HÍREK
A Rovatból

Napokon belül a második világháborút idéző „teljes mozgósítás” jöhet Oroszországban

Vlagyimir Putyin teljes mozgósításra készülhet. Szakértők szerint könnyen elképzelhető az ukrajnai konfliktus eszkalációja.

Link másolása

Szakértők attól tartanak, hogy a keddi kijevi légicsapás és a moszkvai dróntámadás könnyen a háború eszkalációjához vezethetnek, írja a Daily Star. Egy elemző szerint Oroszország az elmúlt napok eseményei alapján lassan a „teljes mozgósítás” felé sodródik.

Kedden mindkét ország fővárosát támadás érte. A moszkvai lakóépületekbe azután csapódtak drónok, hogy néhány hete a Kremlt vették célba hasonló módon. Kijev tagadja, hogy köze lenne a támadásokhoz, miközben az ukrán fővárosra az oroszok mértek légicsapást.

Katonai szakértők szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Oroszország egy false flag, vagyis hamis zászlós hadművelet keretében saját maga indított támadást Moszkva ellen ukrán akciónak álcázva, hogy így teremtsen alapot a konfliktus kiszélesítésére.

Azonban erre sincs egyelőre megdönthetetlen bizonyíték.

Igor Szusko, a Winds of Change Research Group nonprofit agytröszt kutatója egy FSZB-forrásra hivatkozva azt írta a Twitteren, hogy Oroszország teljes mozgósítás bejelentésére készülhet a következő napokban.

„Ha ez igaz, akkor a ma reggeli dróntámadások Moszkva ellen, amelyek többségét a jelek szerint a légvédelem lelőtte, nagyon is lehet, hogy Putyin hamis zászlós hadművelete” – írta Szusko. Ugyanakkor akadnak olyan források is, melyek szerint a Moszkvát támadó drónokat az ukrán hadsereg indíthatta.

A tavaly ősszel már szolgálatba állított 300 ezer katonán felül a következő mozgósítási hullámban még több embert küldhetnek a háborús övezetbe.

Bár a „teljes mozgósítás” meghatározása nem egyértelmű, a „részleges mozgósítással” összehasonlítva a nyelvhasználat komoly aggodalmakat vet fel a konfliktus eszkalálódásával kapcsolatban.

Oroszország elődjéhez köthető a történelem legnagyobb mozgósítása. A Szovjetunió 34 millió embert sorozott be a második világháborúban, amikor a náci Németország ellen indult hadba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reagált a MÁV az osztrák vasút intézkedéseire, miszerint München felé át kell majd szállni Bécsben
Ahhoz, hogy az ÖBB Bécsben ne kényszerítse átszállásra a Budapest felől érkező utasokat, olyan lépéseket kellett volna megtenniük, amelyek a magyarországi belföldi közlekedést érintették volna aránytalanul hátrányosan.

Link másolása

Mint arról korábban írtunk, Budapestről Münchenig egy ideig csak bécsi átszállással lehet eljutni. Az intézkedést az osztrák vasút a menetrendi pontatlanságokkal indokolta – közölte pénteken az osztrák szövetségi vasút.

Péntek délután közleményben reagált az ügyben a MÁV, ebben hangsúlyozták, hogy az utazóközönség számára továbbra is elérhetőek maradnak a railjet szerelvények mind belföldön, mind a külföldi szakaszon, de bizonyos járatoknál Bécsben másik vonatra kell átszállni.

"Ahhoz, hogy az ÖBB Bécsben ne kényszerítse átszállásra a Budapest felől érkező utasokat, olyan lépéseket kellett volna megtennünk, amelyek a magyarországi belföldi közlekedést érintették volna aránytalanul hátrányosan. Ugyanakkor elsősorban az osztrák államvasutak döntésein múlik, hogy az ideiglenes forgalmi rend Bécsben ne okozzon a minimálisnál nagyobb kényelmetlenséget az érintett utasoknak: segíthetnek például a csatlakozó járatok közeli vágányokról történő indításával vagy azzal, hogy bevárják a türelmi időn belül érkező Budapest járatokat. Az ÖBB és a MÁV illetékesei között az egyeztetés folyamatos"

- áll a közleményben.

Az osztrák vasút döntése által érintett járatok a következők:

- A Budapest-Keleti pályaudvarról 7:40 és 15:40 között kétóránként Bécsen át Münchenbe induló railjet vonatok csak Bécsig közlekednek (rjx 60, rjx 62, rjx 64, rjx 66, rjx 68), utasaik bécsi átszállással utazhatnak tovább a bajor főváros felé.

- A változás nem minden railjet járatot érint, így a Keleti pályaudvarról 6:40-kor Zürichbe induló és 17:40-kor Salzburgba induló járat (rjx 162, rjx 42) a teljes útvonalon közlekedik.

- A változás nem érinti a Bécsen, Salzburgon, Müncehen át Stuttgartba, illetve Zürichbe közlekedő Kálmán Imre EuroNight (EN 462) közlekedését sem.

- Magyarország felé valamennyi railjet vonat továbbra is a teljes útvonalán közlekedik, utasaiknak Bécsben nem kell átszállni.

A MÁV a hétvégén további, folyamatos tájékoztatást ígér sajtóközleményeken és a MÁVINFORM Facebook oldalán keresztül.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Mi történhetett? Pintér Sándor azonnali hatállyal menesztette az idegenrendészeti főigazgatóság vezetőjét
Halmosi Zsolt vezetői kinevezését indoklás nélkül vonta vissza a belügyminiszter. Menesztette a Komárom-Esztergom megyei főkapitányt is.

