Még a baloldali választók abszolút többsége sem ért egyet Márki-Zay Péter rezsicsökkentést kritizáló mondataival vagy az egészségügyi reformelképzelésével - írta a Magyar Nemzet szombaton a Nézőpont Intézet felmérése alapján, amelyben azt vizsgálták, hogyan vélekedik a közvélemény a baloldal jelöltjének legismertebb kampánymondatairól.
A kutatásban négy, Márki-Zay által megfogalmazott gondolatról kérdezték a válaszadókat. Márki-Zay nevét nem említették, és az eredeti mondatokat lerövidítették, de azok lényeges tartalmi elemein nem változtattak - írta a lap.
Arra, hogy "a jelenlegi rezsicsökkentést nem kellene fenntartani", a választók 75 százaléka válaszolt úgy, hogy inkább nem ért egyet, és mindössze 19 százalék jelezte egyetértését. A lap szerint sokatmondó, hogy
tízből hat baloldali választó nem ért egyet a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjével a kérdésben. A Fidesz-szavazók 91 százaléka elutasította a kijelentést.
Azzal, hogy a "mostani rezsicsökkentés helyett, ha magas a rezsi, kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni", az aktív szavazók 79 százaléka nem ért egyet, mindössze 17 százalékuk vélekedik hasonlóan. A baloldali szavazók 64 százaléka sem osztja Márki-Zay Péter véleményét, ahogyan a kormánypárti szavazók 91 százaléka sem.
Tízből kilenc választó nem ért egyet azzal sem, hogy "statisztikát kellene vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány Magyarországon". A kijelentést a bal- és jobboldali szavazók egyaránt 87-87 százaléka utasítja el
- írta a lap.
A Nézőpont Intézet felmérése szerint az aktív szavazók 81 százaléka azzal sem ért egyet, hogy "jobb, ha az egészségügy üzlet, mint hogyha nem üzlet". Tízből hét baloldali választó is elutasító Márki-Zay Péter kijelentésével kapcsolatban, mindössze 17 százalékuk ért egyet azzal. A kormánypártok szavazóinak 90 százaléka elutasítja, hogy az egészségügy üzlet - írta a Magyar Nemzet.
Még a baloldali választók abszolút többsége sem ért egyet Márki-Zay Péter rezsicsökkentést kritizáló mondataival vagy az egészségügyi reformelképzelésével - írta a Magyar Nemzet szombaton a Nézőpont Intézet felmérése alapján, amelyben azt vizsgálták, hogyan vélekedik a közvélemény a baloldal jelöltjének legismertebb kampánymondatairól.
A kutatásban négy, Márki-Zay által megfogalmazott gondolatról kérdezték a válaszadókat. Márki-Zay nevét nem említették, és az eredeti mondatokat lerövidítették, de azok lényeges tartalmi elemein nem változtattak - írta a lap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
560 ezres villanyszámla és medencekarbantartás vezetett el Matolcsy Ádám méregdrága villájához az egyik legmenőbb görög szigeten
A turloszi villa Míkonoszon egy 6174 négyzetméteres telken áll, a sziklafalba építve. A környék felkapott lett, a hasonló házak ára 1,5–5 millió euró között mozog.
Matolcsy Ádámhoz köthető egy luxusvilla a görögországi Míkonoszon – írja a Telex. A volt jegybank elnök fia az egyik legdrágább görög szigeten néhány éve vásárolt ingatlant. 2022 februárjában már a Báthory 2015 Kft. volt a tulajdonos. A Villa Nicole elnevezés a feleségére utalhat.
A Telex az MNB-ben kirobbant botrány után értesült az épületről, és most sikerült személyhez kötni. 2022-ben már folytak az átalakítások. A munkát Somlai BálintRaw Development nevű cége végezte, amely egyes források szerint részesülhetett az MNB és alapítványai körüli közpénzekből is. A vállalat növekedésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusi jelentése is rámutatott.
A felújítás költsége eurómilliós nagyságrendet ért el.
A lap talált egy 1413 eurós villanyszámlát két hónapra, 4748 kilowattórás fogyasztással, amelyet az áramszolgáltató idén januárban küldött ki a Báthory 2015-nek. Februárban a medence karbantartásáról 250 eurós számla érkezett. A Magyar Stratégiai Zrt. egyik munkatársa ezt a „Kérlek, rendezzétek a következő számlákat” kéréssel továbbította Matolcsy és baráti körének egyik bizalmi emberéhez.
Az ingatlan Túrlosz településen áll, amely az új kikötőjéről ismert, ahová óceánjárók érkeznek. Az utóbbi években több szálloda és étterem nyílt. A legtöbben robogóval vagy privát transzferrel közlekednek, luxusautókat ritkán látni a környéken.
A belsőépítészeti munkákat egy helyi cég végezte. Egy, az ügyet ismerő forrás szerint az épületet teljesen visszabontották, mert eredeti állapota „nem felelt meg a Matolcsy család exkluzív ízlésének”. A kivitelezés során több országból szerezték be a legmagasabb minőségű anyagokat, az üvegablakokat például Ausztriából hozhatták.
A Telex szerint a Villa Nicole-hoz hasonló, tengerre néző, medencés villák ára 1,5 millió eurónál kezdődik, „de inkább a 3–5 millió euró (1,1–2 milliárd forint) közötti árak jellemzők”.
A környékről készült légifelvételük szerint a közeli utcákon „kamerákkal figyelik az arra járókat, van olyan ingatlan, amit biztonsági szolgálat véd”. A portál szerint egy ilyen míkonoszi ingatlan értéke akár kétmilliárd forint is lehet.
Matolcsy Ádámhoz köthető egy luxusvilla a görögországi Míkonoszon – írja a Telex. A volt jegybank elnök fia az egyik legdrágább görög szigeten néhány éve vásárolt ingatlant. 2022 februárjában már a Báthory 2015 Kft. volt a tulajdonos. A Villa Nicole elnevezés a feleségére utalhat.
A Telex az MNB-ben kirobbant botrány után értesült az épületről, és most sikerült személyhez kötni. 2022-ben már folytak az átalakítások. A munkát Somlai BálintRaw Development nevű cége végezte, amely egyes források szerint részesülhetett az MNB és alapítványai körüli közpénzekből is. A vállalat növekedésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusi jelentése is rámutatott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leszavazta Fidesz a béremelést a gyermekvédelemben – marad a napi 1500 forintos koszt is
A miniszterelnök és Gulyás Gergely korábban fejlesztést ígért az ágazatnak. Közben a BM 460 ezres átlagbért állít, a terepen dolgozók bruttó 350–400 ezret látnak.
Az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén a fideszes képviselők egyetlen hozzászólás nélkül leszavazták a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, és azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna – erről Jámbor András, Józsefváros és Ferencváros független országgyűlési képviselője számolt be egy Facebook-videóban.
Jámbor András felidézte, hogy Orbán Viktor 2024 novemberében béremelést ígért a gyermekvédelemben dolgozóknak. Idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a bérek fejlesztésére.
A bizottság ellenzéki tagjai 20 percig kérték a többséget adó hat fideszes képviselőt, hogy szóljanak hozzá a vitához, és mondjanak valamit a gyermekvédelem állapotáról. Egyikük sem szólalt meg.
2023 februárja óta a gyermekotthonok fejenként napi 1500 forintot költhetnek étkezésre, és ez az összeg azóta nem emelkedett. 2022-ig hétszáz forintnál is kevesebb jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére, a két évvel ezelőtti döntés során a költségvetés másfél milliárd forintot különített el az emelésre.
A Népszava korábbi cikke szerint egy gyerekfelügyelő napi 12 órában havi 170–180 órát dolgozik, a fizetése nettó 270 ezer forint. Az LMP becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő alig keresett többet, mint bruttó 350 ezer forint, a szociális gondozók bére bruttó 360 ezer forint körül volt.
Egy diplomás szociális munkás átlagkeresete nem érte el a bruttó 400 ezer forintot. A gyermekvédelmi asszisztensek is bőven bruttó négyszázezer forint alatt kerestek.
Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér.
Az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén a fideszes képviselők egyetlen hozzászólás nélkül leszavazták a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, és azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna – erről Jámbor András, Józsefváros és Ferencváros független országgyűlési képviselője számolt be egy Facebook-videóban.
Jámbor András felidézte, hogy Orbán Viktor 2024 novemberében béremelést ígért a gyermekvédelemben dolgozóknak. Idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a bérek fejlesztésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Daganatos és autoimmun betegségekre találhattak megoldást - Ezért járt idén az orvosi Nobel-díj
Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi megfejtették, hogyan védekezik a testünk az ellen, hogy megtámadja önmagát. A felfedezés új utakat nyithat az autoimmun és a rákbetegségek kezelésében.
Mivel szabályozás nélkül a saját szerveinket is megtámadhatja, az immunrendszer kutatása létfontosságú terület, amelyen Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kutatásának köszönhetően fontos tudományos áttörés született. A három tudós Nobel-díjat kapott a perifériás immunológiai toleranciával kapcsolatos felfedezéseiért:
rájöttek, hogyan lehet megakadályozni, hogy az immunrendszer kárt tegyen a testünkben.
Mindennap több ezer különböző kórokozó próbál bejutni a szervezetbe - az immunrendszer éppen ezek ellen dolgozik. Sok mikrobafaj megjelenése eltérő, és több közülük az emberi sejtekhez hasonlóvá alakult, hogy elrejtőzzön. Az immunrendszernek ezért pontosan meg kell különböztetnie, mit támadjon és mit védjen.
A három kutató a perifériás immunológiai tolerancia területén tett alapvető felfedezései miatt kapta meg a Karolinska Intézet által odaítélt elismerést.
Brunkow, Ramsdell és Sakaguchi azonosította az immunrendszer „biztonsági őreit”, a szabályozó T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy az immunsejtek a szervezet saját sejtjeit támadják - áll a Nobel-díj bizottság közleményében.
„A felfedezéseik döntő fontosságúak voltak annak megértésében, hogyan működik az immunrendszer, és miért nem alakul ki minden embernél súlyos autoimmun betegség” – mondta Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke.
Shimon Sakaguchi 1995-ben tette meg az első kulcsfontosságú lépést. Akkor sok kutató úgy gondolta, hogy az immunológiai tolerancia csak a csecsemőmirigyben, a központi tolerancia során alakul ki, amikor a potenciálisan káros immunsejtek eltűnnek. Sakaguchi kimutatta, hogy az immunrendszer összetettebb, és felfedezett egy addig ismeretlen immunsejt-típust, amely megvédi a szervezetet az autoimmun betegségektől.
Mary Brunkow és Fred Ramsdell 2001-ben tette meg a másik fontos felfedezést. Megmagyarázták, miért hajlamos egy bizonyos egértörzs az autoimmun betegségekre: ezeknél az egereknél egy Foxp3 nevű gén mutációját azonosították. Azt is kimutatták, hogy az emberi megfelelő gén mutációja IPEX nevű súlyos autoimmun betegséget okoz.
Két évvel később Shimon Sakaguchi összekapcsolta a megállapításokat. Bizonyította, hogy a Foxp3 gén irányítja a 1995-ben azonosított sejtek fejlődését. Ezeket a sejteket ma szabályozó T-sejteknek hívják; felügyelik a többi immunsejtet, és biztosítják, hogy az immunrendszer tolerálja a saját szöveteket.
A díjazottak munkája elindította a perifériás tolerancia kutatását, és ösztönözte a rák, illetve az autoimmun betegségek kezelésének fejlesztését. Ez sikeresebb szervátültetésekhez vezethet. Több ilyen kezelés jelenleg is a klinikai vizsgálatok fázisánál tart.
Mary E. Brunkow 1961-ben született. PhD-fokozatát a Princeton Egyetemen szerezte, a seattle-i Institute for Systems Biology vezető programmenedzsere.
Fred Ramsdell 1960-ban született. 1987-ben szerzett PhD-t a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, tudományos tanácsadó a San Franciscó-i Sonoma Biotherapeuticsnél.
Shimon Sakaguchi 1951-ben született. 1976-ban orvosi diplomát, 1983-ban PhD-t szerzett a Kiotói Egyetemen, az Oszakai Egyetem Immunology Frontier Research Center kiemelt professzora.
Mivel szabályozás nélkül a saját szerveinket is megtámadhatja, az immunrendszer kutatása létfontosságú terület, amelyen Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kutatásának köszönhetően fontos tudományos áttörés született. A három tudós Nobel-díjat kapott a perifériás immunológiai toleranciával kapcsolatos felfedezéseiért:
rájöttek, hogyan lehet megakadályozni, hogy az immunrendszer kárt tegyen a testünkben.
Mindennap több ezer különböző kórokozó próbál bejutni a szervezetbe - az immunrendszer éppen ezek ellen dolgozik. Sok mikrobafaj megjelenése eltérő, és több közülük az emberi sejtekhez hasonlóvá alakult, hogy elrejtőzzön. Az immunrendszernek ezért pontosan meg kell különböztetnie, mit támadjon és mit védjen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Arató Gergely a Parlamentben: Ezek szerint mégis van köze a Zsolti bácsi-ügynek a Szőlő utcai ügyhöz?
Rétvári Bence a válaszában felvetette, hogy a DK bocsánatot kérhetne, miután kiderült, hogy a legfőbb tanújuk prófétának vallja magát, és azt állítja magáról, hogy képes az emberi agyat visszanöveszteni.
Hétfőn a Parlament ülésén többek között a Szőlő utcai botrány is szóba került. A Demokratikus Koalíció újra a gyermekvédelemről beszélt, elsősorban a Szőlő utcai javítóintézet ügyéről akartak válaszokat kapni a kormánytól.
Arató Gergely - aki két hete Semjén Zsoltot kérdezte a témában - szerint az elmúlt napokban a kormánypártok egyre inkább belekeveredtek a hazugságaik hálójába. Felemlítette Zsolti bácsit, a Szőlő utcát, és más gyerekek zaklatásáról szóló ügyeket.
A kormány eddig azt mondta, hogy nem volt gyermekkorú áldozat, de most kiderült, hogy a Szőlő utcában egy pap - akit pedofília miatt függesztettek fel - csendesszobát hozhatott létre. Az is kiderült, hogy az egyik prostitúcióra kényszerített lányt 12 éves korában hálózták be - mondta a képviselő.
Beszélt arról is, hogy az adatok szerint 2024-ben 1030 esetben történt feljelentés a gyermekvédelmi rendszerben. Szerinte a hatóságok most nem a bűnözők ellen nyomoznak, hanem azok ellen vizsgálódnak, akik az eseteket nyilvánosságra hozzák.
Arató több kérdést is feltett: „Ezek szerint mégis van köze a Zsolti bácsi-ügynek a Szőlő utcai ügyhöz?” Azt is kérdezte: „Mit tettek azért, hogy megelőzzék ezeket az eseteket?”
A DK-s politikusnak Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt.
Felvetette, hogy a DK-tól bocsánatkérést várt, miután kiderült, hogy a legfőbb tanú profétának vallja magát, és azt állítja magáról, hogy képes az emberi agyat visszanöveszteni.
Azt sérelmezte, hogy egy ilyen emberre hivatkozva vádolták meg Semjén Zsoltot. Szerinte Arató felszólalásában is ellentmondások voltak. Majd emlékeztett rá, hogy a DK nem szavazta meg a gyermekvédelmi törvényt, a kormány pedofilellenes törvénycsomagjait. Most a kormány intézkedése nyomán a korábbi 80 helyett több mint 700 pedofil van börtönben - tette hozzá.
VIDEÓ: Szőlő utca: Miért tagadták le a 12 éves kislány létezését?
Hétfőn a Parlament ülésén többek között a Szőlő utcai botrány is szóba került. A Demokratikus Koalíció újra a gyermekvédelemről beszélt, elsősorban a Szőlő utcai javítóintézet ügyéről akartak válaszokat kapni a kormánytól.
Arató Gergely - aki két hete Semjén Zsoltot kérdezte a témában - szerint az elmúlt napokban a kormánypártok egyre inkább belekeveredtek a hazugságaik hálójába. Felemlítette Zsolti bácsit, a Szőlő utcát, és más gyerekek zaklatásáról szóló ügyeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
