Népszava: Az egészségügy az egyik vesztese a jövő évi költségvetésnek
Benyújtotta a 2023-as költségvetés tervezetét az Orbán-kormány az Országgyűlésnek, amely korábban látottaknál is kevesebb részletet tár fel – írja elemzésében a Népszava. A cikkben kiemelik, hogy
A gazdasági növekedés esetén ugyanis 4,1 százalékkal számolnak, az infláció esetében pedig 5,2 százalékkal. A lap szerint ez utóbbi elég derűlátó becslésnek tűnik, látva az éppen most berobbanó két számjegyű drágulást.
A tartalékokat sem tervezték túl: az elérhető szabad források 170 milliárd forintra rúgnak,
Papíron azonban 1230 milliárdos pluszról beszélnek, de ebbe már beleszámolták a 670 milliárdos rezsi- és a 200 milliárdos beruházási tartalékot is – ez előbbit azonban az energiaárak támogatására kell költeni.
Szintén nagyon optimista a kormány az uniós forrásokat illetően. Összesen 2000 milliárd forinttal számolnak, köztük a helyreállítása alap pénzeivel is, pedig a magyar tervet továbbra sem fogadták el. Ezzel kapcsolatban azonban Varga Mihály azt mondta, hogy a tárgyalások a utolsó stádiumban vannak, a pénzügyminiszter szerint így előbb-utóbb lesz megállapodás.
A lap szerint azonban ez óriási kockázatot jelent, mert
Összességében a kiadások 15 százalékkal növekednek a következő évben, az állam 2023-ban 29 221 milliárd forintot fog elkölteni. A kormány számításai szerint a jóléti kiadások jövőre 17 százalékkal emelkednek az 5,2 százalékra tervezett infláció felett. Ennek a növekménynek egyik részét a rezsitámogatások, a másik részét a nyugdíjtámogatások teszik ki, a kormány ugyanis jövőre is megtartja a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjprémiumot.
Az egészségügy jövőre 2669 milliárdot kap. Ez ugyan négy százalékkal több, mint az idei összeg, azonban az öt százalékos inflációval számolva reálértékcsökkenést takar.
Az oktatási kiadások viszont 9 százalékkal nőhetnek, ami arra utal, hogy jövőre némi béremelés várható ezen a területen. Egyre többe kerül a magyar államadósság finanszírozása is: idén erre 1400 milliárd forintot költöttek, jövőre azonban már 2111 milliárdra rúgnak az ezzel kapcsolatos kiadások.
Emellett azonban vannak olyan tételek, amikről a kormány egyelőre nem akar lemondani:
- jövőre tovább épül a Nemzeti Oltóanyaggyár 18,5 milliárdból,
- Paks 2-re is 150 milliárd forintot terveztek,
- és kormányzati kommunikációra is jut 12 milliárd forint – bár ez már jóval kevesebb, mint az elmúlt évek évi 30-50 milliárdja.
Varga Mihály azt is elmondta, hogy a helyi iparűzési adó felezése idén kifut, így jövőre újra a teljes összeget szedhetik be az önkormányzatok. A 2023-as költségvetés újdonsága a rezsivédelmi és honvédelmi alap lesz, ide pakolják a különadókból befolyó pénzeket.
