A Verivox friss elemzése szerint Németországban 2025 eleje óta csökkentek az energiaárak, még állami beavatkozás nélkül is. Az áram-, fűtés- és üzemanyagköltségek nagyjából öt százalékkal lettek alacsonyabbak, ami jelentős megtakarást jelent a lakosságnak, írta az MTI.
Egy átlagos, háromtagú háztartás jelenleg évi 5173 eurót, azaz körülbelül 2,1 millió forintot költ energiára, míg januárban ez még 5442 euró, vagyis nagyjából 2,2 millió forint volt.
Azok a háztartások, amelyek éves áramfogyasztása 4000 kilowattóra, január és május között 1434 euró helyett már csak 1388 eurót fizetnek, ez 580 ezer forint helyett 560 ezer forintot jelent.
Thorsten Storck, a Verivox energiaügyi szakértője a Funke Mediengruppe számára adott interjúban elmondta, hogy
a világgazdasági teljesítmény gyengülése és a nyersolajárak csökkenése vezetett a lakossági energiaköltségek mérséklődéséhez.
Mint fogalmazott: „A gyenge világgazdasági helyzet közepette lecsökkent nyersolajárak alacsonyabb fűtőolaj- és üzemanyagárakhoz vezettek. Az átlagos áram- és gázárak is enyhén csökkentek az év eleje óta.” Ugyanakkor hozzátette: „ennek ellenére az árak még mindig több mint egynegyedével magasabbak, mint az energiaválság előtti 2022-ben.”
Az elemzés szerint az áram és a gáz árának csökkenéséért elsősorban a regionális szolgáltatók új ügyfelek számára kínált kedvezőbb tarifái felelősek. Az alapellátási díjak ezzel szemben csak minimálisan módosultak.
A Verivox számításai egy olyan háromtagú háztartáson alapulnak, amelynek éves hőigénye 20 ezer kilowattóra, áramfogyasztása 4000 kilowattóra, az autója pedig évente 13,3 ezer kilométert tesz meg.
A Verivox friss elemzése szerint Németországban 2025 eleje óta csökkentek az energiaárak, még állami beavatkozás nélkül is. Az áram-, fűtés- és üzemanyagköltségek nagyjából öt százalékkal lettek alacsonyabbak, ami jelentős megtakarást jelent a lakosságnak, írta az MTI.
Egy átlagos, háromtagú háztartás jelenleg évi 5173 eurót, azaz körülbelül 2,1 millió forintot költ energiára, míg januárban ez még 5442 euró, vagyis nagyjából 2,2 millió forint volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.
Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.
A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.
„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.
Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.
Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.
A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.
„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”
– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.
A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.
A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.
A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.
Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nyilván nem emlékszem arra, hogy pontosan mi történt, mert rossz képességű ember vagyok, nem tudom pontosan felidézni, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazámat.”
„Ha netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném. Mert ez a dolguk, hogy megvédjék a hazájuk érdekeit. Ha ezt tették volna, akkor ezért dicséret és nem szidalom, meg nem botrány és újságcikk jár. Az a dolguk, hogy megvédjék az ország függetlenségét” - fogalmazott a politikus.
A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.
Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.
A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:
„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”
A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nyilván nem emlékszem arra, hogy pontosan mi történt, mert rossz képességű ember vagyok, nem tudom pontosan felidézni, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazámat.”
„Ha netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném. Mert ez a dolguk, hogy megvédjék a hazájuk érdekeit. Ha ezt tették volna, akkor ezért dicséret és nem szidalom, meg nem botrány és újságcikk jár. Az a dolguk, hogy megvédjék az ország függetlenségét” - fogalmazott a politikus.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Összesen 24 192 fő tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely azt előző tanévben első alkalommal tartott teljesítményértékelés után járt – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból.
A tankerületi fenntartású intézményekben 82 877 pedagógus dolgozott az előző tanévben. A KK tájékoztatása szerint
idén 58 685 pedagógus részesülhetett béremelésben a teljesítményük alapján.
A pedagógusok munkáját az iskolaigazgatók értékelték több szempont szerint. Mindenkinek három teljesítménycélt kellett kijelölnie a tanévre, ezek megvalósulását az igazgatók ellenőrizték. Összesen 100 pontot lehetett szerezni. Kiemelkedő teljesítményűnek a 80 pontot elérők számítottak, ők havi bruttó 20 és 60 ezer forint közötti összeget kaphattak. Az átlagos teljesítményűek (50–79 pont) maximum bruttó 20 ezer forintra számíthattak. Akik 50 százalék alatti eredményt értek el, azok a fejlesztendők közé kerültek.
A Népszava cikke szerint
3939 tanár kapott bruttó 10 ezer forint alatti, 9390 tanár bruttó 10–20 ezer forint közötti illetményemelést, 29 749-en bruttó 20–30 ezer forint közötti összeget, 8801 fő bruttó 30–40 ezer forintot, 3734 fő 40–50 ezer forintot, további 3063 fő 50–60 ezer forintot.
A fejlesztendő kategóriába 450 pedagógus került.
Vagyis a pedagógusok többsége csak alacsonyabb mértékű béremelést kapott, annak ellenére is, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357-en érték el a kiemelkedő teljesítményszintet.
Összesen 24 192 fő tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely azt előző tanévben első alkalommal tartott teljesítményértékelés után járt – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból.
A tankerületi fenntartású intézményekben 82 877 pedagógus dolgozott az előző tanévben. A KK tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
