Négy héttel elhalasztotta a korlátozások teljes feloldását a delta vírusvariáns terjedése miatt a brit kormány

Boris Johnson szerint bár jól halad az oltás, de most „egy kicsit fel kell engedni a gázpedált”.

MTI, fotó: MTI/EPA/Andy Rain - szmo.hu
2021. június 14.

Az eredetileg tervezett jövő hétfői időponthoz képest négy héttel későbbre, július 19-re halasztotta a brit kormány a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások teljes körű feloldását a delta nevű vírusvariáns terjedése miatt - jelentette be hétfő este Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján bízik abban, hogy nem lesz szükség a még érvényben lévő néhány korlátozás feloldásának négy hétnél hosszabb halasztására. Kijelentette ugyanakkor: ez a plusz időszak szükséges ahhoz, hogy minél többen részesüljenek a koronavírus elleni oltásban, különösen a fiatalabb korosztály tagjai közül, akiknek a körében gyorsabban terjed az először Indiában azonosított delta vírusvariáns.

Hozzátette:

a kormány naponta vizsgálja a helyzetet, és ha két hét múlva úgy találja, hogy a kockázat csökkent, akkor fenntartja a lehetőséget a július 19-nél két héttel korábbi, július 5-i teljes nyitásra.

A hétfő este bejelentett módosítás alapján jövő hétfőtől az eredeti terveknek megfelelően eltörlik az esküvőkre meghívható vendégek létszámára eddig központilag megszabott 30 fős felső korlátozást, de az emberek közötti távolságtartás előírása e rendezvényeken is érvényben marad.

Érvényben marad az az előírás is, hogy szabadtéren - a sportrendezvényektől eltekintve - legfeljebb harminc, zárt terekben, elsősorban magánlakásokban legfeljebb hat nem egy háztartásban élő ember tartózkodhat egymás társaságában.

Az éttermekben és a pubokban csak asztali felszolgálás lehetséges, a bárpultoknál nem lehet fogyasztani, és egy-egy asztalnál legfeljebb hatan ülhetnek. A színházak és a mozik 50 százalékos kapacitással működhetnek, és az éjszakai szórakozóhelyek egyelőre nem nyithatnak ki.

Boris Johnson hétfő esti tájékoztatóján elmondta: hetente hozzávetőleg 64 százalékkal emelkedik - az átlagon belül a legfertőzöttebb térségekben hetente megduplázódik - az újonnan kiszűrt fertőződések száma.

Hozzátette: Angliában hetente átlagosan 50 százalékkal, az átlagon belül a legfertőzöttebb északnyugati országrészben 61 százalékkal növekszik a kórházi ellátást igénylő esetek száma.

A brit kormányfő kiemelte ugyanakkor: egyértelmű, hogy a koronavírus elleni oltások hatékonyak, és az oltási kampány puszta kiterjedésének köszönhetően az ország most összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint a korábbi fertőzési hullámok idején. Az oltások ugyanis nagymértékben csökkentik a vírus terjedését, és két oltási dózis nagyon magas szintű védelmet nyújt a súlyos betegség kialakulása, illetve a Covid-19 betegségből eredő halálozás ellen.

Több millióan azonban még nem részesültek az oltásban, különösen a fiatalabb korosztályban, ezért most "egy kicsit fel kell engedni a gázpedált" - fogalmazott a brit kormányfő a korlátozások feloldásának lassítására utalva.

Boris Johnson bejelentette: a kormány az eddigi menetrendben szereplő július 31-ről július 19-re hozta előre azt a határidőt, ameddig a teljes brit felnőtt lakosságnak - hozzávetőleg 52,7 millió embernek - meg kell kapnia a koronavírus elleni oltás első dózisát.

Ugyaneddig az időpontig a felnőttek kétharmadának - ezen belül az 50 évesnél idősebbek, a fokozottan veszélyeztetettek, az egészségügyi és szociális ellátás első vonalában dolgozók mindegyikének, és azoknak a 40 éven felülieknek, akik május közepéig megkapták az első dózist - mindkét oltási adagot be kell adni.

Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója a hétfő esti sajtótájékoztatón elmondta: az angliai közegészségügyi szolgálat (PHE) legfrissebb kutatási eredményei szerint a Nagy-Britanniában használt vakcinák nagyon magas hatékonysággal veszik elejét a koronavírus-fertőződésből eredő súlyos betegségek kialakulásának a delta variáns esetében is.

A PHE adatai szerint az első dózis 57-85 százalékkal, mindkét dózis 85-98 százalékkal csökkenti a kórházi kezelést igénylő súlyosságú Covid-19 betegség előfordulási esélyét.

Kapcsolódó

Újabb halálos vírus terjed: ketten is kórházba kerültek majomhimlővel az Egyesült Királyságban

A két fertőzött egy háztartásban él, és külföldön kapták el a betegséget.

KÖVESS MINKET:

NATO-főtitkár: Már 2021 őszén tudtuk, hogy Putyin támadni fog, Magyarország is értesült erről

Jens Stoltenberg megerősítette, hogy február elején valóban beszélt Orbán Viktorral a kormányfő moszkvai látogatása után, de ekkor már nem volt újdonság neki az, amire a miniszterelnök figyelmeztette.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2022. december 06.

Magyarország NATO-ban és a háborúban betöltött szerepéről kérdezte a Partizán YouTube-csatorna a NATO-főtitkárát Brüsszelben egy interjú keretében. Jens Stoltenberg meglehetősen diplomatikus válaszokat adott, például elmondta, hogy a magyar kormány részt vállalt a különféle támogatásokból, elfogadta a szankciókat is elfogadta, és sok menekültet is befogadott.

Arra a kérdésre, hogy maradéktalanul elégedett-e Magyarország eddigi szerepvállalásával, azt válaszolta, hogy nem akarja rangsorolni a szövetség tagországait. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország Törökország mellett az egyetlen olyan NATO-tag, amelyik még nem ratifikálta Svédország és Finnország tagságát, a főtitkár csak annyit mondott, számít rá, hogy Magyarország és Törökország is mihamarabb megteszi ezt.

A Partizán alapítója, Gulyás Márton felidézte, hogy Orbán Viktornak rossz megérzései voltak a február elejei, Vlagyimir Putyinnal való moszkvai találkozója után. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy bár az orosz elnök nem mondta neki, hogy támadásra készül, de ő látta, hogy baj van. Állítása szerint fel is hívta a NATO főtitkárát, hogy figyelmeztesse erre. Stoltenberg az interjúban megerősítette, hogy valóban beszélt a kormányfővel.

„Ekkor a NATO-tagok már teljes bizonyossággal tudták, hogy Putyin Oroszországa meg fogja támadni Ukrajnát. A közös hírszerzésünk értesült erről még 2021 őszén. Az egész világot figyelmeztettük, beleértve a NATO-tagokat Putyin megszállási terveiről és a hatalmas katonai készülődésről. Ez az információ tehát minden országnak a birtokában állt, fel voltunk készülve Putyin támadására”

- mondta.

Hozzátette, hogy szerinte helytelen lenne részleteznie a közte és Orbán között történt beszélgetést. Arra azért utalt, hogy számára nem volt meglepetés az, amit a miniszterelnök mondott neki, hiszen már 2021 őszén tisztában voltak azzal, hogy Putyin támadásra készül.

A főtitkár azt is elmondta, hogy szerinte téves gondolat az, hogy a NATO tervezett keleti bővítése provokálta ki az orosz támadást. Úgy véli, ez az elképzelés azon a feltételezésen alapul, hogy Oroszországnak jogában áll dönteni a szomszédos országok sorsáról. Hangsúlyozta, hogy Oroszország indította a háborút, miatta áll fenn ez a helyzet Európában, ami a hidegháború óta a legveszélyesebb. A konfliktust pedig az okozza, hogy Putyin nem hagyja, hogy Ukrajna eldöntse, milyen úton járjon.

Kapcsolódó

Kemény üzenet az EU-tól a kormánynak: engedniük kell két ügyben a helyreállítási terv elfogadásához

A keddi pénzügyminiszteri ülésen ezt világossá is tették az Ukrajnának szánt közös uniós támogatást ellenző Varga Mihály számára.

KÖVESS MINKET: