Nem tiltják be a glifozátot itthon egyelőre, amit az egyik legveszélyesebb gyomirtónak tartanak

Július végén új módszert tesztelt a burkolatból kinőtt gyomok eltávolítására a Főkert: növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, és ezzel kezelik a gyomos területet. A kísérletről a Főkert a Facebook-oldalán számolt be.

Az angol módszert azért próbálták ki, hogy a főváros megszabadulhasson a glifozát nevű gyomirtószer használatától.

2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el.

2019-ben a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói korábbi esettanulmányokat is figyelembe véve állapították meg, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma, vagyis az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik glifozát tartalmú szerekkel dolgoznak.

Állítólag nem a lehetséges rákkeltő hatás az egyetlen gond a glifozáttal. Többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, és felelős lehet születési rendellenességekért is.

A Népesedési Kerekasztal nevű magyar szervezet tavaly márciusi nyilatkozatában más egészségügyi problémákat is a glifozátnak tulajdonított. Szerintük a meddőség egyik oka a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek, például a glifozát, illetve a mikotoxinok mennyisége; a férfiak nemzőképessége is csökkent az 1970-es évektől napjainkig, a nőknél meg egyre gyakoribbak a női betegségek. Azt írták, olyan hétköznapi élelmiszerek tartalmaznak mikotoxinokat vagy glifozátot, mint a gabona, a tej vagy a hús.

A rákkeltő hatással vádolt glifozát használata miatt az Egyesült Államokban kártérítési perek is indultak. A glifozáttartalmú Roundup gyomirtó miatt indított kártérítési perben a Bayer 10 milliárd dollárt fizet a céget perelő károsultaknak Amerikában – erről számolt be a Greenpeace idén júniusban.

„Perek eddig is folytak a glifozát miatt, de ami miatt a téma az utóbbi időben fókuszba került, az, hogy az egészségügyi világszervezet a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta be” - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

„A kártérítés azért fontos, mert a Rundupot forgalmazó vállalat a világ egyik legnagyobb konglomerátuma, elképesztő gazdasági hatalommal rendelkezik, de a sokadik pert vesztik el ezen a területen. Várhatóan további perek is lesznek. Jelenleg a vita arról zajlik az EU-ban, hogy mekkora a kockázat, mert lehetséges rákkeltő besorolást sem az Európai Vegyianyag-ügynökség, sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem követte. Arról, hogy milyen mértékben befolyásolta az utóbbi döntési folyamatot a Monsanto, számos cikk született.”

Simon Gergely szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vegyszerről nem azt mondta az EU, hogy nem rákkeltő, hanem azt, hogy az a kitettség, amivel mi találkozunk, még nem jelent kockázatot.

„Csakhogy a glifozát mindenütt jelen van, ezt számos vizsgálat megmutatta. Kimutatták sörben, borban, felszíni vizekben, emberek vizeletében. Szinte mindenki vizeletében megtalálható. Mivel mindenütt ott van, nem lehet elkerülni a glifozáttal való találkozást. Így az a gyanú, hogy rákkeltő lehet, eleve aggályokat vet fel.”

És hogyan érinti az ügy Magyarországot? Úgy, hogy a Greenpeace szerint a glifozát itthon is messze a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtószer. Többek közt a vasúti pályákat vagy az utcákon, a gazzal teli repedéseket is ezzel kezelik, a vegyianyagot belélegezhetjük. „Elvileg védőtávolságot kellene tartani a szer használatakor, de én magam láttam, amikor júliusban ültem a Fogaskerekű mellett egy büfében a Városmajorban, és éppen gyomirtózták a töltést, hogy elárasztott bennünket a vegyszer. Tehát pontosan tudom, mennyire veszik komolyan a munkaegészségügyi előírásokat.”

A glifozátot nemcsak gyomirtásra használják, hanem állományszárításra is, vagyis arra, hogy „megöljék” a terményt betakarítás előtt. Emiatt egy sor olyan terményben található meg, mint a napraforgó vagy a köles, és egy csomó élelmiszerben megtalálható.

Simon Gergely hozzáteszi, azt sem árt tudni, hogy a glifozátra rendszerint irreálisan magas határértéket szabnak meg, vagyis attól, hogy nem mérnek határérték feletti szennyezettséget, még ne gondoljuk, hogy biztonságos az a határérték. Jelenleg pár európai állam, például Franciaország korlátozni kezdte a használatát, Németország tavaly jelentette be, hogy 2023 után teljesen betiltja a glifozátot, a köztes időben pedig korlátozni fogja a szer kereskedelmét, és Ausztria is a glifozát hatóanyagú gyomirtó betiltásáról döntött.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon volt-e valaha szándék a glifozát betiltására, a Greenpeace szakembere azt válaszolja, hogy hazánk az egyik legharcosabb ország, amelyik a szer megmaradásáért küzd. „Már két évtizede követem ezt a területet, és Magyarország azért, hogy egy szűk nagyipari-mezőgazdasági termelői rétegnek nagyobb profitja legyen, egy gyaníthatóan rákkeltő szer megmaradásáért küzd, miközben Magyarországon vannak a legelszomorítóbb rákstatisztikák, élen járunk szinte az összes daganattípus előfordulásában.”

A glifozát betiltásával kapcsolatos egyik ellenérv rendszerint az, hogy az elhagyásával csökkenne a mezőgazdasági termelés.

A Greenpeace a honlapján tette közzé, hogy a „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket, elsősorban a glifozátot a mezőgazdaságból. Ezzel szemben 2017 őszén a Bonni Egyetem és az ETH Zürich közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukoricaszilázs (a teljes növényt tartalmazó takarmány) termelése során.

A vizsgálatok alapján csupán 0,5-1 százalékos maximális termeléscsökkenéssel számolnak.

És amikor 2017-ben az Unióban a szer újraengedélyezéséről döntöttek, Magyarország a glifozát használata mellett lobbizott. „Amikor legutóbb Magyarországot kérdezték, azt mondta, nem tervezi semmilyen formában a glifozát korlátozását” - mondja Simon Gergely.

A glifozátot 1970-ben fedezték fel, 1974-ben kezdték el alkalmazni, ám a felfutása a GMO-növényekkel kezdődött, mert a legelterjedtebb GMO-k glifozát-rezisztensek, így termesztésükkor még több glifozátot kellett használni. Viszont már 1999-ben tudtak a glifozát használatának lehetséges kockázatairól.

A szer betiltására néhány éve európai polgári kezdeményezés indult, a petíciót jóval többen írták alá, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy az Európai Bizottság lépjen. Ám hiába gyűlt össze 1,3 millió aláírás, a bizottság nem döntött a glifozát betiltásáról. Simon Gergely azt mondja, kiderült, hogy az EB és európai hatóságok valójában a Monsanto ghostwritereinek anyagai és a cég saját tanulmányai alapján döntöttek a glifozátról.

„Az is látszik, hogy az EU sem volt egységes az újraengedélyezésben. Egyfelől a szokásos 15 év helyett csak 5 évre engedélyezték újra, számos tagállam nem támogatta, hajszálon múlt az újraengedélyezés. Másfelől kissé abszurd, hogy tudományos kérdésben miért többségi szavazás dönt, ahelyett, hogy tudományos alapon döntenének.”

És a Greenpeace mit tehet az ügyben? Például az európai aláírásgyűjtéskor is igyekeztek minél jobban mozgósítani. „Akkor még tagjai voltunk a növényvédelmi bizottságnak” - mondja Simon Gergely.”Csakhogy annyira erős volt az ipari dominancia, hogy kiléptünk, mert nem akartunk legitimizálni egy olyan testületet, amelyben a kormányzati szereplőknek és a szakértőknek az ipar érdekei diktálnak.”

A Greenpeace egy, a honlapján közzétett nyilatkozatban akkor azt írta: „A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei.”

A glifozát használatával és esetleges betiltásával kapcsolatban kérdéseinkkel megkerestük az Agrárminisztériumot. A következők voltak a kérdéseink. "Tervezi-e Magyarország Németországhoz és a szomszédos Ausztriához hasonlóan a glifozát betiltását? 2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A Népesedési Kerekasztal pedig a glifozátot is megnevezte a hazai meddőségi problémák egyik okaként.