KULT
A Rovatból

Nicole Kidman, Timothée Chalamet gyönyörű szemei és Attenborough vészjósló mozija is berántanak – októberi streaming-ajánló

Októberben David Attenborough borús látomása, egy filmkészítő felkészülése apja halálára, illetve Tom Hanks legújabb, csupa szeretet filmje is látható lesz.


Kisasszonyok - HBO GO, premier: október 11.

Greta Gerwig, a nagyszerű Lady Bird - ez volt az első filmje - rendezőnője igazi klasszikus női regényhez nyúlt, ami annak ellenére, hogy kosztümös, egyetemes női problémákat és alaphelyzeteket dolgoz fel egy család, pontosabban négy nővér történetén keresztül: szóba kerül a személyiség és nőiség szuverenitása, a szabadság, a függetlenség, a jövőkép, a szerelem és a női összetartás kérdése, s mindezt szereplői iránti jókora empátiával feldolgozva. Már csak a két főszereplő, Timothée Chalamet és Saoirse Ronan miatt is érdemes megnézni a filmet.

 

 

Egy kivételes barát - HBO GO, premier: már elérhető

Tom Hanksszel kapcsolatban már kevés meglepetés érhet minket, hiszen aki veszélyeztetettként túlélte a koronavírust, egy hajótörést - ezt mondjuk filmen, A számkivetettben - végigcsinálta a normandiai partraszállást és megmentett egy életet - ezt meg a Ryan közlegény megmentésében csinálta - , meg egy csomó másikat két másik filmben is - Sully, A Greyhound csatahajó -, valamint nyert két Oscart, az szinte bármire képes színész-producerként. Egyvalamire azonban biztosan nem: még egy Forrest Gumpot csinálni. A filmtörténet egyik legszerethetőbb figurája és kultfilmje megismételhetetlen, de azért szerencsére Hanks időről időre előveszi - pl. a Larry Crownban, amit ő maga rendezett - a pozitív, életigenlő hangulatú történeteket. Akárhányszor beszél filmen a szeretet erejéről, olyan átütő a játéka, hogy mindig elhisszük neki. Ez a film is ilyen, szeretettel ajánljuk.

Tudhattad volna - HBO GO, premier: október 26.

Már tűkön ülünk, valójában milyen sztorit rejtenek maguk mögött a sejtelmes előzetesei ennek az ígéretes drámasorozatnak, melynek két óriási színész és nagy kedvencünk játsszák a főszerepeit: Hugh Grant és Nicole Kidman. Érdekes, hogy jelenleg mindkét színész karrierje nagy reneszánszát éli, különösen Granté, aki korábban saját bevallása szerint is csak önismétlő romantikus vígjátéki szerepeket vállalt. Hát ez minden, csak nem komédia: Susanne Bier rendező és David E. Kelley forgatókönyvíró (Hatalmas kis hazugságok) összefogásában készült a hatrészes minisorozat, melynek középpontjában egy sikeres terapeuta (Kidman) és a családja áll. Egy éjszaka azonban minden megváltozik az életükben, mert egy erőszakos haláleset mindent felforgat. Sokkal többet nem tudunk a sztoriról, de az alkotógárda elég jó garanciát jelent a minőségre.

Dick Johnson halálai - Netflix, már nézhető

Ezt a fantasztikus dokumentumfilmet egy olyan rendezőnő készítette, aki a kamera túloldaláról maga is főszereplője a filmnek. Kirsten Johnson saját bevallása szerint nem bírja elviselni a tudatot, hogy valaha elveszítse az édesapját, ezért aztán elkezd róla forgatni egy olyan kísérleti jellegű filmet, melynek témája: apja halála. A jó humorú apa lelkesen bevállalja, hogy a legbizarrabb helyzetekben "meghal", például elesik az utcán, lezuhan a lépcsőn, stb., az élet azonban maga alakítja a dokumentumfilmet, ahogy szokta: a rendező kénytelen szembesülni azzal, hogy édesapja halála valós közelségbe került. Mindezt humorral és nagyon sok szeretettel tálalja a Dick Johnson halálai, mely újszerű fogalmazásáért a Sundance filmfesztiválon is díjazásban részesült.

Emily Párizsban - Netflix, premier: már megy

Lily Collins színésznő végre talált egy igazán hozzá illő, méltó szerepet, mert meggyőződésünk, hogy eddigi pályája során nem tudta eléggé megmutatni színes egyéniségét és tehetségét. Az Emily Párizsban egy fiatal lány története, aki Amerikából költözik Párizsba azért, mert a munkája idepottyantja, de ő gyorsan feltalálja magát. Szexista beszólások, idejétmúlt nézetek? Emilynek minderre van válasza, amit a francia kollégák leesett állal figyelnek. A bájos és vicces sorozat a kulturális különbségekre való rámutatás mellett azt is boncolgatja, mennyit változott a mai fiatal szingli nők élete és élethez való viszonyulása a Szex és New York óta.

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon - Netflix, már megy

Attenborough a legtöbbünknél több helyen járt és többet látott, mert életét arra tette, hogy megmutassa, mi mindent tud a természet és az állatvilág, aztán sokunknál sokkal korábban kapcsolt, mekkora a baj, és elkezdett arról filmezni, mi mindent rontottunk el és változtathatnánk azért, hogy megmentsük a bolygót, amit kizsákmányoltunk. Ugye nem ez az utolsó filmje?  - gondoltam az előzetest látva, mert az Egy élet a bolygónkon kíméletlen tanmesének és missziója lezárásának tűnik. Most megkapjuk az arcunkba, mit műveltünk. A tőle megszokott lenyűgöző látványvilág mellett pedig elgondolkodhatunk, mit tehetünk még.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: