News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Nem megyünk suliba április 19-től!” – középiskolás sztrájkot hirdetnek diákok, ha a kormány nem halasztja el az iskolanyitást

A szervezők érthetetlennek tartják azt is, hogy a boltokban frissen bevezetett, négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.

Link másolása

hirdetés

Diáksztrájkot hirdet az ADOM (Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom), amennyiben a kormány nem halasztja el az április 19-re meghirdetett iskolanyitást. Az eseményre már több ezren jelezték érdeklődésüket.

Mint a Facebook-eseményben írják, "több mint egy évnyi bezártság után mindannyian szeretnénk már visszatérni a mindennapokba, szeretnénk a barátainkkal, osztálytársainkkal találkozni, újra látni és megölelni egymást. Azonban nem szabad elhamarkodott lépést tennünk, mert most minden percen életek múlhatnak".

Azt követelik a kormánytól, hogy

  • Ne vezessenek be kötelező jelenléti oktatást április 19-étől.
  • A középiskolákban továbbra is maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul. Bár mindannyian ismerjük a digitális oktatás hátrányait, most szüleink és tanáraink élete az első.
  • A szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni. Akik nem tudják megoldani az otthon maradást, őket ültessék szellősebben, ezzel is védve családjuk és tanáraik egészségét.
  • A védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére.
  • A kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.

Az ADOM szerint az érettségizők számára nem jelentene érdemi segítséget, ha a vizsga előtti két hétben még visszamennének az iskolába, sokan tartanak attól, hogy pont ebben a két hétben fertőződnek meg, és nem tudják majd megírni az írásbelit. Ráadásul az érettségire készülő diákok tanulási rutinját is felborítaná ez az intézkedés, a kollégisták felesleges időt töltenének el utazással, amely járványügyi szempontból is veszélyes, és elvenné az időt a tanulástól. Érthetetlennek tartják azt is, hogy a boltokban frissen bevezetett, négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.

Ezért amennyiben a kormány mégis bevezeti a kötelező jelenléti oktatást április 19-től, arra kérik a középiskolásokat, hogy ne menjenek iskolába, tanáraikat pedig arra, hogy online formában folytassák a tanítást.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
„Kőkorszak” Mariupolban: a fehérneműtől a kasszáig mindent elloptak a boltokból a helyiek
82 nap után ért véget Mariupol ostroma. Körülbelül 150 000 ember maradt a városban a csaknem félmilliós lakosságból, de az ott maradtak többsége is menekülni próbál.

Link másolása

hirdetés

Majdnem három hónapos könyörtelen támadás után Mariupol elesett. A harcok kezdetén a közeli acélmű kohászai, Natalija és Andrij már

felszeletelték az utolsó két cipót, amit meg tudtak venni, és hagyták kiszáradni, hogy legyen mit enniük az előttünk álló hetekben

- kezdi riportját a BBC.

A huszonkét éves mérnöki végzettségű Marija az első robbanások idején még azt gondolta, hogy vihar van. Lassan tudatosodott benne, hogy megtámadták őket.

Hirtelen jött számára a felismerés, hogy a háború kezdetét megelőző napokban miért jelentek meg katonák abban a festéküzletben, ahol dolgozott, hogy kék és sárga szalagot vegyenek.

Szükségük volt ugyanis ezekre ahhoz, hogy meg tudják jelölni egyenruhájukat.

Amikor 2014-ben kitörtek a harcok Donyeckben és Luhanszkban, a kormány rövid időre elvesztette az irányítást Mariupol felett. 2015 januárjában a lázadók rakétatámadása a város keleti szélén csaknem 30 civilt ölt meg. A fegyverropogás a város hétköznapjainak részévé vált, nem sokkal később azonban a kormány Donyeck megye közigazgatási fővárosává tette Mariupolt. Középületeket újítottak fel, új parkokat hoztak létre, kávézókat, valamint informatikai iskolát nyitottak, népszerűsítették a kortárs művészetet és a sportot. De míg Mariupol virágzott, a lázadók kezében lévő Donyeckben egyre rosszabb lett a helyzet.

hirdetés

A háború kitörése után az orosz hadsereg meglepően gyorsan vette ostrom alá a várost, majd megtámadta az áram- és vízellátást. Március 9-én légicsapás érte a szülészeti klinikát, egy héttel később pedig lebombázták az óvóhelyként használt színházat. A helyiek szerint a lázadókat a bosszú vezérelte, amikor visszatértek Mariupolba.

„Ha mi szarban élünk, akkor te is szarban fogsz élni”

- mondták a mentősként dolgozó Volodimirnek egy ellenőrzőponton, amikor megszökött a városból. Ő sokáig csak beteg édesanyja miatt maradt a városban, aki meghalt az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt.

Ivan és felesége a helyi szupermarket alatti pincében kerestek menedéket és csak az életben maradáshoz való legszükségesebb dolgokra szorítkoztak:

"Primitív emberekként éltünk. Fát vágtunk, tüzet raktunk, tűzön főztünk ételt. Még olyanokról is hallottam, akik galambot ettek."

Ivan naplót vezetett az ostrom alatt, ami később az interneten is megjelent.

„Elérkezett a kőkorszak” – mondja március 6-i bejegyzésében, amelyben arról ír, hogy végignézte, ahogy ukrán polgártársai

az elhagyott üzletekben portyáznak, és a számítógépektől a fagyasztókon át a fürdőruhákig és fehérneműkig mindent elvisznek.

Volt, aki egy üveg kaliforniai Merlot-ot hozott el egy közeli üzletből hozott, de loptak orvosi felszereléseket is, egyes helyeken pedig a kasszát is elvitték.

„Mi vagyunk önmagunk legrosszabb ellenségei”

– írja Ivan a naplójában.

Azt is feljegyezte, hogy "egyesek szerint Mariupol hős város státuszt kapott"

Körülbelül 150 000 ember maradt Mariupolban a csaknem félmilliós lakosságból, de az ott maradtak többsége is menekülni próbál. Azok az emberek, akik korábban a szupermarket előtt álltak sorban ételért, most egymásra pakolt holttesteként várták, hogy eltemessék őket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Varga Judit: Az unió ma „kiszolgáltatott Európát, a sikertelenek Európáját, az európaiak nélküli Európát építi”
Az igazságügyminiszter szerint Magyarország továbbra is az Európai Unión belül képzeli el a jövőjét, ám szerinte a szervezetnek változnia kell.

Link másolása

hirdetés

Meghallgatta az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság Varga Juditot, aki igazságügyi miniszterként továbbra is felelőse marad az európai unióval kapcsolatos ügyeknek. A bizottsági meghallgatáson nem volt jelen a DK-s Gy. Németh Erzsébet és a momentumos Bedő Dávid – utóbbi számára ez összeférhetetlenséget jelentene még érvényben lévő önkormányzati képviselői tisztségével. Az ellenzéket csak a jobbikos Balassa Péter képviselte.

A Telex tudósítása szerint Varga elmondta: a témáról heteket is lehetne beszélni, mert „mindig minden fokozható, főleg amikor Európáról beszélünk”. A miniszterasszony szerint Magyarország továbbra is az Európai Unión belül képzeli el a jövőjét, ám szerinte a szervezetnek változnia kell.

A kormánynak a magyar emberek adtak felhatalmazást április 3-án, „ők jelölték ki a szükséges változás irányát” is

– mondta.

A miniszter véleménye szerint szerint ma az unió a hagyományos európai értékeket megtagadó Európát épített, de a kormány szerint a zsidó-keresztény gyökerek is a fontosak, és az is, hogy az anya nő, az apa férfi.

Úgy fogalmazott, az unió a vélemény hegemóniáját építi, ezzel szemben a kormány a pluralizmus és a szabadság oldalán áll ki, és nem hisz a stigmatizálásban.

hirdetés
„Az Európai Unió ma demokrácia nélküli Európát, kiszolgáltatott Európát, a sikertelenek Európáját, az európaiak nélküli Európáját építi”

– mondta Varga Judit.

A leendő miniszter szerint a célok közösek, csak az út más, a kormány célja, hogy megtartsa az erőforrásokat és az ország gazdaságpolitikai, adópolitikai autonómiáját. Varga Európa jövőjét a családtámogatásban látja, ennek pedig szerinte az uniós költségvetés prioritásának kell lennie.

A bizottság fideszes tagjai közül Csöbör Katalin és Juhász Hajnalka is azt kiemelte, örülnek, hogy Varga Judit maradt az igazságügyi tárca vezetője, utóbbi szerint „gyönyörű időszak elé nézünk”. A szintén kormánypárti Tiba István arról érdeklődött, hogy áll a jogállamiságot érintő 7-es cikk szerinti eljárás. Varga szerint mióta ezt 2018-ban elkezdték, azóta minden, amit a magyar kormány tett, valahogy automatikusan a 7-es cikk része lett. „Nem tudjuk, mikor lesz ennek vége, mindent elővesznek, ami nem volt az indító Sargentini-dokumentum része”,

de Varga tudja, hogy mindez csak azért indult el, mert Magyarország volt az egyetlen ország, ami nyíltan szembeszállt a bevándorlással.

Varga szerint ez az eljárás „minden uniós jogot sért”, és a magyar kormány politikai eljárásként tekint erre.

Varga Juditot az ülés végén a hat Fidesz–KDNP-s képviselő támogatta Varga miniszteri kinevezését, a jobbikos Balassa Péter tartózkodott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Pintér Sándor: A kormány rendesen odafigyel majd az egészségügyre
Pintér Sándorhoz került az egészségügy is, ennek kapcsán mondta el az elképzeléseit.

Link másolása

hirdetés

A belügyminiszter ma egész nap bizottságról bizottságra jár, korábban például már elmondta, mi lesz a közoktatással. Hozzá került az egészségügy is, amiről a népjóléti bizottság előtt beszélt – írja a 444.

Pintér Sándor a beszéde elején leszögezte, hogy az egészségügy és a szociális ügyek terén jó alapokra építkezhet majd, melyeket Balog Zoltán és Kásler Miklós miniszterek tettek le.

Rendőri-katonai kifejezéssel élt, amikor azt mondta, hogy törzsi vezetést szeretne. Ezalatt azt érti, hogy mindenki hozzájárulására szükség lesz az eredményes munkához, és ha döntés születik, akkor azt mindenkinek a sajátjaként kell kezelnie.

Nem akar gyógyítani, nem akar a gyógyítómunkában közvetlenül részt venni

– tisztázta Pintér, ugyanis mióta kiderült, hogy a belügyhöz kerülhet az egészségügy, az elmondása szerint "furcsa" kérdéseket kapott ezt illetően. Valószínűleg azért nevezte furcsának ezeket a kérdéseket, mert nincs orvosi végzettsége. Mindenesetre a koronavírus idején az Operatív Törzs társvezetőjeként szerzett egészségügyi tapasztalatot, ezért ő szervezni szeretne, rendszereket kialakítani, lehetőségeket és ismereteket megosztani az orvosokkal.

hirdetés

Ezután Pintér egy statisztikáról beszélt, ami szerint Magyarországon ugyanolyan hosszan élnek az emberek betegséggel, mint Nyugat-Európában. Szerinte ha ezt nézzük, akkor a magyar egészségügy olyan szinten van, mint a nyugati, de van egy másik statisztika is.

Abban az látszik, hogy Nyugat-Európában jóval hosszabb ideig élnek az egészséges emberek, mint Magyarországon, a nők élettartamában 7-10 év a különbség, a férfiak közti különbséget nem is merte kimondani.

Arra szeretne törekedni, hogy az egészséges magyar emberek élettartama közeledjen a nyugati átlaghoz. Szerinte a megelőzési és az igazgatási rendszer fejlesztésével lehet ezen javítani, de a civilekre és állampolgárokra is szükség lesz.

Rendőrök csaphatnak le a hálapénzt elfogadó egészségügyi dolgozókra

Pintér Sándor kiemelte, hogy a hálapénzt ugyan kivezették, de nem mindenki tartja be ezt a szabályt. A szabályszegő orvosokkal szemben rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményeket elérni, mert az értékítélete szerint itt vesztegetésről van szó, és a hálapénz rákos daganat az egészségügyben.

Sok konkrétum egyébként nem hangzott el a beszédében, de sokat emlegette az átláthatóságot és a hatékonyságnövelést, na meg bedobott pár elképzelést, ezeket pontokba szedte a 444:

  • az alapellátást jobban illesztenék a szakellátáshoz,
  • az ügyeleti rendszert racionalizálnák, ami a várólisták rövidítésében is segíthet,
  • a járvány idején bevezetett digitális regisztrációs és időpontadási rendszert vezetnék be a krónikus betegek ellátásában is,
  • a mesterséges intelligenciát bevonnák a diagnózisok felállításába,
  • fejlesztenék az EESZT-rendszert, és reményei szerint egy rendszeren belül lehetne majd mindent látni a megelőző tevékenységektől a háziorvosi ellátáson át a kezelésekig és a terápiáig, ráadásul a tapasztalatok betegségek szerint általánosíthatóak is lesznek,
  • a telemedicina erősítésével javítanák a háziorvosi ellátást is.

A bizottság kérdéseire válaszolva a végén elmondta, hogy alakítani tervezik, hogy melyik kórházban milyen szolgáltatások vannak. Azt mindenképp szeretnék, hogy mindenhol legyen szülészet és sürgősségi ellátás. Ezen túl vizsgálják az orvosok ügyeleti rendszerét, ennek az alakításáról később tud majd érdemben beszélni. A beszédét azzal zárta, hogy az egészségügyi dolgozói bérek kapcsán nem tud semmit ígérni, de azt elmondta, hogy

a kormány rendesen tervez figyelni erre a területre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
HÍREK
Baranyi Krisztina: „Az alkotmányosság megerőszakolása” a Fudanról szóló népszavazás elkaszálása
Ferencváros polgármestere élesen kritizálta az Alkotmánybíróság döntését. Azt mondta, így már csak egy eszközük van a Fudan Egyetem érkezésének a megakadályozására.

Link másolása

hirdetés

Korábban megírtuk, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálta a Karácsony Gergely által indított népszavazást, ami a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szólt volna. A döntésre Karácsony már reagált, most pedig Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere a hvg.hu-nak nyilatkozott az ügyről.

"Az Alkotmánybíróság döntése az alkotmányosság megerőszakolása, nevetséges, nonszensz"

– jelentette ki a polgármester.

Hozzátette, hogy így már csak egy eszközük van a Fudan Egyetem érkezésének a megakadályozására. Helyi szinten írnak majd ki népszavazásokat, ami alatt Budapestet, illetve Ferencvárost érti.

A Fudan Egyetem ügyében nemzetközi szerződést érintett volna a kérdés, az álláskeresési járadéknál pedig az ország költségvetését. Ezen okok miatt tiltotta meg az Alkotmánybíróság, hogy népszavazás legyen ezekről.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk