták felelősségre.

A 2000-es évek eleji NB I-es fogadási anomáliákról már 2002 decemberében is jelent meg riport, amely a fogadási mintákról és az irodák veszteségeiről szólt. Később Várhidi legnagyobb sikere, a világbajnok olaszok elleni 3–1-es győzelem (2007) kapcsán is felmerült a gyanú: sajtóhírek szerint az UEFA monitoringrendszere fogadási anomáliákat jelzett a barátságos mérkőzésen. Vass Ádám pedig 2009-ben, egy Wales elleni 4–1-es vereség után tett bejelentést bundagyanúról az U21-es válogatottnál.

Várhidi a könyvben arról is beszélt, hogy a Sport TV szakkommentátoraként klubtulajdonosok telefonáltak be az adások alatt, és kérték számon rajta, hogyan merészel beszélni a csapatukról. A 8–0-s vereség után Várhidi edzői karrieríve megtört, dolgozott még Pécsen, Szigetszentmiklóson, Tatabányán, Gyirmóton és Ózdon, de az élvonalban már nem alkalmazták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Továbbra is veretlen a Fradi az Európa-ligában, Varga Barnabás Isztambulban is gólt szerzett
A magyar csapat 1:1-es döntetlent játszott a Fenerbahce ellen. A Ferencváros három győzelemmel és két döntetlennel a nyolcaddöntőbe jutást érő helyen áll.


A Ferencváros labdarúgócsapata 1-1-es döntetlent játszott a török Fenerbahce vendégeként az Európa-liga alapszakaszának csütörtök esti mérkőzésén, így továbbra is veretlen és nyolcaddöntőbe jutást érő helyen áll öt fordulót követően, írja az MTI.

Robbie Keane vezetőedző tanítványai Varga Barnabás fejesgóljával ugyan megszerezték a vezetést a második félidő derekán, de a brazil Talisca találatával a hazaiak három perccel később egyenlítettek.

A Ferencváros három győzelemmel és két döntetlennel, illetve az így megszerzett 11 ponttal negyedik helyen áll a tabellán, és a késő esti meccsek után is biztosan a nyolcaddöntőt érő legjobb nyolc között lesz.

A magyar bajnok legközelebb december 11-én a skót Glasgow Rangers együttesét fogadja az alapszakasz hatodik körében.


Link másolása
KÖVESS MINKET: