Videóban üzent Alekszej Navalnij özvegye. Az orosz ellenzéki politikus szóvivője pedig arról beszélt, családja harmadik napja nem láthatja Navalnij testét.
Julija Navalnaja, a pénteken meghalt orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij özvegye videóban üzent a világnak hétfőn. „Putyin megölte a férjemet” – mondta Navalnija a videóban, majd ahogy a Telex idézi, így folytatta:
„Folytatni fogom Alekszej Navalnij munkáját. Folytatom a harcot az országunkért. És arra kérek mindenkit, hogy álljanak mellém.”
Navalnij szóvivője, Kira Jarmis szerint hozzátartozói harmadik napja nem nézhetik meg Navalnij holttestét. Beszámolója szerint a nyomozók arról tájékoztatták az édesanyját és ügyvédeit, hogy a Navalnij halálával kapcsolatos vizsgálatot meghosszabbították. „Nem tudjuk, meddig fog ez tartani. A halál oka még mindig tisztázatlan. Hazudnak, húzzák az időt, és nem is titkolják” – tette hozzá. Navalnij holttestét a büntetőtelepről Szalehard városába, a körzet székhelyére vitték a haláleset kivizsgálásával megbízott orosz nyomozók.
Я буду продолжать дело Алексея Навального. Продолжать бороться за нашу с вами страну. И я призываю вас встать рядом со мной. pic.twitter.com/aBOIvcYHHk
Ahogy arról mi is beszámoltunk, 47 éves korában – a börtönben – meghalt Alekszej Navalnij, orosz ellenzéki politikus. Az első hírek szerint séta közben lett rosszul, ám azóta egyre több különös részlet derül ki.
Julija Navalnaja, a pénteken meghalt orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij özvegye videóban üzent a világnak hétfőn. „Putyin megölte a férjemet” – mondta Navalnija a videóban, majd ahogy a Telex idézi, így folytatta:
„Folytatni fogom Alekszej Navalnij munkáját. Folytatom a harcot az országunkért. És arra kérek mindenkit, hogy álljanak mellém.”
Navalnij szóvivője, Kira Jarmis szerint hozzátartozói harmadik napja nem nézhetik meg Navalnij holttestét. Beszámolója szerint a nyomozók arról tájékoztatták az édesanyját és ügyvédeit, hogy a Navalnij halálával kapcsolatos vizsgálatot meghosszabbították. „Nem tudjuk, meddig fog ez tartani. A halál oka még mindig tisztázatlan. Hazudnak, húzzák az időt, és nem is titkolják” – tette hozzá. Navalnij holttestét a büntetőtelepről Szalehard városába, a körzet székhelyére vitték a haláleset kivizsgálásával megbízott orosz nyomozók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szétesik a magyar középosztály – az ELTE szerint már a diplomások 46 százaléka sem polgárosodott
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont felmérése kimutatta, hogy a felső réteg aránya 9-ről 5, a felső középrétegé 24-ről 14 százalékra zuhant, míg 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya. A Tisza Párt a teljes népességben 32 százalékkal vezet, a Fidesz pedig már csak a községekben és a 62 év felettiek körében népszerűbb.
Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.
A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt”
– mondta a tanulmányt bemutató Kovách Imre, az intézet kutatóprofesszora. Szerinte ez „nagyon nagy veszteség […] drámai változás”, mert „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”.
A kutatás szerint a népesség polgárosodásának mértéke is megrázóan csekély. Mindössze 5 százalék tekinthető polgárosodottnak és 25 százalék polgárosodónak, miközben a gyengén polgárosodott (36 százalék) és a nem polgárosodott (34 százalék) réteg együttesen a társadalom több mint kétharmadát teszi ki.
A középrétegesedés legnagyobb ellentmondásaként azt nevezték meg a kutatók, hogy bár a polgárosodó csoporton belül a munkások aránya 44 százalék, a társadalmi közép mégsem bővül, mert az érettségizettek 68, a diplomásoknak pedig a 46 százaléka gyengén vagy egyáltalán nem polgárosodott.
Ez a tömeges deklasszálódás komoly társadalmi konfliktusforrás lehet. A társadalmi átrendeződés a politikai preferenciákban is tükröződik.
A 2025 őszi adatfelvétel idején a teljes népesség körében a Tisza Párt 32, a Fidesz 29 százalékon állt, a Mi Hazánk 5, a többi kisebb párt pedig együttesen 12 százalékos támogatottsággal bírt. A biztos szavazók között a Tisza Párt előnye 6 százalékpont volt.
A Fidesz kizárólag a községekben vezetett, és csak a 62-63 éves korosztálytól vette át a vezetést, az ennél idősebbek körében pedig megkérdőjelezhetetlen volt az előnye. Ezzel szemben 58 éves korig a Tisza Párt volt népszerűbb. A kisvállalkozók körében a Tisza 36:17 arányban vezetett, míg a közvetlen termelésirányítók, szak-, betanított és segédmunkások körében 2-3 százalékos Fidesz-előnyt mértek.
A bizonytalanok a minta mintegy 10, a pártpreferenciájukat eltitkolók pedig 8 százalékát tették ki. Míg a bizonytalanok között felülreprezentáltak az alsóbb rétegek és a nem polgárosodottak, a titkolózók profilja összetettebb: bár szintén inkább az alsóbb rétegekhez kötődnek, körükben felülreprezentáltak az aktív korú, magasabban iskolázott csoportok.
Szabó Andrea, az ELTE Politikatudományi Intézetének főmunkatársa szerint a titkolózók „valamilyen külső hatásra, társadalmi nyomásra nem szeretnék ezt elmondani.” Kovách Imre ehhez hozzátette, hogy a nagy Fidesz-előnnyel rendelkező Dél-Dunántúlon „nagy a rejtett pártválasztók aránya, és elég szép számban vannak köztük közalkalmazottak”.
A kutatók a polgárosodást az autonómia, az individualizáció és a vállalkozóképesség hármasával írják le, a polgár szerintük egy egzisztenciálisan és gondolkodásában is szolidáris személy. A mostani kutatással párhuzamosan más közvélemény-kutatók eltérő eredményeket is publikáltak 2025 őszén: a Nézőpont Intézet és a Magyar Társadalomkutató például a Fidesz előnyét mérte.
Via Telex
Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.
A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tíz napja nem látták Putyint: Az orosz ellenzéki vezető szerint retteg, hogy őt is megölik, mint Hámeneit
Egyre vadabb elméletek látnak napvilágot arról, hogy hová tűnt az orosz elnök. Orosz sajtóértesülések állítják, a távollétnek köze van az iráni konfliktushoz. Az emigrációba kényszerült ellenzék vezető alakja, Dmitrij Gudkov pedig úgy véli, Putyin fél, hogy őt is kiiktatja a CIA és a Moszad, mint Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt.
Az idei év leghosszabb szünetét tartja Vlagyimir Putyin a nyilvános szereplésekben, legutóbb tíz nappal ezelőtt vett részt eseményen. Az orosz elnök távollétét elemzők az iráni vezetés elleni akciókkal és biztonsági megfontolásokkal magyarázzák – írta az Index.
Bár a Kreml honlapján március 9-én közzétettek videós egyeztetéseket, amelyeken Putyin is szerepel, újságírók feltételezik, hogy a felvételek korábban készülhettek, ami nem szokatlan gyakorlat Oroszországban. Az is lehetséges, hogy az elnök különböző rezidenciákról dolgozik, ahol azonos berendezésű irodák állnak rendelkezésére.
Putyin éppen akkor kezdte el kerülni a Kremlt, amikor Moszkva belvárosában többször is megbénult az internetszolgáltatás.
Az orosz Novosztyi hírügynökség szerint az elnök távolléte összefüggésbe hozható azzal, hogy az Egyesült Államok és Izrael felkutatta és „levadászta” Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit.
Dmitrij Gudkov száműzetésben élő orosz ellenzéki politikus szerint a Kremlben aggodalmat kelthetett, hogy a február 28-án meggyilkolt Ali Hameneit a CIA és a Moszad állítólag utcai megfigyelő kamerák segítségével követte nyomon – ilyen kamerákból pedig Moszkvában is rengeteg található.
Egy másik feltételezés szerint az internetkimaradások oka az lehet, hogy Moszkvában tartózkodik Irán jelenlegi legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei, akit az orosz fővárosban kezelnek, miután ő is megsérült egy támadásban.
Február 28-án izraeli–amerikai csapásban ölték meg Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit. Az Irán Szakértők Gyűlése március elején fia, Modzstaba Hamenei megválasztását hagyta jóvá. A feszültség tovább fokozódott, amikor március 17-én Izrael megölte Ali Laridzsánit, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárát, amire válaszul Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki közép-izraeli célpontokra.
Az idei év leghosszabb szünetét tartja Vlagyimir Putyin a nyilvános szereplésekben, legutóbb tíz nappal ezelőtt vett részt eseményen. Az orosz elnök távollétét elemzők az iráni vezetés elleni akciókkal és biztonsági megfontolásokkal magyarázzák – írta az Index.
Bár a Kreml honlapján március 9-én közzétettek videós egyeztetéseket, amelyeken Putyin is szerepel, újságírók feltételezik, hogy a felvételek korábban készülhettek, ami nem szokatlan gyakorlat Oroszországban. Az is lehetséges, hogy az elnök különböző rezidenciákról dolgozik, ahol azonos berendezésű irodák állnak rendelkezésére.
Putyin éppen akkor kezdte el kerülni a Kremlt, amikor Moszkva belvárosában többször is megbénult az internetszolgáltatás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kamupártokat idéző arányban adott le érvénytelen ajánlásokat a Demokratikus Koalíció két képviselőjelöltje, derült ki, miután a Nemzeti Választási Iroda részletes jelöltállítási adatait tovább elemezte a 24.hu.
Míg a párt jelöltjeinek túlnyomó többsége példamutatóan gyűjtött, Sermer Ádám mezőkövesdi és Halmai Richárd budapesti jelölt esetében az ajánlások csaknem fele érvénytelen volt.
Sermer Ádám 992 ellenőrzött ajánlásából 487 bizonyult érvénytelennek, ami 49,1 százalékos hibaarányt jelent. Az érvénytelenség okai között 169 adateltérés szerepelt, ami elavult adatbázis használatára utalhat, 135 esetben hibás volt a választói azonosító, ami szintén adatbázis-másolási hibát jelezhet. Emellett találtak 91 többes ajánlást is, vagyis ennyien kétszer írtak alá a jelöltnek, ami utcai gyűjtésnél rendkívül valószínűtlen.
A budapesti 2-es választókerületben induló Halmai Richárd sem maradt le sokkal, 958 ajánlásából 440 volt érvénytelen (45,9%), nála a hibák 76 százaléka formai jellegű volt, például hiányosan kitöltött vagy azonosíthatatlan adatok miatt.
A DK a kiugró hibaszámot azzal magyarázta, hogy „viszonylag sok olyan választópolgár adott le tévedésből ajánlást ezekben a körzetekben, akiknek nem ezekben a választókerületben van az állandó lakcímük”. Az NVI adatai azonban ezt nem támasztják alá: a választási iroda ezt a hibatípust külön kezeli, és Sermernél mindössze 41, Halmainál pedig 35 ilyen esetet találtak.
Nem ez az egyetlen gyanús eset a párt körül. Bács-Kiskun megyében Király József, az MSZP helyi politikusa feljelentést tett, miután akarata ellenére szerepelt a neve a DK-s Simon Anita ajánlóívén. A DK a vádat azzal hárította el, hogy „az MSZP-s politikus DK-ellenessége közismert”, és nem először próbál „hazugságokat terjeszteni” róluk. Később kiderült, hogy egy helyi kutyapártos képviselő, Kordik Szabolcs is megtalálta adatait Simon ívein, holott ő sem támogatta a jelöltet.
Országosan a Nemzeti Választási Iroda negyven esetben tett vagy tesz feljelentést választás rendje elleni bűncselekmény miatt. Három DK-s jelölt – Sárosy Zoltán, Csige Tamás és Keller László – ellen is indult eljárás, bár ők nem a legmagasabb hibaaránnyal gyűjtők közül kerültek ki.
A Mi Hazánk nyíregyházi jelöltjével, Kovács Koppány Zoltánnal szemben is feljelentést tettek, míg a párt józsefvárosi jelöltje, Kvacskay Károly 43,8 százalékos hibaaránnyal gyűjtött; nála nyolc olyan ajánlást is találtak, ahol az érintett személy már elhunyt, nem magyar állampolgár vagy más okból nem rendelkezett szavazati joggal. A helyi választási bizottság az ügyben feljelentést tett. A Kétfarkú Kutya Párt dabasi jelöltje, Sárközi Betti ellen szintén feljelentés érkezett. A 40 NVI-feljelentésből 24 a Gődény György-féle Normális Élet Pártjának jelöltjeivel szemben történt.
A Gődény-párt produkálta a legrosszabb, 50,7 százalékos országos hibaarányt. Egyik jelöltjük, a szigetvári Nagypál Georgina 296 ellenőrzött ajánlásából mindössze egyetlen volt érvényes.
A pártok rangsorában a Tisza Párt volt a legpontosabb 5,2 százalékos hibaaránnyal, őket a Fidesz-KDNP követte 8,1 százalékkal. A DK 14,1 százalékos átlagot ért el, míg a Jobbik gyanúsan magas, 24 százalékos hibaaránnyal dolgozott. A legprecízebb jelöltek a tiszás Sopov Ildikó és Gajda Attila voltak, 1,6 százalékos hibaaránnyal.
A júniusi választások után a rendőrség kilenc ügyben indított nyomozást választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával, nagyrészt hamis ajánlások miatt. Bár ezek az ügyek ritkán jutnak el a vádemelésig, a hatóságok komolyan veszik a bejelentéseket.
Kamupártokat idéző arányban adott le érvénytelen ajánlásokat a Demokratikus Koalíció két képviselőjelöltje, derült ki, miután a Nemzeti Választási Iroda részletes jelöltállítási adatait tovább elemezte a 24.hu.
Míg a párt jelöltjeinek túlnyomó többsége példamutatóan gyűjtött, Sermer Ádám mezőkövesdi és Halmai Richárd budapesti jelölt esetében az ajánlások csaknem fele érvénytelen volt.
Sermer Ádám 992 ellenőrzött ajánlásából 487 bizonyult érvénytelennek, ami 49,1 százalékos hibaarányt jelent. Az érvénytelenség okai között 169 adateltérés szerepelt, ami elavult adatbázis használatára utalhat, 135 esetben hibás volt a választói azonosító, ami szintén adatbázis-másolási hibát jelezhet. Emellett találtak 91 többes ajánlást is, vagyis ennyien kétszer írtak alá a jelöltnek, ami utcai gyűjtésnél rendkívül valószínűtlen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fogyasztóvédelem a Facebookon arról számolt be, hogy a Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. visszahívja a Fitodry Citromfű levél 100 g megnevezésű termékét. A bejegyzés szerint erre azért volt szükség, mert egy hatósági ellenőrzés nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki a termékben.
A posztban azt írják: „A növényvédő szerek (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása.
A DDT-t a környezeti eredetű, tartós szennyezők közé sorolják, általában nem közvetlen permetezésből származik, hanem a múltbéli használat okozta talaj- és vízszennyezésből kerül be a növényekbe és a táplálékláncba. A felhalmozódott DDT hosszú távon mérgező, rákkeltő hatású lehet, és megzavarhatja a hormonrendszert.”
A Fogyasztóvédelem közlése szerint A Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve gondoskodott a kifogásolt tétel forgalomból történő kivonásáról, valamint a fogyasztóktól történő visszahívásáról. A hatóság nyomonköveti a vállalkozás által megtett intézkedéseket, továbbá a visszagyűjtött termékek további sorsát (megsemmisítését vagy elszállítását)
A Fogyasztóvédelem a Facebookon arról számolt be, hogy a Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. visszahívja a Fitodry Citromfű levél 100 g megnevezésű termékét. A bejegyzés szerint erre azért volt szükség, mert egy hatósági ellenőrzés nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki a termékben.
A posztban azt írják: „A növényvédő szerek (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
