HÍREK
A Rovatból

Nincsen járvány, de két csecsemő már belehalt a szamárköhögésbe, és hetente majdnem két tucat új beteget regisztrálnak

Az NNGYK szerint nem lehet járványról beszélni. Így is nagy veszélyben lehetnek azok az újszülöttek, akik nem kapnak oltást.


Bár a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerint nincs szamárköhögés-járvány, heti 16-21 új beteget regisztráltak az elmúlt bő másfél hónapban – írja a 24.hu. Idén eddig összesen 153 szamárköhögés-gyanús megbetegedésről érkezett bejelentés. A laboratóriumi vizsgálatok 65 esetben megerősítették, 37 esetben nem támasztották alá a klinikai diagnózist, a többi esetben a vizsgálatok még nem fejeződtek be az NNGYK közleménye szerint.

A szakértők szerint országos járványról nem lehet beszélni: a megbetegedések szórványosak, inkább családon belül terjed jól a betegség.

Két csecsemő halt eddig bele a fertőzésbe

– írja az idei évről az NNGYK. Figyelmeztetnek: a legveszélyeztetettebbek a csecsemők, akik 2 hónapos korukban kapják meg a szamárköhögés elleni oltást. Rájuk a családtagjaik jelentik a legnagyobb veszélyt, tőlük kaphatják el a betegséget. Ezért azt kérik, hogy a szülést követő első 6-8 hétben ne menjenek vendégségbe az újszülöttel, és kerüljék a zsúfolt helyeket. Javasolják azt is, hogy a várandós nők oltassák be magukat a szamárköhögés ellen, az ugyanis az újszülöttet is védi.

A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjed és mivel baktérium okozza. A betegség antibiotikummal jól kezelhető, de a csecsemőknél a betegség lefolyása így is nagyon súlyos.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Hamarosan jöhet az a kormánybejelentés, ami átrendezheti a magyar munkaerőpiacon a fizetéseket
A rendelet értelmében a dolgozók több pénzt vihetnek haza, ami növelheti a fogyasztást, a cégek esetében pedig csökkenhet a profit, aminek eredményeként a szervezetek hatékonyságnövelésre, fejlesztésre és beruházásra lesznek „kényszerítve”.


Bár még nincs hivatalos döntés, az Index tájékoztatása szerint két fontos kormányrendelet-módosítás készülhet, ami mindent átírhat a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Magyarországon nagyjából egymillióan keresnek ezek szerint a bérek szerint, így nem is kérdés, miért lenne hatalmas jelentőségű ez a megegyezés.

A lap úgy tudja, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal hosszú távú bérmegállapodásra törekszenek, egy hároméves terv keretében. A versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) már tárgyalt egy kormányrendelet-tervezetet, ami a Stratégiai Kabinet elé került, amit Gulyás Gergely vezet. Akár napokon belül megszülethet a döntés, amit gyorsan ki is hirdethetnek.

Az egyik munkáltatói szervezet vezetője szerint

a cél az, hogy 2025-től fokozatosan elkezdjék felzárkóztatni a minimálbért a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékához, és 2027-re érjék el ezt a szintet. Ez lesz az új viszonyítási alap.

A rendelet másik részének értelmében a minimálbér tárgyalásoknál az előző négy negyedév átlagkeresete lenne az irányadó, például ha októberben kezdődnek a tárgyalások, akkor onnan kellene visszafelé számolni. Ez nem egy automatikus folyamat lesz, a tényezőket a gazdasági adatok alapján módosíthatják.

A forrás szerint a béremelések élénkíthetik a gazdaságot: a dolgozóknak több pénzük lesz, ami növeli a fogyasztást, bár ez a cégek profitját rövid távon csökkentheti. De így a vállalatok hatékonyságnövelésre, fejlesztésekre és beruházásokra lesznek „kényszerítve”.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – összegezte a lap.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már többször hangoztatta, hogy emelni kell a minimálbéreket. Szerinte viszont az Eurostat uniós rangsorában Magyarország azért áll az utolsó előtti helyen, mert rossz mutató alapján mérik. A miniszter szerint a "valódi" képet az úgynevezett effektív minimálbér mutatja, ami a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga. Nagy kiemelte, hogy a garantált bérminimum más uniós tagországokban nem létezik, így ha pontos összehasonlítást akarunk, ezt is figyelembe kell venni. Ha így számolunk, már a 17. helyen vagyunk az EU-ban, megelőzve például Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát.

„Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót. Bár a kormány továbbra is megfigyelő a bértárgyalásokon, azt gondoljuk, az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig”

– nyilatkozta korábban Nagy István.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter embereket hív a Római-partra – közben persze a kormányzat embereinek is beszólt
A Tisza Párt vezére Neszmély után újra a Római-partra ment el, ahol vágóképeken mutatta meg, hogy áll az önkéntesek munkája, és mire lehet még számítani Budapest 3. kerületében.


Magyar Péter a Facebookon posztolta, hogy a Római-parton a helyzet óráról órára nehezebb, de az újabb és újabb védvonalak kitartanak.

Posztjában azt írja a politikus:

„Már több napja dolgozunk önkéntesek százaival egy 43 lakásos társasház megóvásán. A tiszások most is a helyszínen dolgoznak a civilekkel. Köszönjük a Budapest Önkéntes Mentőszervezet munkatársainak a segítséget! Ha tudtok, gyertek segíteni, mert a Duna vízszintje szombat estig tovább emelkedik itt. Ember kell a gátra!”

„Sajnos/szerencsére Orbán Balázs gyáva, vagy lusta volt eljönni homokzsákokat tölteni és már a megafonos propagandisták is elég vágóképet készítettek, így hatékonyan megy a munka”

– jegyezte meg kritikával illetve a Megafon munkatársait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Annyi víz folyik le a Dunán, hogy az ország egész területén bokáig érne, ha szétterítenénk
Két Balatonnyi víz folyik le néhány nap alatt a folyón. A Boris ciklonnak köszönhetően 21 Balatonnyi víz hullott le összesen, aminek csak egy része jutott el a Dunáig.


Az elmúlt héten az Európán végigsöprő Boris ciklon jelentős csapadékot hagyott maga után, amelynek hatására két Balatonnyi vízmennyiség halad át a Dunán ezen a héten. Ez a mennyiség még mindig csak töredéke a ciklon által Közép-Európában lehullott 21 Balatonnyi víznek, írja az Időkép.

Goda Zoltán vízügyi kutató a Facebook-oldalán részletesen kiszámolta, hogy a múlt héten lezúdult eső közel 21 Balatonnyi vizet hozott Közép-Európára. Ezt a hatalmas mennyiségű csapadékot részben elnyelte a föld, részben a vegetáció, egy része hóként maradt az Alpokban, míg más részei visszapárologtak vagy különböző folyókon keresztül haladtak a tengerek felé. A Duna azonban most a ciklon hatására összegyűlt víz jelentős részét vezeti le.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) folyamatosan közli a vízhozamot, amely megmutatja, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Duna egy-egy szakaszán. Ezen adatok alapján könnyen kiszámítható, hogy a hét első felében, hétfő éjféltől csütörtök délutánig már egy teljes Balatonnyi víz zúdult át Budapestnél. A folyó jelenlegi átfolyási sebessége kb. 7500 köbméter másodpercenként, ami miatt ez a vízmennyiség tovább növekszik.

A következő napokban az áradás tovább gyorsul, így további másfél nap alatt újabb Balatonnyi víz zúdul majd le a folyón. Összességében tehát egy hét alatt két Balatonnyi víz halad át a Duna medrén Budapestnél.

Egy ilyen vízmennyiség – ha Magyarország teljes területén oszlana szét – körülbelül 4 centiméteres, bokáig érő vízréteget hozna létre az ország teljes felszínén. Az árhullám még tart, és a teljes mennyiség pontos meghatározására csak annak levonulása után lesz lehetőség.

A kutató teljes posztját itt lehet tanulmányozni:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Látványos videón nézhetjük meg az árvíz elleni védekezést Esztergomban
A vízügyi szakemberek munkáját az esztergomi diákok is homokzsáktöltéssel segítették.
Karkó Ádám, kép: - szmo.hu
2024. szeptember 20.



Az Országos Vízügyi Főigazgatóság videón mutatta meg, hogyan küzdöttek a vízügyi szakemberek és az önkéntesek az árvíz ellen Esztergomban.

A videón jól látható, hogy a vízügyesek munkáját a helyi iskolák diákjai is segítették, akik lelkesen töltötték a homokzsákokat.

A videó kommentszekciójában a település polgármestere, Hernádi Ádám is megköszönte a munkát:

„Megnyugtató, hogy ennyi vízügyes szakember segíti a védekezést Esztergomban! Köszönöm mindenkinek!”

– írta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: