prcikk: Navalnij álnéven hívta fel az őt megmérgező orosz titkosügynökök egyikét, aki elárulta, hogy az alsónadrágjába rakták az idegmérget | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Navalnij álnéven hívta fel az őt megmérgező orosz titkosügynökök egyikét, aki elárulta, hogy az alsónadrágjába rakták az idegmérget

Az orosz ellenzéki politikus az orosz biztonsági tanács titkára tanácsadójának adta ki magát, így csalt ki információt a mérgezést végrehajtó orosz titkosszolgálati különítmény egyik tagjától, aki 49 percen keresztül részletezte neki az akciót.
MTI, SZM - szmo.hu
2020. december 21.



Véletlenül beismerte tettét az Alekszej Navalnij elleni mérgezéses merényletet végrehajtó orosz titkosszolgálati különítmény egyik tagja. A vegyész szakember a magát telefonon kormányzati embernek kiadó orosz ellenzéki politikusnak beszélt a félresikerült műveletről - írta hétfőn a Der Spiegel.

A német hírmagazin portálján közölt beszámoló szerint Alekszej Navalnij szervezetébe úgy juttatták be az életének kioltására szolgáló anyagot - amely független német, svéd és francia vizsgálatok szerint a novicsok típusú harci idegmérgek családjába tartozik - hogy bekenték vele alsónadrágjának belső részét.

Az ellenzéki politikus az elkövetők elemzése alapján azért élte túl a támadást, mert időben kényszerleszállást hajtott végre a repülő, amelyen utazott, amikor a méreg hatni kezdett.

Ha tovább tartott volna a repülőút, sikeres lett volna a támadás - mondta Konsztantyin Kudrjavcev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vegyi anyagokra szakosodott munkatársa Alekszej Navalnijnak a napokban telefonon.

Az orosz politikus a belbiztonságért felelős nemzetbiztonsági szolgálat több ügynökénél érdeklődött a merénylet részleteiről. Nevüket és telefonszámukat a Der Spiegel és több más szerkesztőség, köztük a CNN amerikai hírtelevízió és a Bellingcat nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat közös tényfeltáró nyomozása révén ismerte.

Az első ügynöknek álnéven, Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy munkatársaként mutatkozott be, de partnere felismerte a hangját és bontotta a vonalat.

A második esetben a saját nevében mutatkozott be. "Jó napot kívánok, Alekszej Navalnij vagyok, azért keresem, mert szeretném megtudni, hogy miért akart megölni" - kezdte a beszélgetést a Der Spiegel beszámolója szerint. Partnere nem kívánt nyilatkozni.

Számos további sikertelen próbálkozás után Konsztantyin Kudrjavcevet hívta fel, akinek ismét Nyikolaj Patrusev tanácsadójának adta ki magát, és azt mondta, hogy adatokat kér egy jelentéshez, amelynek az a témája, hogy miért volt sikertelen a Navalnij elleni művelet és mit lehet tanulni az esetből.

Ezúttal "bejött a blöff", az ellenzéki politikus megtévesztette beszélgetőpartnerét, aki így 49 percen keresztül ismertette az akció részleteit

- írta a Der Spiegel.

Kudrjavcev részletes beszámolója során Navalnij megkérdezte, hogy „Milyen ruhadarabra helyezték a hangsúlyt? Mi a legkockázatosabb ruhadarab?”, mire az ügynök azt felelte: „ az alsónadrág”. Navalnij megkérdezte azt is, hogy a ruhán belülre vagy kívülre helyezték az idegmérget, mire az ügynök azt felelte, hogy belülre, „az ágyékhoz”.

A CNN által megkérdezett toxikológusok azt állítják, ha szemcsés formában rakják a ruhára a novicsokot, akkor felszívódik a bőrön, amikor az áldozat izzadni kezd. Úgy tűnik, a támadók az idegméreg szilárd formáját alkalmazták, nem pedig folyadékot vagy gélt, mint korábban például a Szergej Skripal elleni támadás során.

A német hírmagazin közreműködésével feltárt adatok szerint az FSZB legkésőbb 2017 közepétől kezdett intenzíven foglalkozni Alekszej Navalnijjal, miután a politikus bejelentette, hogy elindul a következő évi elnökválasztáson.

Az FSZB-s ügynökök legkevesebb harminc esetben követték a világ legnagyobb országában menetrend szerinti repülőjáratokkal megtett útjain. Valószínűleg 2019-ben is megpróbálták megmérgezni, és akkor is az volt a céljuk, hogy a méreg egy repülőút közben fejtse ki hatását. Minden bizonnyal az idén júliusban is az életére törtek, ugyancsak méreggel, amely azonban felesége, Julia Navalnij szervezetébe jutott be és a körülmények szerencsés alakulása révén nem okozott maradandó kárt.

Alekszej Navalnij az orosz államfő egyik legismertebb bírálója. Augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, a 44 éves politikust az ottani kórházba vitték. Két nappal később családja kérésére Berlinbe szállították a kezelés folytatására.

A CNN közzétett egy videót, amelyet a járat egyik utasa készített Navalnij szenvedéséről a repülőn. Ezen hallható, amikor Navalnij már elkezdte érezni a méreg hatását, és hangosan jajveszékelt. Az ellenzéki politikus azonnal mondta is a gép személyzetének: „megmérgeztek, meg fogok halni”.

A kómába esett politikust 32 napig ápolták a berlini Charité egyetemi klinikán, 24 napig intenzív osztályon. Orvosai szeptember 23-án közölték, hogy állapota kellően javult ahhoz, hogy járóbeteg-ellátás keretében folytassák kezelését. A Der Spiegel szerint állapota javul, és készül a hazatérésre.

„Nem számítottunk rá, hogy mindez megtörténik. Biztos vagyok benne, hogy rosszul történtek a dolgok” – mondta Kudrjavcev arra utalva, hogy az FSZB célja Navalnij meggyilkolása lehetett. Navalnij megkérdezte, hogy mivel lehetett gond, esetleg túl kicsi adagot rakta-e a fehérneműre, de az ügynök szerint még extra adagot is tettek hozzá. Kudrjavcev szerint a pilóta és az orvosok gyors reakcióideje miatt nem sikerült a merénylet.

Az óvatlan vegyész egyébként a biológiai fegyverek specialistája, az orosz vegyészeti védelmi akadémia moszkvai kirendeltségén végzett, korábban a védelmi minisztériumban is dolgozott. Azt is elmondta a telefonhívás során, hogy az omszki rendőrök segítették eltüntetni a nyomokat, például Navalnij ruháit, amiket a politikus azóta is hiába követel vissza az orosz hatóságoktól.

Navalnij megkérdezte, hogy Makshakov adta-e az alsónadrággal kapcsolatos utasítást, mire Kudrjavcev azt felete, hogy igen. Sztanyiszlav Makshakov orosz tudós lehetett a különítmény vezetője.

Navalnij megkérdezte a beszédes merénylőt, hogyha ennyi ideje követi Navalnijt, milyennek látja a személyiségét, mire az FSZB-s azt felelte:

„Nagyon óvatos, mindentől fél.”

Navalnij azt mondta a CNN-nek, hogy nem ismerte fel fényképekről sem Kudrjavcevet, sem az őt követő különítmény többi tagját. Hangsúlyozta, hogy az ügy miatt szerinte nem lesz komolyan vehető nyomozás Oroszországban. És úgy véli, Vlagyimir Putyin állhat a megmérgezése mögött.

Az orosz államfő azonban mindent tagad. Szerinte az amerikai titkosszolgálat áll a merénylet hátterében.

Putyin szerint a mérgezés és az állítólagos azonosítása a Navalnij elleni akció végrehajtóinak csak amerikai titkosszolgálati anyag, amit úgy akarnak legalizálni, mintha Navalnijék és az oknyomozó portálok jöttek volna rá valamire.

"A berlini klinika páciense ezek szerint az amerikai titkosszolgálatok támogatását élvezi" – mondta Putyin. Szerinte ezért helyes, ha az orosz titkosszolgálat rajta tartja a szemét, de tagadta, hogy megmérgezték volna.

Az eset miatt az EU szankciókat vezetett be több magas beosztású orosz tisztségviselő, köztük Alekszandr Bortnyikov, az FSZB vezetője ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy Panyi Szabolcs „nem önálló, nem alanyi jogú tényező”
Az kormányszerv egy nappal a kormánymédia támadása után adott ki jelentést Panyi Szabolcsról. Az ötoldalas irat szerint az újságíró egy nemzetközi hálózat végrehajtója.


Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik

- írta a HVG.

A hivatal szerint Panyi Szabolcs „szerepe csak a Magyarországgal szemben végrehajtott, dezinformációs célú és titkosszolgálati hátterű műveletek szempontjából, ebben a speciális, rétegzett hálózati struktúrában értelmezhető”.

A dokumentum tíz lábjegyzetéből nyolc a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját, korábbi anyagainak linkjét tartalmazza. A hivatal arra a következtetésre jut, hogy „Panyi Szabolcs ebben a szisztémában nem önálló, nem alanyi jogú tényező, hanem egy Magyarországgal szemben mozgósítható nemzetközi politikai és média infrastruktúra aktív szereplője, végrehajtója”.

Lánczi Tamás, a hivatal elnöke már korábban jelezte álláspontját: „Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az előzte meg, hogy hétfőn a kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Panyi egy feltételezhetően külügyminisztériumi forrással beszél. A portál azzal vádolta meg az újságírót, hogy segédkezett Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában azzal, hogy átadta a telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. A HVG szerint ez a vád a felvételből nem olvasható ki. Panyi a Mandiner cikkét előcsapásnak nevezte, mivel éppen egy olyan anyagon dolgozik, amely szerint Szijjártó Péter uniós tárgyalásokról szivárogtatott információkat Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Ennek alátámasztására közzétette a két miniszter egy 2020-as beszélgetésének leiratát is, amelyben Szijjártó arról győzködte Lavrovot, hogy avatkozzanak be a szlovákiai választásokba a magyar kormánnyal szövetséges pártok érdekében.

Az ügy keddre nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Szlovákiában több ellenzéki párt is vizsgálatot sürget. Grendel Gábor, a Slovensko képviselője szerint „ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz.” Az Európai Bizottság is magyarázatot vár a magyar kormánytól az állítólagos szivárogtatások miatt.

Az ügyben a politikai álláspontok élesen szemben állnak. A kormány és holdudvara hazaárulással vádolja Panyit, aki tagadja, hogy köze lenne Szijjártó lehallgatásához. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter követett el hazaárulást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A forgókaput átlépve menekült a kérdések elől az ukrán hamis zászlós akciót irányító férfi
A 444.hu stábja a rendkívül furcsa interjúban azt szerette volna megtudni Balog Gézától, a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség egyik vezetőjétől, hogy fizetett-e azoknak, akik a Tisza menetén ukrán zászlót feszítettek ki. Ő azt válaszolta, nem fizetett soha senkinek, de azt nem árulta el, miért is csinálták.
M.M. / Fotó: 444 - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:

„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”

Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.

A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, rejtélyes non-profit cég tavaly nyáron került először a nyilvánosság elé, mint a Fidesz egyik kampányeszközének, a Digitális Polgári Köröknek a szervezője. Ők menedzselik a több száz csoportból álló Facebook-hálózatot, szervezik az offline találkozókat és árulják a Lázárinfós pólókat.

A cégnek azonban van egy láthatatlanabb oldala is: a 444 szerint egy XIII. kerületi irodából trollfarmot működtetnek, ahonnan az alkalmazottak fideszes és kormányzati posztok alá kommentelnek pozitív üzeneteket. Emellett a nevükhöz kötik a Magyar Péter filmjére történt tömeges mozijegyvásárlásokat és a március 15-i „hamis zászlós műveletet” is.

A nemzeti ünnepre a cég alaposan felkészült: a Tisza menetének útvonalán lakásokat vettek ki, köztük egy Bajcsy-Zsilinszky úti penthouse-t, ahonnan különféle akciókat hajtottak végre.

A Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségn irodájához tartó Balogot a riporter tovább faggatta, többek között arról, hogy fizetett-e azoknak a kiskorúaknak, akiket az ukrán zászló kifeszítésével hoztak összefüggésbe. „Nem fizettem soha senkinek” – hangzott a rövid válasz. Arra a kérdésre, hogy a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség vagy a Morális Forráskód Kft. alkalmazásában áll-e, és hogy mik a tervek a céggel a választások után, Balog kitérő választ adott.

„Nem tudom, nem én vagyok az ügyvezetője a cégnek” – mondta, majd a kormányzati megrendelésekre vonatkozó felvetést is elhárította: „Szerintem nem történt semmilyen kormányzati megrendelés.”

A stáb egészen a cég első emeleti irodájáig jutott, ahol a választások előtt három héttel meglehetősen zsúfolt volt a hétfő reggel. A reggeli mítingre befutott Tatabánya fideszes önkormányzati képviselője, Horváth Kristóf is. Amikor a riporter arról kérdezte, miért a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségnél kezdte a hetet, a politikus nem válaszolt érdemben. „Itt sétálok az utcán, kérem szépen! Legyenek szívesek, ne zaklassanak! Dolgozunk minden nap, Fidesz győzelem lesz, ne aggódjanak!” – zárta rövidre a beszélgetést.

A teljes videót itt láthatjátok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.


„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.

A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.

A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.

A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.

A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,

miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.

Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: