News here
hirdetés

HÍREK

Népszava: 400 milliárdból fejlesztené a pedagógusbéreket a kormány

Az Európai Bizottságnak benyújtott programjukban elismerték, hogy a magyar pedagógusok kereseti helyzete jócskán elmarad az európai átlagtól, és a pedagógus életpályamodellnek komoly hibái vannak.

Link másolása

hirdetés

A cél az, hogy 2028-ra a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát - derült ki a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021-2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából.

A Népszava cikke szerint a kormány a pedagógus életpályamodell, és így a bérek fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy 400 milliárd forintot szánnának. A bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig. Ez azt jelenti, hogy ha az erre szánt pénzeket megkapja Magyarország, inflációkövetővé tennék a pedagógusbéreket, legalábbis a következő néhány évre.

A lap azt írja,

a kormányzati programban elismerték, hogy a magyarországi pedagógusok kereseti helyzete jócskán elmarad az európai átlagtól: átlagbérük 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU és OECD országok esetében ez 80-90 százalék.

Azt is belátták, hogy azért nincs kellő pedagógus utánpótlás, mert a tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban, illetve Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a törvény szerint meghatározott pedagógusbér és az átlagbér is. Elismerték tovább azt is, hogy a pedagógus életpályamodellnek komoly hibái vannak.

A tervek szerint a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak többletjuttatást is biztosítanának, hogy a többlettel a diplomás átlagbér 80 százalékát is meghaladják a fizetéseik. Ez az intézkedés döntően a négy leghátrányosabb régióban lévő települések pedagógusait és a nevelő-oktató munkát segítő dolgozókat érintené.

hirdetés

A program további intézkedéseket is felsorol, például tervezik egy, a "hivatás presztízsét is jelző" pedagógus-igazolvány bevezetése a hozzá kapcsolódó kedvezményrendszerrel, az adományozható pedagógus elismerések körének kibővítése, valamint a lakhatásuk elősegítése – különösen pályakezdők és pedagógus házaspárok számára – szolgálati lakások kialakításával. A kormány azt szeretné, hogy az intézkedések hatására a pedagóguspálya vonzóbb legyen, különösen a fiatalok számára.

Konkrétan azt szeretnék elérni, hogy 2029-ig átlagosan 5 százalékkal emelkedjen a pedagógusképzésbe jelentkező hallgatók és a pályakezdőként elhelyezkedő pedagógusok aránya is.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt mondta a Népszavának, hogy a kormány terve jó kiindulópont lehet, de a céldátumokat késeinek tartja, véleménye szerint

a bérfejlesztés célkitűzéseit a mostani kormányzati ciklus végéig, vagyis 2026-ig kellene teljesíteni, és már első lépésként egy nagyobb arányú béremelést kell végrehajtani,

különben "alig lesz valaki, aki ezen a pályán marad."



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Gulyás Gergely: Hosszabb lesz az iskolai téli szünet, elmarad az őszi
December 22-től január 8-ig nem mennek iskolába majd a diákok.

Link másolása

hirdetés

Hosszabb lesz a közoktatásban a téli szünet – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Azért döntött így a kormány, mert így spórolunk az energiával – tette hozzá. Az október-novemberi őszi szünetről Gulyás ugyanakkor nem tett említést.

A téli szünet az idei tanévben december 22-től 2023. január 8-ig tart majd.

Ebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is elrendelnek, hogy az állam is spóroljon – tette hozzá a miniszter.

Szentkirályi Alexandra kiegészítette Gulyást, aki nem mondta, hogy az őszi szünet rovására lesz hosszabb a téli szünet. Eredetileg október 28-a, péntek lett volna az utolsó, majd november 7., hétfő az első tanítási nap – így a november 1-jés négynapos hétvége után november 2-a, szerdától iskolába kell majd menni. Gulyás Gergely ezt azzal pontosította, hogy őszi szünet címén összesen három napot adhatnak ki az iskolák, az nincs központilag szabályozva, hogy mikor. Lehetséges tehát, hogy lesz olyan iskola, amelyik úgy dönt, hogy megadja ezt a három napot, de ahol nem, ott a Mindenszentek körüli hosszúhétve marad a pihenésre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Gulyás Gergely: Nincs kifizetési stop
A miniszter elmondta, hogy a költségvetési hiányt szeretnék csökkenteni, ezért egyes kiadásokhoz a Pénzügyminisztérium jóváhagyására van szükség.

Link másolása

hirdetés

Újságírói kérdésekre válaszul a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, hogy nincs kifizetési stop, tévesek az erre vonatkozó hírek. A költségvetési hiányt szeretnék csökkenteni, hektikus a világgazdasági környezet is, ezért egyes kiadásokhoz a Pénzügyminisztérium jóváhagyására van szükség.

Szerdán írtuk meg, hogy megjelent egy úgynevezett „2000-es” kormányhatározat arról, hogy a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség.

Később megerősítette a pénzügyminisztérium is, hogy október végéig teljes kifizetési stopot rendelt el a kormány.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Távolléti vizsga és jegymegadás jöhet az egyetemeken a 18 fokos rendelet miatt
A Budapesti Műszaki Egyetem egyszerű spórolási praktikákat is megosztott a dolgozókkal.

Link másolása

hirdetés

Október elsejével lép életbe az a kormányrendelet, aminek értelmében a közintézményekben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 18 fokot télen. Ez igaz az állami fenntartású egyetemeken, főiskolákban is. Ilyenekből mára nem sok maradt ezek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a bajai Eötvös József Főiskola, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.

Az Eduline egy teljes körképet igyekezett készíteni, megkérdezve a felsőoktatási intézményeket, hogy hogyan készülnek fel a nehézségekre. Végül a BME-től és a közszolgálati egyetemtől kaptak választ.

A portálnak a közszolgálati egyetem azt válaszolta, az intézkedési terv kidolgozása még folyamatban van, „egyelőre épületek bezárásáról, a tanév rendjének bármiféle módosításáról nem született döntés”, arra viszont már a tanév elején felhívták az oktatók figyelmét, hogy használják ki a tanulmányi és vizsgaszabályzat által biztosított lehetőségeket,

„éljenek a jegymegajánlás, ezen túl elsődlegesen a távolléti vizsgáztatás adta lehetőségekkel”.

A BME-n sem változik a tanév rendje, de augusztus végén ők is írtak az oktatóknak és kutatóknak. A levélben egyszerű takarékossági praktikákat is megosztottak a dolgozókkal. Ezek között szerepel, hogy

  • télen ne legyen egész nap résnyire nyitva az ablak,
  • elég pár percre szellőztetni mindennap,
  • napnyugta után pedig húzzák be a függönyöket,
  • „a termosztátot elegendő 3-asra állítani, az már megfelelő komfortérzetet biztosít”.

A BME azt is közölte az Eduline-nal, hogy az előzetes kalkulációik szerint az egyetem 2023-as rezsije hárommilliárd forinttal lesz magasabb az ideinél.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Gulyás Gergely: „Az elitek döntése helyett az emberek véleményét hallgatjuk meg”
Az Északi Áramlat gázvezeték megtámadása, elszabaduló forint, újabb lehetséges szankciók, nemzeti konzultáció — tálcán kínálja az élet a témákat az újabb kormányzati tájékoztatáshoz.

Link másolása

hirdetés

Élőben a szeptember 29-i kormányinfóról — cikkünk folyamatosan frissül.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén döntött a legújabb nemzeti konzultáció elindításáról. Mint elmondta, Magyarországon továbbra is a háború és az arra adott szankciók, valamit az emiatt fennálló gazdasági nehézségek jelentik a legnagyobb gondot.

Szerinte a szankciókat Brüsszel azzal erőltette rá Európára, hogy azok jobban fognak fájni Oroszországnak és közelebb hozza a háború végét, ugyanakkor ezeknek az ellenkezője igaz. Gulyás szerint a megoldás, ha az elitek helyett az emberek véleményét hallgatják meg, ezért indítanak nemzeti konzultációt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: