hirdetés

HÍREK

„Nem megyünk suliba április 19-től!” – középiskolás sztrájkot hirdetnek diákok, ha a kormány nem halasztja el az iskolanyitást

A szervezők érthetetlennek tartják azt is, hogy a boltokban frissen bevezetett, négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.
Címkép: ADOM Diákmozgalom/Facebook - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Diáksztrájkot hirdet az ADOM (Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom), amennyiben a kormány nem halasztja el az április 19-re meghirdetett iskolanyitást. Az eseményre már több ezren jelezték érdeklődésüket.

Mint a Facebook-eseményben írják, "több mint egy évnyi bezártság után mindannyian szeretnénk már visszatérni a mindennapokba, szeretnénk a barátainkkal, osztálytársainkkal találkozni, újra látni és megölelni egymást. Azonban nem szabad elhamarkodott lépést tennünk, mert most minden percen életek múlhatnak".

Azt követelik a kormánytól, hogy

  • Ne vezessenek be kötelező jelenléti oktatást április 19-étől.
  • A középiskolákban továbbra is maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul. Bár mindannyian ismerjük a digitális oktatás hátrányait, most szüleink és tanáraink élete az első.
  • A szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni. Akik nem tudják megoldani az otthon maradást, őket ültessék szellősebben, ezzel is védve családjuk és tanáraik egészségét.
  • A védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére.
  • A kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.

Az ADOM szerint az érettségizők számára nem jelentene érdemi segítséget, ha a vizsga előtti két hétben még visszamennének az iskolába, sokan tartanak attól, hogy pont ebben a két hétben fertőződnek meg, és nem tudják majd megírni az írásbelit. Ráadásul az érettségire készülő diákok tanulási rutinját is felborítaná ez az intézkedés, a kollégisták felesleges időt töltenének el utazással, amely járványügyi szempontból is veszélyes, és elvenné az időt a tanulástól. Érthetetlennek tartják azt is, hogy a boltokban frissen bevezetett, négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.

Ezért amennyiben a kormány mégis bevezeti a kötelező jelenléti oktatást április 19-től, arra kérik a középiskolásokat, hogy ne menjenek iskolába, tanáraikat pedig arra, hogy online formában folytassák a tanítást.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Fegyelmit kapott egy alsós tantestület, mert online tartották meg tanóráikat hétfő reggel

Pedig ehhez joguk volt, ráadásul a digitális oktatás keretein belül elvégezték a munkájukat.
Fotó: Taken/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Répcelakon mindössze egyetlen alsós tanító jelent meg április 19-én reggel az iskola nyitásakor, a többiek otthonról, digitális oktatás keretein belül végezték el a munkájukat - írja a Népszava.

A tantestület tagjai nem tartották biztonságosnak a visszatérést a koronavírussal terhelt időszakban, így

a 31 fős tantestületből 29-en aláírtak egy nyilatkozatot, miszerint nem térnek vissza a jelenléti oktatáshoz a kormány által tervezett dátummal.

Mikor kiderült, hogy csak az alsósoknak kell visszamenniük, 16-an egy új nyilatkozatot írtak, de a felsőben tanítók is támogatásukról biztosították őket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

„Keményebb volt az orosz reakció a diplomaták kiutasítására, mint vártuk” – mondják a csehek

Az orosz válasz gyakorlatilag megbénítja a moszkvai cseh nagykövetség munkáját, mert az egész politikai és gazdasági részlegnek vissza kell térnie Csehországba.
MTI, fotó forrása: Wikipédia - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Oroszország keményebben válaszolt diplomatáinak kiutasítására Csehországból, mint ahogy azt a cseh kormány várta - jelentette ki Jan Hamácek cseh kormányfőhelyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter hétfőn Prágában sajtótájékoztatón.

A cseh kormány szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, akik a helyi hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak. Andrej Babis kormányfő azt mondta:

erősen megalapozott az a gyanú, hogy az oroszoknak részük volt a 2014-ben a vrbeticei lőszeraktárban történt robbanásokban.

Moszkva elutasította a vádat, és közölte, hogy hétfő éjfélig 16 cseh diplomatának és négy nagykövetségi alkalmazottnak kell elhagynia Oroszországot.

"Az orosz válasz keményebb, mint vártuk. Több a kiutasított cseh diplomata, mint az általunk kiutasítottak száma" - kommentálta az orosz választ Hamácek. Szerinte az oroszok ezzel is jelzik, mennyire zavarja őket a cseh döntés.

hirdetés

A politikus a cseh reagálást az orosz lépésre a nap folyamán megvitatja a kormányfővel. Délután kormányülés van betervezve, és várható, hogy a cseh-orosz diplomáciai vita napirendi pont lesz.

Jan Hamácek közölte: megbízott külügyminiszterként délelőtt tájékoztatta európai uniós partnereit az esetről. "Felkértem őket a szolidaritás kinyilvánítására. Megmutatkozott, hogy Csehország nincs egyedül, vannak szövetségesei. Képesek vagyunk a közös fellépésre" - mondta újságíróknak.

A miniszter elismerte, hogy az orosz döntés gyakorlatilag "megbénítja" a moszkvai cseh nagykövetség munkáját, mert az egész politikai és gazdasági részlegnek vissza kell térnie Csehországba. "A kommunikációt a nagykövet fogja biztosítani. Nem feltételezem azonban, hogy az orosz fél most nagyon szeretne velünk beszélgetni" - jegyezte meg a miniszter.

Hamácek ismételten védelmébe vette a cseh lépést: "Ami most nálunk történt, az többé kevésbé nagy bonyodalmat jelent az orosz hírszerző akciók számára nemcsak Csehországban, hanem egész Közép-Európában. Helyes lépés volt" - fejtette ki a belügyminiszter, megbízott külügyminiszter.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

A laboratóriumi szakorvos nem ajánlja, hogy az oltás után bárki vérvizsgálatot végeztessen

Szerinte ugyanis a laikusok ezeket a leleteket nehezen tudják értelmezni, ehhez mindenképp szakember kell. Viszont még ők sem tudják, hogy a koronavírussal szembeni védettségben milyen jelentőségünk van ezeknek az értékeknek.
Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Sorra kerülnek fel a közösségi oldalra a főként magánlaborokban elvégzett antitest vizsgálatok eredményei. Ezek az IGG-t, az immunoglobulinok szintjét mutatják a koronavírus elleni oltások után. Ez az érték a vírus tüskefehérje ellen termelődött ellenanyag szintjét jelöli.

Sokan esnek kétségbe, ha az eredmény negatív vagy a számot nem érzik elég magasnak.

Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos azt mondta az RTL Híradónak:

"Én egy magánlaboratóriumban dolgozom, ahol többek között az ilyen jellegű vizsgálatok nyilvánvalóan bevételi szempontból lényegesek, és magam ellen beszélek, de NEM javaslom azt, hogy mindenki az oltás ellenőrzése céljából ilyen vizsgálatokat végezzen folyamatosan, felesleges".

Nem javasolja, hogy az oltás hatékonyságának ellenőrzése céljából bárki vérvizsgálatot végeztessen. Szerinte ugyanis a laikusok ezeket a leleteket nehezen tudják értelmezni, ehhez mindenképp szakember kell. Viszont még ők sem tudják, hogy a koronavírussal szembeni védettségben milyen jelentőségük van ezeknek az értékeknek.

A szakemberek sem tudják még van-e összefüggés a magasabb antitestszám és a nagyobb vagy épp hosszabb ideig tartó védettség között. Még most folynak vizsgálatok annak kiderítésére, hogy az ellenanyag hogyan, meddig véd.

"Az a baj jelen pillanatban nem tudjuk biztonsággal meghatározni, hogy az immunoglobulin meghatározások így az IGG meghatározás tükrözi ezt, hogy ő védett illetve, ha ő védett akkor kicsit védett vagy nagyon védett" - mondta.

hirdetés

Félév, egy év után lesz majd lehetőség arra, hogy az egyes vakcináknál megmondják, hogy mennyi ideig nyújtottak védettséget. Nem mindegy az sem, hogy milyen antitestet vizsgálnak. Vannak komoly, költséges vizsgálatok is, amik pontosabb értékeket tudnak adni. A piacon kapható tesztek is eltérőek, még a mértékegységek is változóak - mondja a szakember.

Úgy véli, hogy az oltásoknál a második vakcina beadását követő 10-14 nap után szinte biztosan kialakul valamilyen védettség. De ezt szerinte fölösleges egyénileg ellenőriztetni.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A számokat méricskélni Rusvai Miklós víruskutató szerint sem érdemes. Úgy véli, hogy ezeket számokat méricskélni nem érdemes, hogy az 615 vagy 5314. Az számít, hogy 50 feletti értéket, kapunk vagy 50 alatti értéket.

A tisztifőorvos szerint pedig az se aggódjon, akinek nem mutattak ki ellenanyagot, mert nagyon is lehetséges, hogy a sejtes immunitása a háttérben működik ő védettnek minősül.

Boldogkői Zsolt virológus szerint az biztosnak látszik, hogy akinek van antitestje, az valamennyire védett a vírussal szemben: "Hogy ezzel az információval mit kezdjen az megint más kérdés, mivel nem tudjuk pontosan még ha védettek is vagyunk, ha elkapjuk a vírust, akkor képesek vagyunk- e továbbadni, ezek az információk még nem bizonyosak. Ezért ebben az esetben is tartsuk be a különböző óvitézkedéseket."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Felmérés: Valószínűleg több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn iskolába

Az eddigi adatok alapján az alsósok mintegy 44 százaléka nem ment április 19-én személyesen iskolába.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az ADOM Diákmozgalom hétfő reggel indított felmérése szerint a válaszadó szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján

az alsó tagozatos diákok átlagosan 44 százaléka nem ment április 19-én személyesen iskolába.

A délután 17 óráig beérkezett adatok alapján a felmérés által lefedett több mint 27 ezer alsós diák közül több mint 12 ezren maradtak otthon - írja az ADOM Diákmozgalom a közösségi oldalán.

Az eredményeket az összes alsó tagozatos diákra kivetítve arra a következtetésre jutottak, hogy még egy jóval alacsonyabb tényleges országos hiányzási arány esetén is

valószínűsíthető, hogy több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn személyesen iskolába.

A hiányzók arányában osztályonként és iskolánként hatalmas különbségek alakultak ki. Míg van olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amelyek szerint egy osztályból a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő). Sok olyan osztály is akadt, ahol a teljes osztály otthon maradt (például egy mosonmagyaróvári 27 fős osztályból mind a 27 fő, egy csömöri 22 fős osztályból mind a 22 fő). Olyan beszámolók is érkeztek, ahol a szülői közösség kérésére egy osztály vagy iskola digitális tanrendben folytatta az oktatást.

Az otthon maradó diákok több iskolában online követhették a tanórákat, és akadt olyan pedagógus is, aki be is tudta vonni az otthon tanuló diákokat, felszólította őket is óra közben, ahogyan az egy rendes tanórán szokás. Sok olyan beszámoló is érkezett azonban, ahol technikai okokból vagy felsőbb utasításra nem volt lehetőségük a pedagógusoknak online bekapcsolódási lehetőséget biztosítani a hiányzó diákoknak.

hirdetés

Megjegyzik, hogy a felmérés eredményei valószínűleg nem tökéletesen reprezentatívak (jelenleg a főváros felülreprezentált, valamint a gyereküket otthon tartó szülők nagyobb eséllyel töltötték ki a kérdőívet), azonban az eddigi adatok alapján országos viszonylatban nagy valószínűséggel több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn iskolába.

A felmérés során az egy településről érkező, osztálylétszámban és hiányzók létszámában is megegyező válaszokat az ismétlődések elkerülése érdekében kiszűrték, a délután folyamán pedig már lehetővé tették a pontos iskola és osztály megadását is a válaszadóknak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: