Már költözteti a MÁV a Rákosrendezőn élőket a budapesti Dubaj kedvéért - írja a Népszava.
Tavaly novemberben írta meg a HVG kormányközeli források alapján, hogy Mohamed Alabbar emirátusi üzletember személyesen tárgyalt magas rangú magyar kormányzati tisztviselőkkel az elmúlt hónapokban a lepusztult területre tervezett gigászi projektről.
A lap akkor azt írta, hogy Emaar lényegében egy mini-Dubajt építene Budapest XIV. kerületében, egy egész negyedet magasházakkal, irodaházakkal és lakóépületekkel, köztük luxuslakásokkal. A negyed ékköve pedig egy 220-240 méter magas felhőkarcoló lenne.
A Népszava most egy riportban mutatta be a fejlesztésre kiszemelt 130 hektáros egykori vasúti területet, ahol szerintük
több százan, de akár ezernél is többen élnek különféle jogcímű vagy jogcím nélküli lakáshasználóként, hajléktalanként elhagyott MÁV ingatlanokba húzódva vagy összetákolt bódékban.
Egy ott található raktárban dolgozó biztonsági őr a Népszava riporterének arról beszélt, hogy a főnöke tavaly október táján kapott egy levelet a MÁV igazgatóságtól, hogy menjen be és vigye magával a tulajdoni lapot. Ott közölték vele, hogy idén március végéig, de legkésőbb augusztus elejére ki kell költözniük, mert rendezik és beépítik a területet. Azt is hozzátette, hogy a munkaadója elégedett, a cég ugyanis kártérítést kap majd.
A férfi úgy tudta, hogy
a területen viskókban élőkkel is közölték már, hogy menniük kell. Két házsorból már novemberben kiköltöztettek 40-50 családot, az épületeket pedig lebontották, és a szomszédos házakban élő MÁV-dolgozókat is értesítették, hogy másutt kapnak majd szolgálati lakást.
A lap kereste az ügyben az Építési és Közlekedési Minisztériumot, a tárca azonban nem válaszolt a kérdéseikre.
Már költözteti a MÁV a Rákosrendezőn élőket a budapesti Dubaj kedvéért - írja a Népszava.
Tavaly novemberben írta meg a HVG kormányközeli források alapján, hogy Mohamed Alabbar emirátusi üzletember személyesen tárgyalt magas rangú magyar kormányzati tisztviselőkkel az elmúlt hónapokban a lepusztult területre tervezett gigászi projektről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
A politikus azt is felvetette, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati lakásának jóváhagyásáért Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter is felelős lehet. Hangsúlyozta, hogy a bűnpártolást a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és szerinte Ruszin-Szendi ügyeiben többen is közreműködhettek.
Kifogásolta azt is, hogy
a minisztérium Ruszin-Szendi leváltását követően először nem adott érdemi indoklást, majd napokkal később közölték: a Magyar Honvédség képességeit harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni, ehhez pedig Böröndi Gábor altábornagyot tartják a megfelelő személynek.
Novák Előd szerint ez kommunikációs vészhelyzeti mentés volt.
A honvédelmi tárca korábbi közleményében azt írta: Ruszin-Szendi altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. A közleményben azt is jelezték, hogy „dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni”.
A politikus most arra vár választ, hogy a közlemény tartalma mennyire felelt meg a valóságnak, illetve igaz-e, hogy Ruszin-Szendi korábban rendszeresen kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket fegyelmi ügyek miatt.
Novák Előd azt is tudni akarta, miért kap még mindig havi 1,3 millió forintot a volt vezérkari főnök. A kérdésre Vargha Tamás államtitkár válaszolt. Mint írta: Ruszin-Szendi Romulusz juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Závecz Research legfrissebb felmérése szerint a nyári hónapokban kis mértékben nőtt a Tisza Párt és a Fidesz támogatottsága is a választókorú népesség körében. A Tisza Párt jelenleg 33 százalékon áll, míg a Fidesz 28 százalékot ér el. Előbbi tábora körülbelül 2,6 millió, utóbbié 2,2 millió főre tehető.
A kutatás alapján a választókorú népesség 22 százaléka nem tudja, vagy nem akarja megmondani, melyik pártot támogatja.
A Mi Hazánk Mozgalmat 5 százalék, a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot 4-4 százalék támogatja. A Momentum Mozgalom és az MSZP 1-1 százalékot kapna a teljes népesség körében.
A biztos szavazók és pártot választók körében a Tisza Párt 46, a Fidesz 36 százalékos támogatottságot élvez.
A Závecz Research szerint ebben a csoportban a Tisza Párt támogatottsága nem változott a június végi felméréshez képest. A Mi Hazánk 6, a DK 5, a Kétfarkú Kutyapárt pedig 4 százalékon áll ebben a körben.
A társadalmi csoportok szerinti bontásból kiderül, hogy a Tisza Párt többek között a fiatalok, a diplomások, a fővárosiak és a megyeszékhelyeken élők körében vezet.
A 40 év alattiaknál 40 százalék szavazna rájuk, míg a Fidesz ebben a csoportban 16 százalékon áll. A diplomások 42 százaléka támogatja a Tisza Pártot, a Fideszt 22 százalék. Budapesten 40–17, a megyeszékhelyeken 37–21 az arány a Tisza Párt javára.
A szakmunkásképzőt végzettek körében 31 százalék a Tisza Párt, 24 százalék a Fidesz támogatottsága. Az érettségizetteknél ez az arány 37–27, míg a férfiak esetében 35–25.
A Fidesz az alapfokú végzettségűek körében erős, itt 41 százalékos, míg a Tisza Párt 18 százalékon áll.
A falvakban szintén a kormánypárt vezet, 38 százalékkal, a Tisza Párt pedig 28 százalékot ér el.
A kutatást 2025. augusztus 29. és szeptember 3. között készítették, 1000 fős, reprezentatív mintán, telefonos módszerrel. Az eredmények legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól, amit akkor kapnának, ha az ország összes választókorú polgárát megkérdezték volna.
A Závecz Research legfrissebb felmérése szerint a nyári hónapokban kis mértékben nőtt a Tisza Párt és a Fidesz támogatottsága is a választókorú népesség körében. A Tisza Párt jelenleg 33 százalékon áll, míg a Fidesz 28 százalékot ér el. Előbbi tábora körülbelül 2,6 millió, utóbbié 2,2 millió főre tehető.
A kutatás alapján a választókorú népesség 22 százaléka nem tudja, vagy nem akarja megmondani, melyik pártot támogatja.
A Mi Hazánk Mozgalmat 5 százalék, a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot 4-4 százalék támogatja. A Momentum Mozgalom és az MSZP 1-1 százalékot kapna a teljes népesség körében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára feljelentést tesz, miután célkereszteket rajzoltak a csepeli DK-iroda falán lévő plakátokra – derült ki a politikus pénteki Facebook-bejegyzéséből. A képeken ő és Vadai Attila, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje láthatóak, a homlokuk közepére pedig célkeresztet festettek.
A DK elnöke azt írta:
„Ez fogadott minket ma reggel a csepeli DK-s irodánál. Vadai Attila képviselőjelöltünkre és rám is egy célkeresztet rajzoltak. A homlokunk közepére.”
Dobrev Klára szerint ez nem az első eset, hogy életveszélyes fenyegetést kapott. Hozzátette, hogy
nem fogja tűrni azt, amit a „Fidesz kultúrájának” nevezett, és aminek szerinte az a lényege, hogy eltaposnak mindenkit, aki nem ért velük egyet.
Bejegyzésében így fogalmazott:
„Célkereszt a fejünkön, tényleg ki akartok végezni minket? És nemcsak átvitt értelmében, hanem fizikailag is az életünket fenyegetitek?”
A politikus azt is közölte, hogy hivatalos lépéseket tesz az ügyben, és feljelentést nyújt be.
„Legyen elég a gyűlöletkeltésből itt és most. Mert amikor a politikai ellenfélből ellenség lesz, azzal eldördül az első lövés mindannyiunk ellen. És ezt senki nem akarhatja” – zárta posztját Dobrev Klára.
Dobrev Klára feljelentést tesz, miután célkereszteket rajzoltak a csepeli DK-iroda falán lévő plakátokra – derült ki a politikus pénteki Facebook-bejegyzéséből. A képeken ő és Vadai Attila, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje láthatóak, a homlokuk közepére pedig célkeresztet festettek.
A DK elnöke azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
A minisztérium hozzátette: „az állami és a fővárosi oldal havonta fog szakmai egyeztetéseket folytatni az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi tervpályázat összehangolásáról”.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
