Kezdeményezte a kormánynál az Országos Kereskedelmi Szövetség, hogy a maszkviselési kötelezettség kiterjesztése és az azzal kapcsolatos ellenőrzések szigorítása érdekében növelje meg a boltokban tetten ért szabálysértőknek járó bírságösszegek alsó, jelenleg ötezer forintos határát – közölte a Magyar Nemzettel a szövetség főtitkára.
Vámos György szerint azért kellene szigorítani, mert a járványügyi helyzet mostanra drámaivá vált, és akár életek múlthatnak a lakosság felelős magatartásán a nyilvános helyeken.
Úgy gondolja, a büntetési összeg elrettentő erejű emelése még nagyobb figyelemre készteti majd a vásárlókat.
"Nem a bírságolás a cél, hanem a védekezésben egyre általánosabbá váló védőviselettel kapcsolatos fegyelem erősítése. Ezért nem azt javasoljuk, hogy már a legenyhébb esetekben is pénzt fizettessenek, hanem azt, hogy a bírságolásra eddig is alapot adó helyzetekben – például amikor a többi jelenlévőt veszélyezteti a szabályszegő – markánsan emelkedjen az alapösszeg"
- mondta a főtitkár.
A Magyar Nemzet úgy tudja, már a kormány előtt van az erről szóló javaslat.
Vámos György azt is elmondta, támogatják azt a szakszervezeti felvetést, hogy az ünnepi bevásárlások idején nagyobb erővel biztosítsák az áruházláncok a kötelező ellenőrzési feladatok ellátását.
Kezdeményezte a kormánynál az Országos Kereskedelmi Szövetség, hogy a maszkviselési kötelezettség kiterjesztése és az azzal kapcsolatos ellenőrzések szigorítása érdekében növelje meg a boltokban tetten ért szabálysértőknek járó bírságösszegek alsó, jelenleg ötezer forintos határát – közölte a Magyar Nemzettel a szövetség főtitkára.
Vámos György szerint azért kellene szigorítani, mert a járványügyi helyzet mostanra drámaivá vált, és akár életek múlthatnak a lakosság felelős magatartásán a nyilvános helyeken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Aldi bejelentette: a forinterősödés miatt szerdától jelentős árcsökkenés jön
A forint többéves csúcsra erősödésére reagálva az Aldi továbbadja a kedvezőbb beszerzési árakat. Azt is elárulták, mely termékeket érinti az árcsökkentés.
Az Aldi április 23-án soron kívüli, tartós árcsökkentést vezet be több mint 100 termékére, egyes esetekben akár 40 százalékos mértékben. A diszkontlánc a lépést a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödésével indokolta.
Az ármérséklés egyebek mellett pékárukat, tej-, hal- és hústermékeket, funkcionális élelmiszereket, háztartási papírárukat, tisztítószereket és kozmetikai termékeket érint.
A cég közleménye szerint a forint árfolyamának változása csökkentette az importtermékek és a hazai gyártásban felhasznált import alapanyagok beszerzési költségét, az így elért árelőnyt pedig továbbadják a vásárlóknak - írta a 24.hu.
Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója a bejelentés kapcsán elmondta:
„Célunk, hogy a kedvező gazdasági folyamatok hatása minél gyorsabban megjelenjen a bolti árakban, ezzel is támogatva a háztartások pénzügyi egyensúlyát, egyúttal tovább mérsékelve az inflációt.”
A mostani árcsökkentés hátterében az áll, hogy a forint az elmúlt hetekben jelentősen erősödött.
Április közepén a hazai fizetőeszköz négyéves csúcs közelébe került az euróval szemben, az árfolyam a 360-as szint alá is benézett.
Az erősebb forint közvetlenül olcsóbbá teszi a külföldről behozott áruk és alapanyagok beszerzését.
Az Aldi április 23-án soron kívüli, tartós árcsökkentést vezet be több mint 100 termékére, egyes esetekben akár 40 százalékos mértékben. A diszkontlánc a lépést a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödésével indokolta.
Az ármérséklés egyebek mellett pékárukat, tej-, hal- és hústermékeket, funkcionális élelmiszereket, háztartási papírárukat, tisztítószereket és kozmetikai termékeket érint.
A cég közleménye szerint a forint árfolyamának változása csökkentette az importtermékek és a hazai gyártásban felhasznált import alapanyagok beszerzési költségét, az így elért árelőnyt pedig továbbadják a vásárlóknak - írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Tisza-kormány megnyitja az ügynökaktákat, képviselőink pedig nem költöznek be az ÁVH korábbi épületébe
A leendő miniszterelnök közölte a Tisza Párt két szimbolikus döntését. Az egyik az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, a másik pedig a Képviselői Irodaház bojkottja.
Csütörtök délután Magyar Péter az 1989 előtti időszakkal való szimbolikus szakításról és szembenézésről tett közzé egy posztot. Megismételte a közösségi médiában azt az ígéretét, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat.
A politikus szerint a párt képviselői az elhelyezésükkel kapcsolatban is szimbolikus döntést hoztak. Ennek értelmében a Tisza Párt képviselői elutasítják, hogy beköltözzenek a Képviselői Irodaházba, amely korábban az állampárt és az államvédelem központja volt.
Magyar Péter úgy fogalmazott, a képviselők „nem költöznek be az ÁVH és az MSZMP egykori épületeként szolgáló Képviselő irodaházba (Fehér Ház)”.
Magyar tegnap jelentette be, hogy kancelláriaminiszternek kérte fel a Partizán Vétó című műsorából ismert elemzőt, Ruff Bálintot. Ruff ezután azt nyilatkozta, hogy első projektje az ügynökakták megnyitása lesz, mert annak emlékezetpolitikai, és társadalmi szempontból komoly jelentősége van:
„A minisztérium az első naptól azon lesz, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással. Ez az első pont, ami a még nem létező irodám falára van írva. Mert ez a probléma a mai napig velünk él. 89-ben nem lehetett rendesen feltárni sem a Kádár-rendszer, sem az előző rendszerek bűneit, visszamenőleg a Horthy-rendszerig. Mindent a szőnyeg alá söpörtek. Ez történészi feladat, de abban tudok majd segíteni, hogy ennek a keretét az új kormány biztosítsa, vagyis adjon lehetőséget a politikai nyomás nélküli kutatásra” - ígérte Ruff a Válasz Online-nak adott interjújában.
Csütörtök délután Magyar Péter az 1989 előtti időszakkal való szimbolikus szakításról és szembenézésről tett közzé egy posztot. Megismételte a közösségi médiában azt az ígéretét, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat.
A politikus szerint a párt képviselői az elhelyezésükkel kapcsolatban is szimbolikus döntést hoztak. Ennek értelmében a Tisza Párt képviselői elutasítják, hogy beköltözzenek a Képviselői Irodaházba, amely korábban az állampárt és az államvédelem központja volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán távozásával hét év után megszüntethetik a Magyarország elleni uniós eljárást
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke bejelentette, hogy megteszik az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás megszüntetésére. Ezzel lekerülhet az országról a legsúlyosabb politikai nyomás, amely a Sargentini-jelentés 2018-as elfogadása óta tart.
Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.
Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett
Az Európai Néppárt elnöke szerint a kormányváltás után Magyarország reménykedhet a szankciós eljárás gyors lezárásában. Weber a leköszönő miniszterelnök politikájához kötötte az eljárás elhúzódását.
„A Magyarország elleni, 7. cikkely szerinti eljárás konkrétan összefüggött Orbán Viktor jogállamiság-ellenes kurzusával” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a változások miatt most lépni kell.
„Ez azt jelenti, hogy most meg kell tennünk az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás lezárása felé.”
Míg a Néppárt a politikai irányváltás mellett érvel, más európai parlamenti frakciók, például a zöldek és a szocialisták, valamint civil jogvédő szervezetek szerint az eljárást csak kézzelfogható, már végrehajtott reformok után lehet lezárni.
A hetes cikk szerinti mechanizmus az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata esetén indul, és végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Fontos, hogy ez az eljárás nem azonos azzal a jogállamisági feltételességi mechanizmussal, amely az uniós költségvetési kifizetéseket köti feltételekhez.
Az Európai Parlament 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az eljárást Magyarország ellen. Precedenst jelenthet a 2024-ben lezárt lengyel ügy, ahol egy kormányváltás és reformígéretek után szüntették meg az eljárást. A helyzetet árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-es magyar „LMBTQI-törvény” sérti az uniós jogot, ennek az ítéletnek a végrehajtása pedig az új kormány egyik első komoly próbatétele lehet.
Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.
Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett
Leálltak a munkával, mert nem bíznak a kifizetésben a Mészáros Lőrinc kiürített számlájú cégének központján dolgozó kivitelezők
A kivitelező cégek hétfőn beszüntették a munkát az Envirotis Holding Zrt. tatai épületénél, mert nem bíznak abban, hogy kifizetik őket. Azért aggódnak, mert a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a cégből milliárdokat vettek ki.
Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.
A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.
A kivitelezők bizalmatlanságát azok a hírek alapozták meg, amelyek szerint a cégből jelentős vagyont vontak ki, és százak állása került veszélybe.
Állítólag napok alatt 4,4 milliárd forintot utaltak át az Envirotis Holdingtól egy szintén Mészáros-érdekeltségű magántőkealapba, a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba.
Ezzel párhuzamosan a cég tatai és oroszlányi telephelyeiről elkezdték elszállítani a gépeket, miután a dolgozókat arra kérték, hogy értékeljék fel a vagyonelemeket. A fejlemények miatt egy volt dolgozó szerint százak állása került veszélybe.
A Mészáros Csoport a pénzmozgást nem cáfolta, de közleményében törvényes, éves osztalékkifizetésről írt.
Hangsúlyozták: „A cég tőkehelyzete és likviditása az osztalék kifizetése után is stabil.”
A géppark mozgatását pedig a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat részének nevezték.
A közlemény a jelek szerint nem győzte meg a felújító cégeket. A Mészáros Csoport szerdára egyeztetésre hívta őket, de a tárgyalás végül elmaradt, a folytatás a hétvégén lesz.
A lap szerint az Envirotis utoljára a 2023-as üzleti évről adott le pénzügyi beszámolót. Az akkori adatok szerint a 8,3 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 6,5 milliárdos nyereséget értek el, amit az alapítói határozat szerint teljes egészében ki is vettek osztalékként. Szerintük a cég profitja az elmúlt években masszív volt, bár tavaly jelentősen csökkent: 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami tavaly 690 millióra esett vissza.
Mint írják, az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi a Cicahomok bánya vitatott „rekultivációját” is. Ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen lévő egykori bányát, amelynek gödrében tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.
Felidézik, hogy szerintük a felcsúti milliárdos cégeinek reputációját az utóbbi időben megtépázták a fizetési elmaradásokról szóló állítások. Tavaly különféle vasúti projektekben részt vevő alvállalkozók azt állították, hogy nem fizették ki őket, a becslések szerint 10-20 milliárdos nagyságrendű lehet a ki nem fizetett számlák összege. Külön kiemelik, hogy
Bár Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter szigorú elszámoltatást ígért, a pórul járt alvállalkozók kártalanítása a választásokig sem történt meg.
Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.
A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