Link másolása

Magyarország belügyminisztere 2023. szeptember 30. hatállyal - indokolás nélkül - visszavonta dr. Halmosi Zsolt rendőr altábornagy, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatójának vezetői kinevezését és rendelkezési állományba helyezte - írja szombati közleményében a Belügyminisztérium.

A tárcavezető 2023. október 1. hatállyal

Seres József rendőr ezredest bízta meg az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatói beosztásának ellátásával.

Pintér emellett szeptember 30. hatállyal - szintén indokolás nélkül - visszavonta Farkas Gábor rendőr dandártábornok, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitányának vezetői kinevezését is. Helyére október 1. hatállyal Boross Zoltán László rendőr ezredest nevezte ki.

Farkas Gábor a Miskolci Rendvédelmi Technikum igazgatói lesz október elsejétől.

(Forrás: MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Szélsőséges lesz a nyugdíjemelés: van, aki mindössze 1240 forintot kap
Csütörtökön jelentette be Orbán Viktor, hogy januárig visszamenőleg 3,1 százalékos nyugdíjemelést kapnak az idősek. Most kiszámolták, ez mennyi pénzt jelenthet havonta.

Link másolása

Elképesztőek a különbségek a nyugdíjemelésnél: havi 1240 forinttól egészen 62 ezerig terjed skála - írja a 24.hu.

Csütörtökön a jelentette be Orbán Viktor, hogy januárig visszamenőleg 3,1 százalékos nyugdíjemelést kapnak a nyugdíjasok a magas infláció miatt. A hírportál most kiszámolta, mennyi pénzt jelent ez havonta az érintetteknek a nyugdíjuktól függően.

A két „végletet nézve” óriási különbségeket lehet látni.

Havi 40 ezer forintos járandóság mellett az egy hónapra jutó novemberi nyugdíjemelés mindössze 1240 forint. Havi 2 millió forintos nyugdíj mellett viszont 62 000 forint az egy hónapra jutó emelés.

A KSH adatai alapján a 24.hu azt írja, hogy az összesen mintegy 2,277 millió nyugdíjasból majdnem 74 ezren kapnak havi 60 ezer forintnál kevesebbet – nekik havi 1860 forint vagy kevesebb lesz a havi emelés. 156 ezer idősnek havi 80 ezer forintnál kevesebb a juttatása, amire 2480 forint vagy annál kevesebb a visszamenőleges havi emelés jut.

1,3 millióan vannak, akiknek kevesebb az időskori járandóságuk, mint havi 200 ezer forint – közülük,

akik elérik a 200 ezret, azok kaphatnak havi szinten 6200 forint emelést, a többiek ennél kevesebbet.

Azt is megnézték, hogy novemberben egyszerre mennyi plusz pénzt kaphatnak az idősek (a január–novemberi hónapokra, plusz a 13. havi nyugdíjra járó emelést visszamenőleg egy összegben kapják meg). Itt az derült ki, hogy 167 ezer forintnál kap valaki a 12 hónapra annyit egy (62 ezer forintot) januárig visszamenőleg, mint amennyi egy 2 millió forintos nyugdíj esetén az egyhavi emelés összege.

Látható, hogy

minél kevesebb a nyugdíj, annál kisebb összegű a havi emelés is.

Pedig az átlagosnál jóval magasabb élelmiszer-infláció leginkább a kisnyugdíjasokat sújtja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Putyin rendkívüli beszédet mondott az orosz köztévében péntek éjszaka
Az orosz elnök az Oroszországhoz csatolt négy kelet-ukrajnai régió lakosságához szólt, és az orosz nép egységét, szuverenitását hangsúlyozta.

Link másolása

Vlagyimir Putyin péntek éjjel televíziós beszédben üdvözölte azon kelet-ukrajnai régiók lakóit, akik egy évvel ezelőtt „csatlakoztak” Oroszországhoz. Az orosz elnök az orosz nép egységét hangsúlyozta – írja az Index.

Oroszország 2022. szeptember 30-án sajátjának nyilvánított négy kelet-ukrajnai régiót (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja), miután „népszavazásokat” tartottak ezeknek a területeknek azon részein, amelyeket az orosz hadsereg ellenőriz.

Putyin nemrég aláírt egy törvényt is, amelyben állami ünnepnappá nyilvánították szeptember 30-át, és az egyéves évforduló alkalmából beszédet mondott az orosz köztévében.

„Kedves orosz állampolgárok, gratulálok nektek a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint a Zaporizzsjai és Herszoni régiók Oroszországgal való újraegyesítésének napja alkalmából” – mondta Putyin, aki beszédében megköszönte az orosz nép „egységét és hazaszeretetét”. Hozzátette: a mostani időkben „Oroszországért, a szuverenitásért, a spirituális értékekért, az egységért és a győzelemért harcolnak”.

Az orosz elnök azt mondta, a kijevi kormányzat 2014 óta megfélemlítette az említett régiók lakosait, de egy évvel ezelőtt történelmi eseményre került sor, mivel e régiók több millió lakosa úgy döntött, hogy csatlakozik Oroszországhoz.

Putyin szerint a régiókban nemrég tartott általános választások is fontosak voltak ahhoz, hogy megerősítsék a területek betagozódását Oroszországba, és Moszkva támogatja ezen régiók gazdasági-társadalmi fejlesztését.

Ugyanakkor a nemzetközi közösség nem ismerte el a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, a nemzetközi jog szerint ezek továbbra is Ukrajna részének számítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: