Elhunyt dr. Mezey György mesteredző, az MLSZ Életműdíjasa, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, aki 35 mérkőzésen irányította a nemzeti együttest, amellyel az 1986-os világbajnokságra is kijutott – tudatta a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Mezey György 1941. szeptember 7-én a vajdasági Topolyán született, nem egészen fél évvel azt követően, hogy a II. világháborúban a magyar hadsereg visszafoglalta a területet. Postamester édesapjával az élen a család hamarosan Mezőberénybe, majd onnan Rákoskeresztúrra költözött. Ugyanakkor általános iskoláit már Rákosligeten végezte, iskolatársa volt, például, a ma már az iskola nevét is viselő Kossuth-díjas operaénekes, Gregor József is. Pályafutását a Rákosligeti AC-ben kezdte 1954-ben, majd 1971-ig a TFSE, a Budafoki MTE, a Keszthelyi Haladás, az MTK (1968–1969) és végül a Bp. Spartacus futballistája volt. Az élvonalban nem szerepelt.
Edzői pályafutását a Bp. Spartacusnál kezdte, már játékoskorában. 1971-től a BVSC korosztályos csapataival foglalkozott, nagy sikerrel. Egyik kedvenc játékosa, felfedezettje Törőcsik András volt.
1977-ben, mindössze 36 évesen debütált az MTK-VM élén az élvonalban, csupa harminc alatti játékosával a bajnoki bronzérmet. Ez volt az MTK(-VM) legjobb bajnoki helyezése 1963 óta. 1980-ig irányította a kék-fehéreket, majd a szövetség alkalmazottjaként Mészöly Kálmán segítője lett az A-válogatottnál. 1982 és 1984 között az olimpiai csapatért felelt.
1982-ben mesteredzői elismerést kapott, mindössze 41 évesen. 1983-ban átvette az A-válogatottat, amelyet Európa legjobb csapatai közé emelt. Sikerrel vívta meg a mexikói világbajnokság selejtezőit,
illetve barátságos mérkőzésen győzött az NSZK ellen Hamburgban, a walesiek ellen Cardiffban és a brazilok ellen a Népstadionban is. 1985 végén a londoni World Soccer Év edzője választásán egyetlen szövetségi kapitány sem előzte meg.
A mexikói Mundial kudarca után külföldre ment, két éven át Kuvaitban dolgozott. 1988 nyarán hazatért, s újból szövetségi kapitányi kinevezést kapott, ám a bundabotrány kirobbanása után, mivel nem látta biztosítottnak az elképzelt szakmai munka folytatását, lemondott.
Finnországban, dolgozott, majd 1990-ben, Kaszás Gábor tragikus halála után, fél évre a Videoton edzője lett. 1990 és 1992 között a Kispest-Honvédot irányította, az első idényben bajnoki címet nyert. Miután távozott Kispestről, rövid ideig újra Kuvaitban tevékenykedett, majd némi kihagyás után a BVSC szakmai munkáját irányította. Később a Vasast (2000–2001), illetve rövid ideig az Újpestet (2003–2004) irányította.
Közben vezette a magyar edzőképzést, s rendszeresen dolgozott nagy tornákon a FIFA és az UEFA felkérésére is, a technikai elemző csoport megbecsült munkatársaként. Szakkönyveket írt, publikált.
2007 végén szakmai igazgatóként az FC Fehérvár (később Videoton) szakmai igazgatója lett. 2009 nyarán, kényszerhelyzetben, ő lett a Vidi vezetőedzője.
Csapatával az első évben a második helyen végzett, majd a 2010–2011-esben megszerezte a klubtörténet első bajnoki címét.
Csak kevésen múlott a duplázás, de Videoton, Mezey doktor távozásának bejelentése napján, elveszítette a Kecskeméti TE elleni kupadöntőt.
2020 februárjában, a 63. Év Sportolója Gálán az MLSZ Életműdíjjal tüntette ki. Mezey az elmúlt időszakban betegeskedett, szeptemberben a Puskás Múzeumban már nem tudott részt venni azon az eseményen, amin az egykori csapatából is ott voltak a futballistái.
Elhunyt dr. Mezey György mesteredző, az MLSZ Életműdíjasa, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, aki 35 mérkőzésen irányította a nemzeti együttest, amellyel az 1986-os világbajnokságra is kijutott – tudatta a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Mezey György 1941. szeptember 7-én a vajdasági Topolyán született, nem egészen fél évvel azt követően, hogy a II. világháborúban a magyar hadsereg visszafoglalta a területet. Postamester édesapjával az élen a család hamarosan Mezőberénybe, majd onnan Rákoskeresztúrra költözött. Ugyanakkor általános iskoláit már Rákosligeten végezte, iskolatársa volt, például, a ma már az iskola nevét is viselő Kossuth-díjas operaénekes, Gregor József is. Pályafutását a Rákosligeti AC-ben kezdte 1954-ben, majd 1971-ig a TFSE, a Budafoki MTE, a Keszthelyi Haladás, az MTK (1968–1969) és végül a Bp. Spartacus futballistája volt. Az élvonalban nem szerepelt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás egy német lapnak arról beszélt, hogy a fenyegetések miatt akar a hivatalában maradni
A magyar államfő a Cicero német lapnak adott interjúban beszélt a Magyar Péterrel való konfliktusáról. Elmondása szerint a miniszterelnök nyíltan megfenyegette, hogy a kétharmados többséggel fogja elmozdítani a tisztségéből.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Az államfő szerint elengedhetetlen az alkotmányos szervek együttműködése, mert ez az államszervezet hatékony és törvényes működésének alapja.
„Ez a kooperáció biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét” – tette hozzá.
Az államfő kifejtette, hogy alkotmányos kötelessége támogatni a mindenkori, demokratikus felhatalmazással bíró kormányt, amíg az az alkotmányos keretek között működik. „Hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét” – mondta. Szerinte az elnök kizárólag a hatalom önkényes gyakorlásával szemben jelenthet kontrollt. Ezt az együttműködési szándékát jelezte Magyar Péter felé is a választások utáni személyes találkozójukon. Elmondása szerint a miniszterelnök akkor is ismertette a lemondása melletti érveit, ő pedig megígérte, hogy megfontolja azokat.
„A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el”
– állította az interjúban.
Ezután arról beszélt, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén, eskütétele után nem sokkal a miniszterelnök személyeskedő hangnemben követelte a távozását. „Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából azonban ennél is problematikusabb, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tennék eleget a tisztségből való távozásomra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt, az alkotmány módosításával fognak elmozdítani a pozíciómból” – idézte fel az államfő.
Véleménye szerint ezek a lépések a demokratikus alapelveket sértik. „Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam” – jelentette ki.
Az államfő végül azzal zárta gondolatait, hogy éppen a fenyegetések miatt győződött meg arról, hogy a helyén kell maradnia.
„A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak”
– mondta. Hozzátette, hogy az Alaptörvényre tett esküje felelősséggel ruházza fel az alkotmányos rend megőrzése iránt.
Az interjút a Sándor-palota is közölte, de a fordítás nem felel meg teljesen az eredeti német szövegnek, vette észre a Telex. Több kérdés hiányzik, a válaszok ott vannak, csak más kérdések alatt, de a kontextushoz illeszkedően, köztük például az alábbi is:
„Az ön hivatali elődje, Novák Katalin megbukott azt követően, hogy 2024 február elején nyilvánosságra került: 2023 áprilisában államfői jogkörében kegyelmet adott egy gyermekotthon helyettes igazgatójának, aki pedofil bűncselekmények ügyében volt érintett, és akit börtönbüntetésre ítéltek.” Sulyok Tamás válasza ott van, de Novák Katalin nevét eltüntették a fordításból.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid kirúgta Lázár János volt gimnáziumi évfolyamtársát a MÁV szolgáltatócégének éléről
Minisztériumi források szerint azonnali hatállyal menesztették Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ vezérigazgatóját. A döntés egy nappal azután született, hogy egy munkavállaló levélben kért vizsgálatot a beszerzések átláthatósága miatt.
Minisztériumi források szerint kedden azonnali hatállyal menesztették Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ vezérigazgatóját. A lépés mindössze egy nappal azután történt, hogy a cég egyik munkavállalója levélben fordult Bakos Krisztinához, a MÁV vezérigazgató-helyetteséhez.
A levélíró afelől érdeklődött, folyik-e belső vagy külső vizsgálat a vállalatnál „a munkavállalók körében széles körben ismert és rendszeresen említett visszásságokkal kapcsolatban”.
A munkavállaló példaként hozta fel a beszerzési eljárások átláthatóságával, a személyi összefonódásokkal és egyes kinevezések körülményeivel kapcsolatos aggályokat. Rákérdezett arra is, hogy Vitézy Dávid közlekedési miniszter rendelkezik-e információval ezekről a problémákról.
A Bada János által vezetett MÁV Szolgáltató Központ kulcsszerepet játszik a vasúttársaság működésében, miután Lázár János korábbi miniszter ide helyezte át a teljes MÁV–Volán-csoport beszerzéseit.
A központosítással a cégcsoport valamennyi vállalata itt adja le a rendeléseit, legyen szó mozdonyalkatrészekről, gumiabroncsokról vagy üzemanyagról – írta a 444.hu. Az átszervezés során 700-800 munkavállaló is átkerült a Bada által irányított céghez.
Bada János az előző közlekedési miniszter, Lázár János gimnáziumi évfolyamtársa. Vezérigazgatói kinevezése előtt a Promenád24 című, Lázárhoz szorosan köthető lap tulajdonosa és vezető tisztségviselője volt.
Ez a portál írt lejárató cikket a később öngyilkosságot elkövető hódmezővásárhelyi rendőrkapitányról, és ők hozták nyilvánosságra a Tisza Párt applikációjából kiszivárgott adatokat is. Bada János kinevezése a MÁV-csoport beszerzéseinek élére már akkor komoly vitákat váltott ki.
Vitézy Dávid az elmúlt hetekben több lépést is tett a vasúttársaság helyzetének rendezésére.
Egy pünkösdhétfői, nagy fennakadást okozó kelenföldi mozdonytűz után a miniszter arról beszélt, hogy a feladata most a „szó szerinti tűzoltás”.
Visszakapcsoltatta a korábban leállított, valós idejű utastájékoztató rendszert, és jelezte, hogy a MÁV a járműparkjának elöregedett állapota miatt nehéz nyár elé néz.
A személyi változások már májusban megkezdődtek, amikor a miniszter felmentette a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettesét, jelezve, hogy hozzá kíván nyúlni a vezetői struktúrához. A nyári csúcsforgalom biztosítására a MÁV-nak Ausztriából kell InterCity-kocsikat bérelnie, ami jól mutatja a kapacitáshiány súlyosságát.
Minisztériumi források szerint kedden azonnali hatállyal menesztették Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ vezérigazgatóját. A lépés mindössze egy nappal azután történt, hogy a cég egyik munkavállalója levélben fordult Bakos Krisztinához, a MÁV vezérigazgató-helyetteséhez.
A levélíró afelől érdeklődött, folyik-e belső vagy külső vizsgálat a vállalatnál „a munkavállalók körében széles körben ismert és rendszeresen említett visszásságokkal kapcsolatban”.
A munkavállaló példaként hozta fel a beszerzési eljárások átláthatóságával, a személyi összefonódásokkal és egyes kinevezések körülményeivel kapcsolatos aggályokat. Rákérdezett arra is, hogy Vitézy Dávid közlekedési miniszter rendelkezik-e információval ezekről a problémákról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába nem fizet bért Balásy Gyula cége, mégis 18 új munkatársat keresnek
A Lounge Group egyszerre 18 nyitott pozíciót hirdetett meg, miközben a cégcsoport számláit egy rendőrségi nyomozás miatt zárolták. A vállalat a dolgozók májusi bérét sem tudta kifizetni, a helyzetet pedig a hatósági eljárással indokolták.
A Lounge Group 18 új munkatársat keres, miközben a cég számláit zárolták, és a dolgozók még a májusi bérüket sem kapták meg. A meghirdetett pozíciók között piackutatói, kommunikációs, kreatív és projektmenedzsment feladatkörök is megtalálhatók, de keresnek munkatársat gondnoki és recepciós pozícióra is, junior és senior szinten egyaránt.
A Media1 több olvasója jelezte, hogy hétfőn reggel a LinkedInen is riasztást kaptak a cég állásairól, azok azonban onnan időközben elérhetetlenné váltak. A Lounge weboldalán viszont kedden is elérhetők voltak a pozíciók.
A helyzetet különösen ellentmondásossá teszi, hogy a cég jelenleg nem tud fizetni.
Ahogy már írtunk róla, Balásy Gyula tulajdonos egy belső e-mailben kért bocsánatot a dolgozóktól, amiért a májusi béreket sem tudják kifizetni. A Lounge Group később megerősítette a helyzetet, és a számlák zárolásával indokolta a fizetési nehézségeket.
A cégcsoport azt írta: „A cégcsoport számláinak jogtalan zárolása miatt olyan helyzet alakult ki, amely jelenleg ellehetetleníti a társaságok pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését.”
Közlésük szerint a munkavállalók bérét sem tudják teljesíteni, noha a szükséges források a szerződéses állományukban rendelkezésre állnának. A vállalat tájékoztatása szerint rövid időn belül további jogi eljárások, akár felszámolások is indulhatnak.
A cégcsoport pénzügyi gondjai már a múlt héten látványossá váltak, amikor a budapesti Bajnokok Ligája-döntő szervezése került veszélybe.
A Lounge helyett végül az állam ígérte meg, hogy helyt áll az alvállalkozói számlákért. A cég helyzetét rontja, hogy az állami megrendelések elapadása után több piaci ügyfelük is távozott.
Május elején derült ki, hogy a rendőrség hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz, és ennek keretében több, a cégeihez köthető számlát zároltak.
A Lounge Group 18 új munkatársat keres, miközben a cég számláit zárolták, és a dolgozók még a májusi bérüket sem kapták meg. A meghirdetett pozíciók között piackutatói, kommunikációs, kreatív és projektmenedzsment feladatkörök is megtalálhatók, de keresnek munkatársat gondnoki és recepciós pozícióra is, junior és senior szinten egyaránt.
A Media1 több olvasója jelezte, hogy hétfőn reggel a LinkedInen is riasztást kaptak a cég állásairól, azok azonban onnan időközben elérhetetlenné váltak. A Lounge weboldalán viszont kedden is elérhetők voltak a pozíciók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Azonosították a mostani ebola-járvány nulladik betegét – sokkal régebb óta terjedhet a járvány, mint gondolták
A járvány nulladik betege egy Rwampara városában kezelt páciens lehetett, aki még februárban meghalt. A WHO korábban egy áprilisi esetet tartott a járvány kiindulópontjának, amelyben már csaknem 250-en haltak meg.
Hónapokig terjedhetett észrevétlenül az ebola a Kongói Demokratikus Köztársaságban, miután a legújabb feltételezések szerint a járvány első esetét már januárban regisztrálhatták. Ahogyan a LADbible írja, helyi orvosok szerint a kitörés egy Rwampara város kórházában kezelt beteggel kezdődhetett az év elején, aki februári halála előtt nyolc egészségügyi dolgozót fertőzhetett meg.
Ha ez beigazolódik, az azt jelentené, hogy a vírus legalább négy hónapja terjedt, mielőtt a kongói egészségügyi minisztérium május 15-én hivatalosan bejelentette a járványt.
Ezzel szemben az Egészségügyi Világszervezet korábban egy buniai egészségügyi dolgozót tartott az első betegnek, akinél április 25-én jelentkeztek a tünetek.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy már több mint ezer gyanús esetet és csaknem 250 halálesetet tartanak számon a közép-afrikai országban. A súlyos hírek mellett ugyanakkor biztató fejleményekről is beszámoltak: vasárnap öt beteg gyógyulását jelentették be, ami az első dokumentált felépülés a mostani kitörésben. A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus az új ebolakezelő központ megnyitóján, Bunia városában erősítette meg a hírt.
„Ma négy embert engedünk haza, és egyet tegnapelőtt bocsátottunk haza” – mondta a főigazgató.
Több nemzetközi beszámoló szerint ez már a harmadik legnagyobb ebola-kitörés, amelyet a Bundibugyo-vírus okoz. Erre a törzsre jelenleg nincs engedélyezett oltóanyag vagy célzott kezelés. Az Egészségügyi Világszervezet a járvány gyors terjedése miatt május közepén nemzetközi vészhelyzetet hirdetett.
A védekezést a helyszínen dolgozó Orvosok Határok Nélkül szervezet szerint nagyban nehezíti, hogy a vírus gyorsabban terjed, mint ahogy a segélyszervezetek és a helyi hatóságok reagálni tudnak.
A helyzetet a közösségek bizalmatlansága is súlyosbítja, korábban feldühödött helyiek gyújtották fel egy kórház izolációs sátrait, mert nem hittek az ebola létezésében.
A járvány miatt Európában is volt riadalom: a múlt héten Ausztriában egy Ugandából érkezett utazót különítettek el ebolagyanúval, de a vizsgálatok végül negatív eredményt hoztak.
A régióban Uganda a terjedés megfékezésére lezárta a Kongó felőli határait, noha a WHO nem javasolt utazási korlátozásokat.
Hónapokig terjedhetett észrevétlenül az ebola a Kongói Demokratikus Köztársaságban, miután a legújabb feltételezések szerint a járvány első esetét már januárban regisztrálhatták. Ahogyan a LADbible írja, helyi orvosok szerint a kitörés egy Rwampara város kórházában kezelt beteggel kezdődhetett az év elején, aki februári halála előtt nyolc egészségügyi dolgozót fertőzhetett meg.
Ha ez beigazolódik, az azt jelentené, hogy a vírus legalább négy hónapja terjedt, mielőtt a kongói egészségügyi minisztérium május 15-én hivatalosan bejelentette a járványt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
