Drámai népességfogyás – rekordközeli volt a csökkenés tavaly Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024-ben drasztikusan csökkent a magyar népesség. Nemcsak a születésszámok értek mélypontra, hanem az össznépesség fogyása is kiugróan magas lett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) néhány napja közzétette a 2024-es születési és halálozási adatokat, amelyek komoly visszaesést mutatnak. A születések száma minden kétséget kizáróan történelmi mélypontra esett vissza, és ez egyre nagyobb aggodalomra ad okot.
A statisztikai hivatal előzetes becslései alapján a magyar népesség 2025 elején 9 540 000 fő lehet. Ez az úgynevezett továbbvezetett népességszám, amely az előző évi adatokból számítható ki.
A tavalyi 9 584 627 fős lakosságszámhoz képest ez azt jelenti, hogy 2024-ben közel 45 ezer fővel csökkent az ország népessége.
Ez a népességfogyás arányaiban is jelentős. Az elmúlt több mint két évtized adatai alapján a magyar lakosság éves csökkenése csak egyszer volt nagyobb, mégpedig 2012-ben, amikor 0,54 százalékos volt a visszaesés. A mostani 0,47 százalékos csökkenés viszont a második legrosszabb érték 2001 óta.
A tendencia évek óta változó képet mutat. 2007 és 2012 között gyors ütemben csökkent a népesség, majd 2014-ről 2015-re javulás következett. 2017 és 2020 között szintén kedvezőbb volt a helyzet, de azóta a számok ismét hullámzóan alakulnak, az utóbbi időben inkább romló tendenciát mutatnak.
Ha nem a százalékos csökkenést, hanem a konkrét létszámot nézzük, akkor a tavalyi 44 627 fős népességfogyás a harmadik legrosszabb adat 2012 és 2014 után.
A statisztikák szerint 2010 körül a születésszámok még alacsonyabbak voltak, mint most. A teljes termékenységi arányszám 2011-ben érte el a mélypontot, akkor mindössze 1,23 volt, míg 2023-ban 1,38-ra emelkedett. Az elmúlt években volt olyan időszak, amikor ez az érték 1,59-re is felment.
A népességcsökkenés alakulásában azonban nemcsak a születésszám, hanem a halálozási adatok is szerepet játszanak. 2010 előtt a halálozási mutatók kedvezőbbek voltak, ezért a népességfogyás üteme is mérsékeltebb volt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) néhány napja közzétette a 2024-es születési és halálozási adatokat, amelyek komoly visszaesést mutatnak. A születések száma minden kétséget kizáróan történelmi mélypontra esett vissza, és ez egyre nagyobb aggodalomra ad okot.
A statisztikai hivatal előzetes becslései alapján a magyar népesség 2025 elején 9 540 000 fő lehet. Ez az úgynevezett továbbvezetett népességszám, amely az előző évi adatokból számítható ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter hét minisztert jelent be a Tisza első frakcióülése után
A TISZA Párt elnöke videóban jelentette be, hogy várhatóan 16 minisztériuma lesz a kormányának. A délutáni sajtótájékoztatón többek közt a külügyminiszter, az egészségügyi és a honvédelmi miniszter személyére is fény derül.
Magyar Péter hétfő délelőtt egy Facebook-videóban jelentkezett be, amelyben elsősorban arról beszélt, hogy ma tartja első ülését a TISZA Párt 141 fős parlamenti képviselőcsoportja. Hangsúlyozta, hogy „ez 1990 óta a legnagyobb és legerősebb képviselőcsoport”, a rájuk szavazó emberektől kapott erős felhatalmazás pedig óriási felelősséget is jelent számukra.
A pártelnök közölte, hogy a frakcióülésen hivatalosan is döntenek arról, hogy a Tisza képviselőcsoportját Bujdosó Andrea, az eddigi fővárosi frakcióvezető fogja vezetni. Szintén döntenek Magyar azon javaslatáról is, hogy Forsthoffer Ágnes legyen az új Országgyűlés elnöke.
„Andrea és Ágnes jelölése emberi, politikai és szakmai garancia arra, hogy az új Országgyűlés valóban a magyar demokrácia működő színtere lesz, ahol az eddigiektől eltérően érdemi szakmai és politikai vitákra kerül majd sor, mindig törekedve arra, hogy a hazánk és honfitársaink számára a legjobb döntések szülessenek”
Azt is tudatta, hogy bemutatja a képviselőknek a leendő kormány felépítését és a már kiválasztott tárcavezetőket.
Elmondta, hogy „a miniszterelnök mellett várhatóan 16 minisztérium lesz a Tisza-kormányban”.
A frakcióülést követő sajtótájékoztatón – amely 14:30-kor kezdődik – hét minisztert fog bejelenteni, köztük a külügyminisztert, a pénzügyminisztert, a gazdasági és energetikai minisztert, az egészségügyi minisztert, a honvédelmi minisztert, az élő környezetért felelős minisztert, valamint az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert.”
Jelezte, hogy a kormányalakítási folyamat nem zárul le, a héten folytatja a tárgyalásokat, és várhatóan újabb kormánytagokat jelent be.
Magyar Péter hétfő délelőtt egy Facebook-videóban jelentkezett be, amelyben elsősorban arról beszélt, hogy ma tartja első ülését a TISZA Párt 141 fős parlamenti képviselőcsoportja. Hangsúlyozta, hogy „ez 1990 óta a legnagyobb és legerősebb képviselőcsoport”, a rájuk szavazó emberektől kapott erős felhatalmazás pedig óriási felelősséget is jelent számukra.
A pártelnök közölte, hogy a frakcióülésen hivatalosan is döntenek arról, hogy a Tisza képviselőcsoportját Bujdosó Andrea, az eddigi fővárosi frakcióvezető fogja vezetni. Szintén döntenek Magyar azon javaslatáról is, hogy Forsthoffer Ágnes legyen az új Országgyűlés elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pánik a KDNP-ben: a katolikus egyház mozgósításával mennének szembe Orbánnal
A KDNP válságtanácskozást tartott, miután Orbán Viktor a Fidesz-frakció átalakítását helyezte kilátásba. A párt a katolikus papság mozgósításával próbál politikai védőhálót építeni.
A választási vereség után pánik tört ki a Kereszténydemokrata Néppártban, miután Orbán Viktor a Fidesz-frakció átalakítását helyezte kilátásba. A párt válságtanácskozást tartott, ahol a Magyar Hang szerint az a döntés született, hogy a katolikus egyházat maguk mögé állítva próbálnak politikai védőhálót építeni.
A lap úgy tudja, „a NER-es püspökök nagyon szomorúak”, és annak sem örültek a klérusban, hogy sem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, sem Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár nem vett részt Marton Zsolt váci püspök hatvanadik születésnapi ünnepségén, amelyen Rétvári Bence képviselte a KDNP-t. Ennek ellenére a papok többsége kitart a leköszönő kormány mellett.
A Magyar Hang szerint
a párt vezetői telefonon kezdték mozgósítani a katolikus papokat azzal, hogy az elkövetkező években a plébániák köré kell megszervezni „az ellenállás kis szigeteit”.
A stratégia első tesztje az volt, amikor elterjedt a hír, hogy Rubovszky Rita lehet a Tisza-kormány oktatási minisztere.
Pár órán belül központi utasítás ment a katolikus közösségekhez, hogy „Rita áruló”, és elkezdték felkutatni azokat a korábbi diákokat és tanártársakat, akik hajlandóak negatívan nyilatkozni róla.
A KDNP ezzel a lépéssel azt akarja elérni, hogy Magyar Péter vonja vissza az állítólagos kinevezést. A Tisza Párt elnöke egyébként pénteken a jelöléssel kapcsolatban jelezte, hogy Magyar Péter Rubovszky Ritáról: Nincs jelölve, nem döntöttünk még az oktatási miniszter személyéről">nincs még végleges döntés, több jelölt is van a posztra, és a „verbális lincselés” helyett a hangnem lehűtését kérte.
A korábban a KDNP-nek dolgozó hivatalnokok a fővárosi fideszes önkormányzatoknál remélnek menedéket. A Magyar Hang forrása látott egy háromdiplomás jelentkezőt, aki korábban a parlamentnél dolgozott magas beosztásban, de most egy érettségivel is ellátható munkára jelentkezett.
A szervezeti leépülés jelei a parlamentben is megmutatkoznak.
A lap úgy tudja, Kövér László leköszönő házelnök már jelezte Orbán Viktornak, hogy egyszerű képviselőként szeretné folytatni, így vélhetően a teljes házelnöki stábtól is elköszönnek.
Miközben a KDNP az egyházi háttérországot aktivizálná, a bukott kormánypártok intézményeiben már megindult a leépítés. A Fidesz központi irodájából a napokban több tucat embert küldtek el, és pénteken arról is írtak, hogy tömegesen bocsátják el az embereket a Fidesz kampányait intéző, Több mint száz embert rúgnak ki a Fidesz online kampányait intéző cégtől">Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség nevű trollfarmtól is, ahol a dolgozói létszám alig tizede maradhat meg.
Bár a KDNP most a papságra támaszkodna, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábban többször is jelezte: az egyház nem politikai szervezet, és a kampányban nem kíván részt venni.
A választási vereség után pánik tört ki a Kereszténydemokrata Néppártban, miután Orbán Viktor a Fidesz-frakció átalakítását helyezte kilátásba. A párt válságtanácskozást tartott, ahol a Magyar Hang szerint az a döntés született, hogy a katolikus egyházat maguk mögé állítva próbálnak politikai védőhálót építeni.
A lap úgy tudja, „a NER-es püspökök nagyon szomorúak”, és annak sem örültek a klérusban, hogy sem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, sem Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár nem vett részt Marton Zsolt váci püspök hatvanadik születésnapi ünnepségén, amelyen Rétvári Bence képviselte a KDNP-t. Ennek ellenére a papok többsége kitart a leköszönő kormány mellett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: már gyülekeznek a Tisza Párt képviselői az első frakcióülésre
A választást megnyerő TISZA hétfőn tartja első frakcióülését, amelyre az ország minden szegletéből jönnek képviselők. Videón és fotókon is mutatjuk a Hungexpóhoz érkezőket.
A kormányt alakító Tisza összesen 141 mandátumot szerzett, ennyi képviselőjük lesz a 199 fős Országgyűlésben. Magyar Péter hétvégén közölte, hogy Bujdosó Andreát szeretné frakcióvezetőnek, hétfő reggel pedig azt is bejelentette, hogy Forsthoffer Ágnest jelölik házelnöknek.
A frakcióülés után, várhatóan délután fél 3-kor sajtótájékoztatót tartanak, amelyről mi is beszámolunk majd.
Képgaléria a frakcióülésre érkező képviselőkről, párttagokról:
A kormányt alakító Tisza összesen 141 mandátumot szerzett, ennyi képviselőjük lesz a 199 fős Országgyűlésben. Magyar Péter hétvégén közölte, hogy Bujdosó Andreát szeretné frakcióvezetőnek, hétfő reggel pedig azt is bejelentette, hogy Forsthoffer Ágnest jelölik házelnöknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Július 1-ig leszerelteti az arcfelismerő rendszert a kórházakban Hegedűs Zsolt, a leendő egészségügyi miniszter
Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere az RTL Híradónak azt mondta, a Pintér Sándor vezetése alatt elindított „rendőri típusú irányítási modell” járhatatlan, és aki ezt kitalálta, az „nem érti meg az egészségügyben dolgozóknak a szemléletét és a lelkét.” A reformok részeként a minőségi mutatók mérését és nyilvános publikálását is kulcsfontosságúnak nevezte.
Hegedűs Zsolt, a hamarosan megalakuló Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere azt ígérte, Semmelweis-napra, azaz július 1-re leszerelik a kórházakban kiépített arcfelismerő rendszereket. A leendő tárcavezető az RTL Híradónak a reformok részeként a minőségi mutatók mérését és nyilvános publikálását is kulcsfontosságúnak nevezte.
Hegedűs azt mondta, nem a választás éjszakáján bemutatott tánca, hanem a szakterület megreformálása miatt szeretne ismert lenni. Mint mondta, tudja, hogy nehéz feladatra vállalkozik, ami hatalmas felelősséggel jár, de azt szeretné, ha ezután is a szabadság jutna az embereknek eszébe róla, ha látják.
„Akkor végzem jól a dolgomat egészségügyi miniszterként, amikor a lakosság azt fogja látni, hogy a különböző kórházigazgatók, vezetők, osztályvezetők, orvosok és szakdolgozók nyilatkoznak, el tudják mondani a problémájukat” – fogalmazott.
Úgy látja, a Pintér Sándor vezetése alatt elindított „rendőri típusú irányítási modell” járhatatlan, és aki ezt kitalálta, az „nem érti meg az egészségügyben dolgozóknak a szemléletét és a lelkét.”
Hegedűs Zsolt szerint a „hibáztató egészségügyi kultúra” helyett egy „tanuló” kultúrát kell meghonosítani.
Ennek kulcsa a transzparencia: a minőségi mutatók mérését, hitelesítését és publikálását tervezi.
„Ha én transzparensen ezeket a minőségi adatokat bemutatom... Az önmagában olyan nyomást gyakorol a döntéshozókra, tehát rám is, hogy az elindítja, hogy a társadalom felébred és ráeszmél, hogy most ide kell nekünk még egy mentőállomás” – vázolta a tervét, amely szerinte a társadalmat is a reform partnerévé teszi, így a „reform” szó többé nem szitokszó lesz.
Az RTL Híradó riportja:
Az állami kórházakban 2025 óta telepítenek egységes beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszert, amely több intézményben arcfelismerő technológiát is használ a dolgozók azonosítására. Az Országos Kórházi Főigazgatóság korábbi közlése szerint a rendszert kizárólag a dolgozói beléptetésre használják, a kamerákat pedig jogszerű közbeszerzési eljárásban szerezték be. A bevezetését azonban komoly szakmai és jogvédő kritika kísérte: orvosi szakszervezetek és civil szervezetek is aránytalan beavatkozásnak nevezték a biometrikus adatok ilyen szintű kezelését.
A július 1-jei határidő szimbolikus, mivel ez Semmelweis Ignác születésnapja, a magyar egészségügy napja, ami az ágazatban dolgozóknak munkaszüneti nap is.
Hegedűs Zsolt, a hamarosan megalakuló Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere azt ígérte, Semmelweis-napra, azaz július 1-re leszerelik a kórházakban kiépített arcfelismerő rendszereket. A leendő tárcavezető az RTL Híradónak a reformok részeként a minőségi mutatók mérését és nyilvános publikálását is kulcsfontosságúnak nevezte.
Hegedűs azt mondta, nem a választás éjszakáján bemutatott tánca, hanem a szakterület megreformálása miatt szeretne ismert lenni. Mint mondta, tudja, hogy nehéz feladatra vállalkozik, ami hatalmas felelősséggel jár, de azt szeretné, ha ezután is a szabadság jutna az embereknek eszébe róla, ha látják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
