HÍREK

„Nem megyünk suliba április 19-től!” – középiskolás sztrájkot hirdetnek diákok, ha a kormány nem halasztja el az iskolanyitást

A szervezők érthetetlennek tartják azt is, hogy a boltokban frissen bevezetett, négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.

Link másolása

Diáksztrájkot hirdet az ADOM (Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom), amennyiben a kormány nem halasztja el az április 19-re meghirdetett iskolanyitást. Az eseményre már több ezren jelezték érdeklődésüket.

Mint a Facebook-eseményben írják, "több mint egy évnyi bezártság után mindannyian szeretnénk már visszatérni a mindennapokba, szeretnénk a barátainkkal, osztálytársainkkal találkozni, újra látni és megölelni egymást. Azonban nem szabad elhamarkodott lépést tennünk, mert most minden percen életek múlhatnak".

Azt követelik a kormánytól, hogy

  • Ne vezessenek be kötelező jelenléti oktatást április 19-étől.
  • A középiskolákban továbbra is maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul. Bár mindannyian ismerjük a digitális oktatás hátrányait, most szüleink és tanáraink élete az első.
  • A szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni. Akik nem tudják megoldani az otthon maradást, őket ültessék szellősebben, ezzel is védve családjuk és tanáraik egészségét.
  • A védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére.
  • A kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.

Az ADOM szerint az érettségizők számára nem jelentene érdemi segítséget, ha a vizsga előtti két hétben még visszamennének az iskolába, sokan tartanak attól, hogy pont ebben a két hétben fertőződnek meg, és nem tudják majd megírni az írásbelit. Ráadásul az érettségire készülő diákok tanulási rutinját is felborítaná ez az intézkedés, a kollégisták felesleges időt töltenének el utazással, amely járványügyi szempontból is veszélyes, és elvenné az időt a tanulástól. Érthetetlennek tartják azt is, hogy a boltokban frissen bevezetett, négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.

Ezért amennyiben a kormány mégis bevezeti a kötelező jelenléti oktatást április 19-től, arra kérik a középiskolásokat, hogy ne menjenek iskolába, tanáraikat pedig arra, hogy online formában folytassák a tanítást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Napokon belül a második világháborút idéző „teljes mozgósítás” jöhet Oroszországban
Vlagyimir Putyin teljes mozgósításra készülhet. Szakértők szerint könnyen elképzelhető az ukrajnai konfliktus eszkalációja.

Link másolása

Szakértők attól tartanak, hogy a keddi kijevi légicsapás és a moszkvai dróntámadás könnyen a háború eszkalációjához vezethetnek, írja a Daily Star. Egy elemző szerint Oroszország az elmúlt napok eseményei alapján lassan a „teljes mozgósítás” felé sodródik.

Kedden mindkét ország fővárosát támadás érte. A moszkvai lakóépületekbe azután csapódtak drónok, hogy néhány hete a Kremlt vették célba hasonló módon. Kijev tagadja, hogy köze lenne a támadásokhoz, miközben az ukrán fővárosra az oroszok mértek légicsapást.

Katonai szakértők szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Oroszország egy false flag, vagyis hamis zászlós hadművelet keretében saját maga indított támadást Moszkva ellen ukrán akciónak álcázva, hogy így teremtsen alapot a konfliktus kiszélesítésére.

Azonban erre sincs egyelőre megdönthetetlen bizonyíték.

Igor Szusko, a Winds of Change Research Group nonprofit agytröszt kutatója egy FSZB-forrásra hivatkozva azt írta a Twitteren, hogy Oroszország teljes mozgósítás bejelentésére készülhet a következő napokban.

„Ha ez igaz, akkor a ma reggeli dróntámadások Moszkva ellen, amelyek többségét a jelek szerint a légvédelem lelőtte, nagyon is lehet, hogy Putyin hamis zászlós hadművelete” – írta Szusko. Ugyanakkor akadnak olyan források is, melyek szerint a Moszkvát támadó drónokat az ukrán hadsereg indíthatta.

A tavaly ősszel már szolgálatba állított 300 ezer katonán felül a következő mozgósítási hullámban még több embert küldhetnek a háborús övezetbe.

Bár a „teljes mozgósítás” meghatározása nem egyértelmű, a „részleges mozgósítással” összehasonlítva a nyelvhasználat komoly aggodalmakat vet fel a konfliktus eszkalálódásával kapcsolatban.

Oroszország elődjéhez köthető a történelem legnagyobb mozgósítása. A Szovjetunió 34 millió embert sorozott be a második világháborúban, amikor a náci Németország ellen indult hadba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Itt a végleges bejelentés a jövő évi nyugdíjakról
Kiderült többek között az is, hogy a 2024-es költségvetésben mennyit szán a kormány az egészségügyre és a családok támogatására.

Link másolása

Varga Mihály pénzügyminiszter kedden hivatalosan is beterjesztette a parlamentnek a 2024-es költségvetést, melynek fókuszában szavai szerint a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll.

A pénzügyminiszter az Országházban úgy fogalmazott, háborús időkben kiemelten fontos a stabilitás és a tervezhetőség, ezért a 9 éve bevezetett gyakorlat szerint még nyáron az parlament elé terjesztették a következő évi költségvetést.

Az elektronikusan benyújtott törvényjavaslat már elérhető az országgyűlés honlapján.

Hozzátette, a jövő évi büdzsé garantálja Magyarország biztonságát, és megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, valamint a rezsicsökkentést.

Varga Mihály bejelentette:

év elején 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, miközben 2024-ben lesz 13. havi nyugdíj és nyugdíjprémium is.

Hozzátette, jövőre 6542 milliárd forint lesz a nyugellátások összege, ami 392 milliárd forinttal több, mint idén.

A családtámogatásokról szólva azt mondta,

megmarad a 4 gyermekes édesanyák szja-mentessége és a 25 év alattiak adómentessége is.

Összesen 3307 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására. 1360 milliárd forint lesz a Rezsivédelmi Alap összege, ez segíti a családok, az állami szervek és a vállalatok energiakifizetéseit.

Az egészségügyre 3225 milliárd forintot fordítanak, ez 424 milliárd forinttal több, mint 2023-ban.

Varga Mihály közölte: megkezdik az extraprofitadók kivezetését, ez egyelőre a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében történik meg.

Tartalékot is képez a kormány, ez 220 milliárd forintot tesz ki.

A pénzügyminiszter azt mondta, az uniós források megérkezésével 20 százalékos lehet a pedagógusok béremelésének mértéke. Hozzátette, 2024 tavaszától az egészségügyi szakdolgozók bére eléri majd az orvosok átlagbérének 37 százalékát. Emellett a honvédek, rendőrök fizetésemelését, valamint a még nem ismert minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés fedezetét is biztosítja a költségvetés.

Forrás: Blikk, MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán elárulta, hogy ünnepli a 60. születésnapját
A miniszterelnök szerint ez is csak egy munkanap. Azonban van egy dolog, ami soha nem maradhat el a születésnapján.

Link másolása

Május 31-én tölti be 60. életévét Orbán Viktor. A kormányfő most azt is elárulta, mivel tölti a születésnapját.

A Blikk arról ír: bár voltak olyan kezdeményezések, hogy Orbánt a vezető politikusok, valamint a gazdasági élet prominensei egy zártkörű eseményen köszöntsék fel, mégsem lesz ilyen esemény. Sőt, Orbán még a családtagjaival sem tud leülni ünnepelni szerdán.

„Köszönöm az érdeklődést, a jókívánságokat. Ám ez is csak egy munkanap. Egy dolog azonban nem maradhat el: mint minden évben ezen a napon, most is meglátogatom majd az édesanyámat”

– mondta Orbán Viktor a lapnak.

Május 31-én a miniszterelnöknek hivatalos találkozói lesznek a Karmelita kolostorban. Este pedig a Puskás Arénában fogja megnézni az AS Roma-Sevilla Európaliga-döntőt, ahol az Európai Labdarúgó-szövetség prominenseivel is tárgyal majd.

A Blikk úgy tudja, hogy a feleségével, valamint gyerekeivel és unokáival majd csak a hét végén fog ünnepelni.

(Forrás: Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Sátrat vertek a diákok a Sándor-palotánál, napokig fognak tiltakozni Novák Katalin hivatala előtt
Azt akarják elérni, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a státusztörvényt. Holnap Orbán születésnapját is „megünneplik”.

Link másolása

Tiltakozásba kezdtek az Egységes Diákfront aktivistái kedd délután a köztársasági elnök hivatalánál, a Sándor-palotánál. Azt akarják elérni, hogy Novák Katalin ne írja alá a státusztörvényt, a terveik szerint napokig maradnak a téren.

Az esemény Facebook-oldalán a szervezők azt írták, hogy

„a státusztörvény nem tárgyalási alap, az oktatás fejlesztését új alapokra kell helyezni, aminek kidolgozásában közösen kell részt venni a szakszervezeteknek, a diákszervezeteknek, a civilszervezeteknek és a Belügyminisztériumnak”.

A diákok egy sátrat is felállítottak a téren, ahol váltásban fognak majd virrasztani, és programokkal is készülnek. Az Egységes Diákfront egyik képviselője az Indexnek azt mondta, hogy „holnap különleges nap lesz, megünnepeljük doktor miniszterelnök úr szülinapját”.

Sőt, úgy tűnik

ajándékkal is készülnek a kormányfőnek: egy babérkoszorúval, közepén egy munkavédelmi sisakkal, ami az építési területként lezárt szakaszt szimbolizálja.

Az eseményen megjelent Gelencsér Ferenc, a Momentum Mozgalom elnöke, és Bedő Dávid, a párt országgyűlési képviselője is.

(Forrás: Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET: