HÍREK
A Rovatból

„Nekünk van 235 ezer bátor emberünk” – Leadta a népszavazási aláíróíveket az ellenzék

A kormányváltásra készülő politikusok szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a választási iroda kiírja a referendumot, ha nem teszi, az „nagyon erős üzenet lesz az embereknek”.


Élőláncot alkotva adták le a Kossuth téren az összegyűlt 235 ezer aláírást az ellenzéki összefogás aktivistái és politikusai – számol be a Telex.

Karácsony Gergely azért kezdeményezett népszavazást, hogy a kormány homofób elemekkel megtűzdelt, úgynevezett gyermekvédelmi referenduma mellett az álláskeresési járulék idejének meghosszabbításáról és a Fudan Egyetemről is lehessen véleményt mondani. A kormány által kezdeményezett kérdések nagy része már biztos, hogy szerepelni fog a szavazólapokon, amiket az április 3-i országgyűlési választásokkal egy időben tölthetünk ki. Az, hogy az ellenzék kérdéseire is válaszolhatunk-e, elsőként a Nemzeti Választási Iroda munkatársain múlik.

Karácsony Gergely szerint jogi akadálya nincs, hogy az ellenzéki referendumot is megtartsák április első hétvégéjén.

„Amennyiben a Fidesz adminisztratív úton ezt megakadályozza, az egy újabb, nagyon erős üzenet lesz a magyar embereknek”

–fogalmazott a főpolgármester.

„Ezeket az aláírásokat nem csak egy népszavazás kedvéért gyűjtötték össze. Ezeket az aláírásokat azok kedvéért gyűjtötték össze heroikus munkával, és viszik most be a Nemzeti Választási Irodába az ellenzéki összefogás aktivistái, hogy visszaadják a közérdeket szolgáló politikába vetett hite” – tette hozzá. Szerinte a parlamenti választás szintén egy népszavazás, ami arról is szól, „mennyire hagynak a hatalmat gyakorlók beleszólást az embereknek az őket érintő ügyekbe”.

Orosz Anna, a Momentum politikusa megköszönte az aktivisták munkáját, és kiemelte: az, hogy egy hónap alatt a kemény hidegben ilyen sok aláírást össze tudtak gyűjteni, azt mutatja, hogy nincs olyan lehetetlen körülmény, amely miatt ezt a kormányt ne tudnánk megdönteni.

Hasonlóan optimista volt Gy. Németh Erzsébet (DK), Komjáthi Imre (MSZP) és Szabó Tímea (Párbeszéd) is. Utóbbi elmondta:

„igenis ki lehet írni április 3-ra a népszavazást. Hazudnak a fideszes politikusok, amikor azt állítják, hogy bármiféle határidőt lekéstünk.”

Szabó Tímea szerint hogy ha ők meg tudták számolni egyetlen éjszaka alatt az összegyűjtött aláírásokat, akkor a Nemzeti Választási Iroda is képes erre, hiába lenne a törvény szerint erre 60 napja. Jogilag tehát igenis megtartható április 3-án a népszavazás ezekről a kérdésekről is, Áder János leköszönő államfőnek pedig kutya kötelessége lesz kiírni a referendumot.

Márki-Zay Péter koronavírus-fertőzése miatt nem tudott részt venni az eseményen, az ő üzenetét Péterfi Judit olvasta fel. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott:

„Nekünk van 235 ezer bátor emberünk.”

Márki-Zay szerint a kormány hazug kérdésekkel, például az óvodások nemváltó műtétjével próbálja elterelni a figyelmet a lényeges kérdésekről, miközben az érdemi ügyekről hallgat. A valódi kérdések közé tartozik szerinte, hogy miben lehet és tudja az állam segíteni az embereket, akik akár a járvány nyomán elveszítették a munkájukat. Véleménye szerint „az igazi népszavazás április 3-án egyetlen kérdésről fog szólni: Fidesz vagy nem Fidesz”.

Az íveket végül 9:54-re sikerült leadni az NVI épületébe. Karácsony Gergely elmondta, az átvételkor nem mondtak semmit, csak befogadták az íveket. A két kérdés, amiről választási irodának el kell döntenie, hogy felkerülhet-e április 3-án a szavazólapokra, a következő:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor már nem mondja azt, hogy korlátlan ideig szól az amerikai megállapodás az orosz energiahordozókkal kapcsolatos mentességről
Rónai Egonnak a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy amíg Donald Trump az elnök és ő a miniszterelnök, addig ez a megállapodás él. Korábban még korlátlan időtartamú felmentésről beszélt.


Kedd késődélután interjút adott Orbán Viktor Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában. A beszélgetés során szóba kerültek a kétoldalú tárgyalások is Donald Trump amerikai elnökkel.

A műsorvezető rávilágított arra, hogy míg a magyar kormány tagjai, személyesen Orbán Viktor és Szijjártó Péter határozottan azt állították, hogy Magyarország szankciómentessége az orosz energiahordozókra vonatkozóan korlátlan, addig nemzetközi lapok és a Fehér Ház is azt állítja, hogy csak egy évre kaptunk felmentést. Rónai azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy le van-e írva bárhova, hogy miben állapodtak meg.

Orbán elmondta, hogy Trump meghallgatta az érveit, kezet fogtak, és azt mondta, „rendben van”. Szerinte ez annyit jelent, hogy „amíg ő az elnök ott, és én a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni”.

Mikor Rónai megemlítette, hogy Magyar Péter kormányra kerülése esetén szándéka szerint megváltoztatná a feltételeket, a miniszterelnök úgy reagált: „Nagyon sok sikert kívánok neki. Én csak azt mondom, hogy az amerikai elnök azt mondja: rendben van, megállapodtunk, így lesz, dolgozzátok ki!” Majd megismételte, hogy hatalmon maradásuk idejére a megállapodás érvényes.

Orbán azt is hozzátette a megállapodásról: „Én nem kínáltam ezért semmit, én nem üzletember vagyok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor szerint többször is felmerült az elnöki rendszer a kormányban, de végül maradt a parlamentáris modell
Minden kétharmad után átbeszélték a lehetőséget, de úgy döntöttek, hogy hozzájuk a parlamentáris rendszer illik a leginkább.


Orbán Viktor miniszterelnök kedd esti ATV-s interjújában beszélt arról, hogy a 2010-es választási győzelem után komolyan felmerült az elnöki rendszer lehetősége. Mint mondta, hosszú, politikatörténeti beszélgetések után végül úgy döntöttek, hogy a parlamentáris rendszer illik hozzájuk leginkább.

A kérdés azonban azóta is időről időre előkerül.

Legutóbb négy éve vizsgálták meg újra, de a vélemény azóta sem változott. Hiába volt „újra és újra kétharmad”, Orbán mindig felvetette, nem kellene-e váltani, de végül maradt minden a régiben.

A miniszterelnök hozzátette: „Fontos a választás, de a választás előtt és után is van élet, ne keverjük össze a fontossági sorrendeket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lépfeneriasztás Békés megyében: marhavágás közben fertőződött meg egy 70 éves férfi
A járványügyi hatóság azonnal megkezdte a vizsgálatot és a kontaktszemélyek felkutatását. Egyelőre nem tudni, hány emberrel érintkezett a férfi az eset óta.


Bőranthrax-megbetegedést igazoltak egy 70 éves, Békés megyében élő férfinál, derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) október 27. és november 2. közötti időszakot vizsgáló járványügyi jelentéséből – írta a Telex.

A férfi a panaszok megjelenése előtt marhát vágott, és az állat feldolgozása közben megsérült a keze. A gyanú bejelentése után a hatóságok azonnal kivizsgálást indítottak, értesítették az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, és megkezdték a kontaktkutatást, valamint a lehetséges érintettek járványügyi megfigyelését.

A hatósági kivizsgálás célja a fertőzés forrásának pontos feltárása és a további esetek megelőzése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) bevonása azért kulcsfontosságú, hogy az állati eredetű termékek útját is ellenőrizzék. Jelenleg nem tudni, hogy a beteg férfinak pontosan hány kontaktját kutatták fel, és az ő megfigyelésük milyen eredménnyel zárult.

A lépfenét a Bacillus anthracis nevű baktérium okozza, a betegség állatról emberre terjed. A bőrlépfene a bőr megsebzésével alakul ki: először egy piros göb keletkezik, amiből hólyag lesz, majd annak felfakadása után egy jellegzetes sötétbarna vagy fekete pörk, úgynevezett pokolvar képződik. A pörk környéke vizenyősen-véresen beszűrődik. Az időben felismert betegség antibiotikumokkal, elsősorban penicillinnel jól gyógyítható, és hétköznapi érintkezéssel nem terjed emberről emberre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Sokkolt ez az ítélet” – Jakabos Zsuzsáék mégsem kapják meg a 120 milliót, a Kúria megsemmisítette a jogerős ítéletet
Hosszú pereskedés végére került pont, de nem úgy, ahogy a sportolók remélték. Ügyvédjük szerint a döntés ellentétes a korábbi bírói gyakorlattal.


Precedensértékű ítéletet hozott kedden a Kúria, amely

a jogerős másodfokú ítéletet felülbírálva elutasította nyolc magyar sportoló keresetét, így az államnak mégsem kell kifizetnie a 2022-es Világjátékokon elért eredményeik után járó, csaknem 120 millió forintos jutalmat

– írta a Telex.

A döntés értelmében a kétmillió forintot meghaladó perköltséget is a sportolóknak kell állniuk.

„Sokkolt ez az ítélet, a szóbeli indoklása is. Ami valahogy így szólt: »a sporttörvény felhatalmazása alapján fizetendő állami jutalommal kapcsolatos igény nem hoz létre olyan Ptk.-n alapuló polgári jogviszonyt, amely alapján a kifizetés polgári peres eljárásban a kifizetésre kötelezett alperessel szemben bírósági úton érvényesíthető«. A Kúria szerint az igény ily módon történő érvényesítésére nincs jogi lehetőség, ami ellentétes a korábbi ítélkezési gyakorlattal” – nyilatkozta a sportolókat képviselő Bognár Viktor ügyvéd.

Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna azért indított pert, mert a 2022-es birminghami Világjátékok után nem kapták meg a kormányrendeletben rögzített eredményességi jutalmukat. Az ügyben első fokon a bíróság még az alperes államnak adott igazat, elfogadva a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) érvelését, miszerint a kvalifikáció során nem indult el a jutalom feltételéül szabott számú nemzet.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2025 áprilisában jogerősen megváltoztatta ezt a döntést. A másodfokú bíróság dokumentumokkal alátámasztottnak látta, hogy a versenyeken megvolt a megfelelő számú induló, így a sportolókat megilleti a 119,5 millió forint és annak kamatai. Ezt a jogerős ítéletet támadta meg 2025 júniusában a sportügyekért felelős Honvédelmi Minisztérium felülvizsgálati kérelemmel a Kúrián.

A per tétje jelentős volt: Balog, Takács, Szabó és Gyárfás két váltóban nyert aranyérmet, amiért fejenként 17,5 millió forint járt volna nekik. Senánszky Petra és Ugrai Panna 16,5 millió, Jakabos Zsuzsa 12,5 millió, Verrasztó Evelyn pedig 4 millió forintra számíthatott volna a másodfokú ítélet alapján.

Az ügyet különösen furcsává tette, hogy miközben a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli, és a 2025-ös, csengtui Világjátékok után járó jutalmakat három hónapon belül kifizette, a három évvel korábbi tartozást vitatta. Ráadásul a 2022-es viadal több versenyszámában más magyar sportolók vita nélkül megkapták a pénzüket.

Bognár Viktor ügyvéd korábban már nyert egy hasonló pert a 2013-as, cali Világjátékok után, akkor a Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben érvényesítette a sportolók jutalomigényét. Az ügyvéd a mostani döntés után elmondta, az írásos indoklás kézhezvétele után döntenek az esetleges további jogi lépésekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk