SPORT
A Rovatból

Nem csillapodik a botrány a legendás úszóedző körül: „Széchy nevét vegyék le a margitszigeti uszodáról”

Egy egykori tanítvány állt elő súlyos vádakkal. A korábbi főtitkár szerint nagyon sokan jelezték, hogy Széchy velük sem megfelelően bánt. Az ügyet azonban nagy hallgatás is övezi.


Ahogy arról korábban írtunk, Széchy Tamás legendás úszóedző egykori tanítványa, Füzesy Tamás névvel, arccal mesélte el, mit tett vele az edző 12 éves korában. Az ügy azért is különösen fontos, mert most először szólalt meg nyilvánosan egy áldozat. A most 57 éves férfi súlyos, szexuális tartalmú vádakat fogalmazott meg. Arról is beszélt, hogy Széchy nemcsak zaklatott, hanem erőszakkal is nevelt.

Korábban más is megszólalt. Somosi József, volt válogatott vízilabdázó szerint Széchy alkalmazta a „tüdőztetést”. Ez azt jelentette, hogy két gyerek a víz alatt tartotta a harmadikat. Ha nem csinálták elég jól, akkor a bokájánál fogva lógatták a vízbe fejjel lefelé. Volt, aki vizet hányt utána.

A történet újabb hullámot kapott, amikor májusban könyv jelent meg Széchyről. A szerzők Sós Csaba, Hargitay András és Tóth Ákos voltak. A könyvben példaképként mutatták be az edzőt, ami sokakat felháborított.

Batházi Tamás korábbi olimpikon és a szövetség egykori főtitkára szerint Széchy több tucat fiút zaklatott szexuálisan. Nála – állítása szerint – húsznál is több áldozat jelentkezett. Most közülük Füzesy Tamás beszélt először.

Batházi világossá tette, mit szeretnének elérni.

„Széchy nevét vegyék le a margitszigeti uszodáról, kerüljön ki a Magyar Úszó Hírességek Csarnokából, és vonják vissza a róla szóló könyvet, amelyet a szövetség reklámozott.”

A szövetség elnöke, Wladár Sándor – Széchy egykori tanítványa – korábban azt mondta: „a múltból nekünk csak azzal van dolgunk, amit Széchy Tamás a magyar úszósportra örökül hagyott”. Nemrég mégis eseti bizottságot hoztak létre az ügy kivizsgálására.

Batházi azonban nem elégedett. „Ez látszatintézkedés. A bizottság tagjai 90 százalékban ugyanazok a szakértők, mint 2021-ben, amikor jegyzőkönyvben kértem tőlük, foglalkozzanak a Széchy-témával, de négy év alatt semmi nem történt ezzel kapcsolatban. A bizottság tagjait nagyszerű szakembereknek tartjuk, de a bizottsággal akkor fogunk együttműködni, ha az első ember, akit meghallgat, az elnök úr lesz, a meghallgatás pedig sajtónyilvános lesz.” Azt is hozzátette:

„Nem vizsgálódni kell, hanem cselekedni, a vezetőségnek pedig vállalnia kell a felelősséget azért, amiért egy pedofilt hamis színben tüntetett fel és népszerűsítette a társadalom előtt.”

Wladár Sándor nem nyilatkozik, amíg nem zárul le a vizsgálat. A sportért felelős államtitkárság is a vizsgálat eredményét várja. A Magyar Olimpiai Bizottságtól nem jött válasz és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár sem kívánt megszólalni.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Török Gábor három szóval reagált arra, ahogy Orbán Viktor kritizálta a sportsajtót a fociválogatott kudarca után
A miniszterelnök az írek elleni vereség után az M4 Sport műsorában osztotta meg a véleményét. A politikai elemző most szűkszavúan értékelt, de korábban arról írt, hogy nem a szövetségi kapitány elküldése, hanem a rendszer átalakítása a megoldás.
DKA - szmo.hu
2025. november 21.



Török Gábor politikai elemző nem hagyta szó nélkül Orbán Viktor értékelését a magyar futball helyzetéről. A kormányfő Bognár Györggyel és Hajdú B. Istvánnal beszélgetett a az M4 Sport műsorában ahol azt mondta, a sajtó „simabeszédű”, és bátrabban, őszintébben kellene foglalkoznia a hibákkal és a szakmai kérdésekkel.

„Nem a kritika a lényeg. Van egy olyan gondolat, hogy mégis csak egy család vagyunk, azért nagyon ne piszkáljuk egymást. Ez nem tesz jót”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Török Gábor a Facebookon reagált erre a kritikára, kiemelve a miniszterelnök szavait:

„Nem tesz jót.

- Mi a véleményük a magyar sportsajtóról?

- Sima beszédű.

- Nem kritikus?

- Nem a kritika a lényeg. Van egy olyan gondolat, hogy mégis csak egy család vagyunk, azért nagyon ne piszkáljuk egymást. Ez nem tesz jót. Szerintem bátrabban kellene azt mondani, hogy...”

Orbán Viktor a beszélgetésben az írek elleni vereség utáni hangulatról azt mondta: „Az egész stadion meghalt”, ezért is vetődött fel a kérdés, hogy „van-e élet a halál után”. Kitért az utánpótlás-nevelésre és a klubok felelősségére is, az állami forrásból működő akadémiáknak azt üzente:

„Azok a klubok, amelyek... nem képesek legalább öt magyar játékost a pályán tartani, azok menjenek innen, ne legyenek részei az akadémiai rendszernek!”

Török Gábor, aki korábban sportújságíróként is dolgozott, már a meccs után megosztotta a véleményét. Szerinte nem a szövetségi kapitány személye a legfontosabb kérdés.

„A kapitányt el lehet küldeni, lehet, hogy küldeni sem kell, mert megy magától. Aki tartós változást szeretne, annak inkább azt kellene átgondolnia, amit a számok mutatnak: hogy a soha nem látott mennyiségű közpénz és a soha nem tapasztalt politikai figyelem ellenére hol tart ma a magyar labdarúgás a tehetségek kinevelésében és menedzselésében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Marco Rossi menesztése helyett „kevesebb urambátyám és sikerpropaganda, több verseny és tudás” kellene.

Kritikák azonban nemcsak az elemzőtől, hanem a miniszterelnök kedvenc újságjának számító, állami tulajdonú Nemzeti Sportban is megjelentek.

A lap véleménycikkei arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar labdarúgásba öntött sok milliárd forint sem hozott áttörést. Az egyik szerző szerint „a honi képzésre a jelentős anyagi befektetés mellett a csekély hasznosulás a jellemző”.

A vitát a magyar válogatott vasárnapi, Írország elleni vb-selejtezője robbantotta ki. A csapat a Puskás Arénában a 96. percben kapott góllal 3–2-re kikapott, így a csoport harmadik helyén végzett, és sorozatban tizedszer maradt le a világbajnokságról.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Kijutott a foci-vb-re a 155 ezer lakosú szigetország: drámai meccsen harcolta ki az indulást Curacao
A Jamaica elleni 0-0-s döntetlen a mennyországot jelentette a mindössze 444 négyzetkilométeres országnak. Ezzel Curaçao lesz a labdarúgó-világbajnokságok történetének legkisebb népességű résztvevője.


Sporttörténelmet írt a 155 ezer fős Curaçao fociválogatottja, miután kedden egy drámai mérkőzés után kijutottak a 2026-os labdarúgó-világbajnokságra.

A karibi szigetország csapata Kingstonban játszott 0–0-s döntetlent Jamaicával, ami elég volt a csoportelsőséghez és a vb-n való részvételhez.

A Holland Királyságon belül önkormányzattal bíró, mindössze 444 négyzetkilométeres ország (kisebb, mint Budapest) ezzel a bravúrral a foci-vb-k történetének legkisebb népességű résztvevője lesz, átadva a múltnak Izland 2018-as rekordját.

A drámából nem volt hiány a sorsdöntő mérkőzésen: a hazai pályán játszó Jamaica a második félidőben szinte ostromolta a kaput, háromszor is a kapufát találta el. A meccs a hosszabbításban dőlt el, amikor a játékvezető tizenegyest ítélt a jamaicaiak javára, ám a videóbíró (VAR) jelzésére visszanézte az esetet, majd visszavonta az ítéletet. A gól nélküli döntetlen a curaçaóiaknak a mennyországot jelentette.

Így örültek a játékosok a sikernek:

A történelmi bravúrt ráadásul a csapatnak a 78 éves szövetségi kapitánya, Dick Advocaat nélkül kellett véghez vinnie, aki családi okok miatt a sorsdöntő mérkőzés előtt hazautazott Hollandiába.

Advocaat ezzel a kvalifikációval a vb-k történetének legidősebb edzője lesz. „Nehéz szívvel hoztam meg ezt a döntést, de a család fontosabb, mint a futball. Hollandiából is szoros kapcsolatban maradok a stábbal, és teljes mértékben megbízom ebben a játékoskeretben” – mondta a mérkőzés előtt. A csapatkapitány, Leandro Bacuna is jelezte a pályára lépés előtt, hogy a kapitányért is küzdenek. „Ezt az egészet együtt kezdtük el, és most együtt is akarjuk befejezni.”

A válogatott veretlenül zárta a selejtezőcsoportot. Az útjukat a múlt heti, Bermuda elleni 7–0-s győzelem kövezte ki, amivel a tabella élére ugrottak. A csapat gerincét Hollandiában született, antillai gyökerű, európai klubokban edződött játékosok adják, a selejtezők hősei a kapus Eloy Room és a középpályát uraló Bacuna testvérek, Leandro és Juninho voltak.

Curaçao lakosai hatalmas bulival, tűzijátékkal ünnepelték a vb-szereplést:

A kudarc miatt a jamaicai szövetségi kapitány, Steve McClaren a lefújás után azonnal lemondott. Az Észak-Amerikát, Közép-Amerikát és a Karib-térséget magában foglaló CONCACAF-zónából

Curaçao mellett Panama és Haiti jutott ki egyenes ágon a világbajnokságra, Jamaica és Suriname pedig pótselejtezőn javíthat.

A vb-csoportkörének sorsolását december 5-én tartják Washingtonban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Hererákkal műtötték a Soroksár 31 éves focistáját, hetekkel később már újra edzésbe állt
Kékesi Alexander egy edzésen érzett combfájdalom miatt ment orvoshoz, ahol kiderült a sokkoló diagnózis. A klubja most videóban tudatta a hírt, amelyben a focista is megszólal.


Herererákkal diagnosztizálták a Soroksár NB II-es csapatának labdarúgóját. A klub közösségi oldalán közzétett videóban Kékesi Alexander maga mesélt a történtekről, a klub pedig közleményben is megerősítette a hírt.

„Október 10-én játékosunknál, Kékesi Alexandernél hererákot diagnosztizáltak. Alex nemcsak a pályán mutat példát, hanem azon kívül is: bátorsággal és nyíltsággal állt ki, hogy felhívja a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, a szűrések és a korai felismerés fontosságára”

– olvasható a pénteken közzétett Facebook-posztjukban.

A 31 éves futballista a videóban elmesélte, hogy egy edzésen fájdalmat érzett a bal combjában, ezért orvoshoz fordult. Ekkor derült ki, hogy van egy elváltozás a bal heréjében, egy újabb vizsgálat pedig igazolta, hogy tumorról van szó. Három nappal a diagnózis után meg is operálták, eltávolították a daganatos heréjét.

Kékesi rehabilitációjajól halad, már újra a csapattal edz, és labdás gyakorlatokat is végezhet.

A rutinos hátvéd – aki a mostani szezonban eddig hét bajnokin lépett pályára Lipcsei Péter együttesében – arra is felhívta a figyelmet, hogy évente több mint ötszáz, 20 és 40 év közötti férfit diagnosztizálnak rosszindulatú heredaganattal, a prosztatarák pedig még ennél is gyakoribb. Ezért ajánlott évente vagy kétévente urológiai vizsgálatra menni, akár már fiatalon is.

„A Movember nem csak a bajuszról szól, hanem olyan történetekről, amelyek életeket menthetnek. Alex példája emlékeztet arra, hogy nem gyengeség segítséget kérni, vizsgálatra menni vagy beszélni a problémákról”

– olvasható a Soroksár SC bejegyzésében.

A hereeltávolító műtét (orchiectomia) után a versenysporthoz való visszatérés általában 4-6 hetet vesz igénybe, orvosi engedély mellett. A korai stádiumban felismert daganat esetén a beavatkozást gyakran onkológiai felügyelet követi, ami rendszeres kontrollvizsgálatokat jelent.

Kékesi Alexander története a Movember-kampány idején került nyilvánosságra, amely Magyarországon is a rendszeres urológiai szűrések, köztük a PSA-vizsgálat, a tapintásos ellenőrzés és az ultrahang fontosságára hívja fel a figyelmet.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Várhidi Péter: Volt olyan NB I-es forduló, amikor nyolcból hét meccset elcsaltak
A volt szövetségi kapitány egy friss könyvben tálalt ki a magyar foci sötét ügyeiről. Állítja, a játékosok a meccsek előtt a szállodai szobák közt rohangálva szervezhették a csalást.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 22.



Döbbenetes állításokkal teli könyvinterjúban beszélt a magyar labdarúgás sötét oldaláról Várhidi Péter, a válogatott korábbi szövetségi kapitánya. A magyar futballt időről időre megrázzák a bundabotrányok, de Várhidi most olyan mélységekről beszélt, amilyenekre eddig nem volt példa.

„A simliskedés, a bundázás valahogy mindig felbukkant az életemben, bár engem soha nem akartak belevenni semmibe” – így kezdődik Várhidi önvallomása a most megjelent *Varázsolj nekünk valami szépet* című könyvben, amelyből a Telex közölt részleteket.

Várhidi a kötetben azt állította, tud olyan bajnoki fordulóról a kétezres évek elejéről, amikor nyolc NB I.-es meccsből hét bunda volt.

Úgy gondolta, válogatott szinten csak nem mernek bundázni, de rossz érzéssel töltötte el, amikor egy U21-es meccs előtt a szállodában nagy felfordulás volt, a játékosok szaladgáltak egymás szobájába, és olyasmiket mondtak, hogy „kell még egy belső védő”.

Várhidi edzői pályafutását egy U21-es válogatott meccs törte derékba: a szerbek elleni, 8–0-s magyar vereséggel végződött Eb-selejtező, ahol ő irányította a csapatot.

„Ez a meccs örök bélyegként rajtam ragadt. Bundás, tippmixes lettem, pedig az egész történetnek a szenvedő alanya voltam” – állapította meg. Kisteleki István, az MLSZ akkori elnöke felhívta a meccs után, és megkérdezte, miért nem állította vissza a csapatot a saját tizenhatosukra. „Ott álltunk végig” – felelte Várhidi, akinek a csapata Pintér Ádám kiállítása miatt már a 27. perctől emberhátrányban játszott. Azon a meccsen egyébként a kezdőben játszott Vass Ádám is, aki egy másik mérkőzés után maga tett bejelentést bundagyanú miatt, amiért végül mégis őt vonták felelősségre.

A 2000-es évek eleji NB I-es fogadási anomáliákról már 2002 decemberében is jelent meg riport, amely a fogadási mintákról és az irodák veszteségeiről szólt. Később Várhidi legnagyobb sikere, a világbajnok olaszok elleni 3–1-es győzelem (2007) kapcsán is felmerült a gyanú: sajtóhírek szerint az UEFA monitoringrendszere fogadási anomáliákat jelzett a barátságos mérkőzésen. Vass Ádám pedig 2009-ben, egy Wales elleni 4–1-es vereség után tett bejelentést bundagyanúról az U21-es válogatottnál.

Várhidi a könyvben arról is beszélt, hogy a Sport TV szakkommentátoraként klubtulajdonosok telefonáltak be az adások alatt, és kérték számon rajta, hogyan merészel beszélni a csapatukról. A 8–0-s vereség után Várhidi edzői karrieríve megtört, dolgozott még Pécsen, Szigetszentmiklóson, Tatabányán, Gyirmóton és Ózdon, de az élvonalban már nem alkalmazták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk