SZEMPONT
A Rovatból

Nem volt szélsőségesen nehéz, de azért erős odafigyelést igényelt az idei magyarérettségi

Egykori magyartanár szerzőnk értékelte az idei középszintű írásbeli érettségi magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgákat. Véleménye szerint voltak feladatok, amik kihívást jelentettek, de összességében mintha még mindig kedveznének a „karanténgenerációnak”.

Link másolása

Május 2-án reggel 9 órakor a diákok megkezdhették a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsgák feladatainak megoldását.

Hosszú évek szokásának megfelelően idén is két részből állt a vizsga, amik további (részben választható) részekre tagolódtak.

Az első másfél órában a diákok egy feladatlapot kaptak, amin egy szövegértés feladat szerepelt, valamint opcionálisan egy rövid érvelő esszét vagy egy gyakorlati szöveget kellett megalkotniuk.

A szövegértés feladat két (A4-es) oldalnyi szövege egy 1999-ben kiadott szótár bevezetője volt. Nem először fordul elő, ennél a feladattípusnál, hogy a diákok egy nagyobb mű bevezetőjét vagy épp utószavát kapják feladatul. A szöveg bizonyos részei néhol egy kicsit kenetteljesek, de alapvetően jól érthető, nem kifejezetten bonyolult írásról van szó. Elsőre kicsit talán ijesztő lehet a viszonylag nagy számú adat, évszám és név (elsősorban korábbi szótárszerzők neve), de rutinos, szövegértést sokat gyakorolt diákok számára bizonyára nem ijednek meg tőle, hisz tudják, hogy a feladatoknál külön jelölik, hogy az melyik bekezdésre vonatkozik. Ezzel egyébként nem "butítják" le túlzott mértékben a kérdéseket, pusztán időt spórolnak meg a fiataloknak, akiknek körülbelül 45-50 perc alatt kell visszakeresniük az adott információkat.

A feladatot valószínűleg azok tudják a legnagyobb hatékonysággal megoldani, akiknek nem okoz gondod a néhány esetleg ismeretlen kifejezés (pl. frazeológia, szinonimabokor) szereplése. Ugyanakkor jó eredményt akár ezek pontos ismerete nélkül is el lehet érni.

Ennél a feladattípusnál fontos lehet még a "súlyozás" képessége, azaz hogy a vizsgázó felismerje, hogy mely, adott esetben könnyebb (vagy annak tűnő) feladatokat érdemes előre venni, és melyek azok a bonyolultabbak, amikre valószínűleg hagyni kell egy kevés időt. Utóbbiakra jó példa lehet a 7., amelyikben a szöveg több részére is figyelni kell és a 10., ahol a vizsgázónak röviden érvelni kell a szövegre vonatkozó állítás mellett ÉS ellen is.

Ez utóbbi feladat már szinte elő is készítette a vizsgázót az első vizsgarész második fő feladatára. Itt választani kellett egy rövid érvelő esszé vagy egy gyakorlati szöveg megalkotása között. Az érvelés idén – az elmúlt évektől némiképp eltérően – kifejezetten iskolai témát boncolgat. Míg az elmúlt években olyan témák fordultak elő, mint az otthoni filmezés – moziba járás, a feliratos vs. szinkronizált filmek vagy például a jelenléti és a távoktatás előnyei illetve hátrányai, idén a diákoknak a memoriterek tanulásának hasznosságáról kellett értekezniük. Magyartanári szakmai körökben egyöntetű vélemény, hogy ezzel már a 2024-ben nagyobb léptékben változó, a lexikális tudásra és a szövegismeretekre jobban építő magyarérettségikre igyekztek felhívni a figyelmet.

Ehhez a vizsgarészhez nagyon fontos tudni, hogy a tanár értékelését nem befolyásolhatja a diák személyes véleménye.

Azaz akár a rövid irodalmi szövegrészletek megtanulása mellett, akár ellene érvel, a megfelelően alátámasztott, kulturált, kifejtett véleményeket minden esetben el kell fogadni. A diákok idén egyébként választhatták azt is, hogy az ominózus memoriterek megtanulása mellett és ellen is hozzanak fel érveket. A feladat abból a szempontból mindenképp jónak számít, hogy a diákok iskolai évek alapján mindenképpen találkoztak memoriterekkel, jó eséllyel néhányszor meg is kérdőjelezték ezek hasznosságát, sőt egyáltalán nem kizárt, hogy vitáztak már a kérdésben. A feladathoz mellékelt szöveg ugyanakkor kissé patetikus stílusú. Nem valószínű, hogy megértése gondot okoz a diáknak, de kétségtelenül a hétköznapi gondolkodásmódjuktól és fogalmazási stílusuktól kissé távolabb áll. A feladat jó megoldásának egyik kulcsa lehet, ha

a diák valóban saját véleményét fogalmazza meg, és nem igyekszik kitalálni, hogy „vajon mit akarhat olvasni a tanárom”.

Az első feladatlap másik választható feladata egy gyakorlati szöveg megalkotása, azaz egy bizonyos kritériumok alapján megírt hétköznapi témájú, ám némiképp hivatalos szöveg írása. Idén a diákoknak egy felszólalást kellett írniuk, ami valamivel kevesebb megkötést tartalmaz, mint például egy fiktív kérvény, pályázat vagy motivációs levél megírása. Ugyanakkor a feladat korrekt megoldásának egyik kulcsa így is a formai követelmények betartása.

A diáknak itt egy szituációba kell beleképzelnie magát, jelen esetben diákönkormányzati képviselőként kell ismertetnie osztálya azon álláspontját, miszerint nem szeretnének egy időpontban kirándulni a többi osztállyal. Szubjektív véleményem szerint gördülékenyebb lett volna a feladat megoldása, ha a szöveg pontosabban fogalmazta volna meg, hogy a kirándulások csak egy időben vagy ténylegesen a többi osztállyal történnének-e. Előbbi szerintem nem kimondottan kardinális kérdés, míg utóbbi esetében számtalan lehetőség van saját vélemény megfogalmazására – csak jómagam számtalanszor futottam bele a kérdésbe tanári pályafutásom során.

Az írásbeli érettségi vizsga második, jelentősen hosszabb részében mintegy 2 és fél óra áll rendelkezésre, hogy a tanulók értelmezzenek egy novellát vagy összehasonlítsanak két verset – itt tehát ismét két feladat közül kell választani.

Az elemzésre feladott novella, Szabó Magda Ezüstgolyó című műve egy, az írónőtől megszokott, anekdotikus, olvasmányos, élvezhető olvasmány. Ugyanakkor, ahogy azt minden magyartanár sulykolni igyekszik a diákokba, egy ilyen feladatnál rendkívül fontos a pontos leírás, ami véleményem szerint ez esetben kihívás elé állítja a diákokat. Nekik ugyanis ez esetben nem csak a novella érdekes időszerkezetével és titkokkal, némi elhallgatással vegyes történetmesélésével kell megbirkózniuk, hanem az elbeszéléstechnika, az emlékezés folyamatának felismerése, sőt a Mézescsók Cerberusnak kötetcím értelmezése is a feladatok közé tartozik. (Ami még akkor is összetett feladat, ha a potenciálisan idegen szavak magyarázata szerepel a lábjegyzetben.) Ugyanakkor ha a diák nem esik a történet-újramesélésének hibájába, és meri szabadon engedni gondolatait a mű értelmezési lehetőségeivel kapcsolatban, akár egész sokrétű elemzés is születhet.

A versek között kellemes meglepetés lehetett, hogy idén – az elmúlt évekhez hasonlóan – ismét felbukkan egy olyan mű, ami a szorosan vett tananyag része, a diákok elvileg találkoztak vele a középiskolai évek során, az sem kizárt, hogy több helyen a szóbeli érettségi anyagát képezi. Ez Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse, aminek "párja" ezúttal Juhász Gyula Várad című műve. Az összehasonlítás alapja így értelemszerűen a helyszín, és annak kétféle költői bemutatása. A költemények közül tehát minimum az egyik ismerős lehet a diákoknak, ha azonban nem emlékeznek a középkori költő művére, az elemzés rejthet némi nehézséget. Az ugyanakkor könnyebbség lehet, hogy mindkét vers hemzseg a jól értelmezhető költői eszközöktől, és nem különösebben nehéz hasonlóságot sem találni a két alkotó Váradhoz való viszonyában sem – ami egyébként a feladat gerincét képezi.

Összességében sosem könnyű "nehézség" alapján értékelni az érettségi vizsgákat, mert ez természetesen mindenkinél egyedi. Ugyanakkor a korábbi évek vizsgáit nézve az idei sem nevezhető kifejezetten megterhelőnek, egy kicsit mintha még mindig érezhető lenne, hogy a feladatok készítői egy fokkal kevésbé nehéz vizsgákkal igyekeznek enyhíteni a "karanténgeneráció" terhein.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: