KULT
A Rovatból

Nem hiszed el, amit látsz – ez a doksi megmutatja, milyen egy internetes gyilkos

Megnéztük az aktuálisan legizgalmasabb netflixes dokumentumsorozatot, a Ne szórakozz a macskákkalt, és felállt a hátunkon a szőr.


Az történt, hogy írtam a Middle Beach-i gyilkosságról, és rámírt egy olvasó, hogy olvasta a kritikám - van egy olvasóm!!! - és akkor már ajánl egy másikat, mert ettől tuti összecsinálom magam. Hát naná, hogy megnéztem. És igaza volt. Utólag is köszi!

A Ne szórakozz a macskákkal: Vadászat az internetes gyilkosra című Netflixes dokumentumfilmről elsőre nem lehet érteni, hogy valójában miről is lesz szó. Eleve a címe is furcsa, nem utal sorozatgyilkosra, családgyilkosra, perverzre, semmire, amit megszoktunk az izgalmas true crime filmektől.

Aztán elkezded nézni, és nem hiszed el, amit látsz.

Tényleg hihetetlenül  izgalmas és egyszerre vérfagyasztó, olyan ez a dokumentumfilm, mint a legjobb thrillerek. Manapság egyre több ilyen minőségű, hatásában műfaji filmes élményt nyújtó dokumentumfilm készül, a legtöbbjüket pedig a streaming oldalakon láthatjuk. Nem véletlenül, ugyanis a Netflixnél és társainál akad anyagi forrás, hogy ezt az ágazatot kiemeltebben támogassák. Valószínűleg nagyon meg is térül a befektetett pénz, mivel így is csak töredékét költik egy igényes dokumentumfilmre, mint egy fikciós sorozatra, mégis hihetetlen nézettségeket tudnak hozni. Például erre a három részes szériára az IMDb.com-on eddig negyven ezren szavaztak, ami egy dokumentumfilmnél kiemelkedő teljesítmény, nem is beszélve arról, hogy 8 pontos.

De hogyan jönnek ide a macskák? Elsőre, amikor ezt kimondja az egyik főszereplő, hogy ne szórakozzunk - az eredeti cím: dont f#ck with cats, azaz ne b#szakodj a macskákkal - a kis cuki állatokkal, akkor azt lehet hinni, hogy ez valami fekete humorral operáló sorozat, és csak poénból mondja. Aztán kiderül, hogy sajnos komolyabb dologról van szó.

A cím arra utal: az internet legsötétebb bugyraiban is van egy íratlan szabály: a macskákat hagyd békén.

Az egyik elbeszélő, a sztorit megélt és a civil nyomozásban résztvevő hölgy elkezdi mesélni: egy napon megjelent egy videó a neten, amin egy alig látható alak kiscicákat végzett ki aljadék módon. Erre a hősnő és rajta kívül nagyon sokak olyan dühösen reagáltak, hogy csoportot alapítottak a Facebookon, és elkezdtek nyomozni a videó és az illető kiléte után.

Honnan származhat az ágytakaró? Milyen márkájú a porszívó, és hol árulják? És vazze, kiderítették, hol van épp a csávó.

És itt elkezdődik egy fordulatokban és izgalmakban gazdag történet. A nyomozásban résztvevők civilek, akik szakmájukat tekintve profi IT-szakemberek. A munka pedig szinte csak a gépeik mögül zajlik, néha telefonon.

Ilyen trükkökkel találtak rá a  gyilkosra:

Nem szeretném elspoilerezni a részleteket, de annyit elárulok, hogy az ügy alakulása során aztán egy sokkal durvább dolog kerekedik az egészből, amibe már a rendőrség is beszáll. Nem mintha nem lenne elég durva végignézni egy kiscica kínzását. Amit itt nem kell szerencsére látnunk, csak kis részleteket mutatnak meg belőle.

Az egyik, az ügyben részt vevő profilozó meg is jósolja az elkövetkezőket: a pszichopata sorozatgyilkosok gyakori közös vonása, hogy először állatokat kínoznak. Jön is még egy macskás videó. Aztán beválik a jóslat. A következő videóban ott fekszik egy ember.

Az ügy egy 2010-ben megtörtént eset. Az elsőre fekete komédiának tűnő film gyorsan átvált bizarr történetté, amikor a macskagyilkosságokról szó esik, és onnantól képtelenség lekapcsolni. Interjúkra fűzték fel a sorozatot, látjuk, milyen furmányos a gyilkos és hogyan mennek a nyomok után a civil detektívek, s hogyan járnak egy ideig még a rendőrségnél is előrébb. A Keresés című filmhez hasonlóan szinte csak az interneten keresztül zajlik a nyomozás és így maga a történet is. Ha rágnám a körmöm, már nem lenne egyik ujjamon sem.

Deanna Thompsont ismerjük meg először, ő a sorozat pozitív főszereplője. Egy kaszinóban dolgozik adatelemzőként Las Vegasban. A hobbija szintén a számítógéphez és az internethez kötődik, álnéven szeret a neten szörfözni. Míg rá nem akad a macskás videókra, majd az IT-s profizmusát bevetve nekiáll néhány hasonló hobbinyomozóval együtt felfejteni a videók készítőjének kilétét. 

A film rámutat az internet fekete oldalára is, hiszen maga a főszereplő is felteszi a kérdést: vajon ők is tehetnek-e arról, amiket a macskagyilkos tett később - azzal, hogy segítettek neki, hogy megkapja azt a figyelmet a bűntetteiért, amire vágyott? A közösségi média a nárcizmusunk felfokozója lett, sokan keresik itt a figyelmet, sokan szeretnének hírnévre szert tenni. Az influenszervilág és a közösségi média erre jó terep, azonban a negatív hősökre is nagy figyelem tud irányulni, ők is meg tudják itt kapni, amire vágynak.

Egy beteg személyiség pedig otthonra tud lelni az internet bugyraiban, ahogy itt is történt. 

A film profin van megrendezve, nagyon jól néz ki, a szereplők legalább annyira érdekesek, mintha egy forgatókönyvíró találta volna ki őket, és nagyon izgalmasan mesélnek. Maga a történet pedig annyira hátborzongató és gazdag fordulatokban, mint a Kapj el, ha tudsz, amire maga a gyilkos is utalt az egyik csali-jelével: igazi macska-egér játéknak lehetünk a szemtanúi. A forgatókönyvíró maga az élet, egy apró részletnyi leülés ellenére is nagyon feszes dokumentumsorozat, ami egyértelműen a netflixes tartalmak élvonalába tartozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: